Papp László: lassan ki lehet tenni a „megtelt” táblát
Szűk nyolc év, és Debrecen ipari teljesítménye nagyobb lesz, mint Pest megyéé és Budapesté együttvéve. És ha ez magvalósul, az ország gazdasági potenciálja az eddigi Nyugat- és Közép-Magyarországról átkerül Kelet-Magyarországra – talán ez érzékelteti legjobban azt a hatalmas fejlődést, amely ezekben az években zajlik a hajdúsági megyeszékhelyen. Erről beszélt Papp László, Debrecen polgármestere a DEViK Üzleti Innovációs Klub rendezésében október 18-án este megtartott összejövetelen. Az eseményen a hallgatók és a Debreceni Egyetem tanárai átfogó képet kaptak a város jövőképéről, fejlődéséről.
Papp László emlékeztette a szép számú hallgatóságát arra, hogy a BMW-gyárral történt megállapodás után egy évvel, de még a Covid-járvány előtt, 2019-ben ugyancsak a DEVik szervezésében egy nagyon jó hangulatú beszélgetésen meglehetősen optimista képet vázolt Debrecen jövőjéről.
Az élet azonban nem állt meg a városban a koronavírus alatt sem, sőt, ha lehet, még gyorsult is. A BMW ma már természetes dolog Debrecenben, igaz, voltak benne bizonytalan pillanatok. Egy térképpel szemléltetve mutatta be azt a régiót, amelynek a 2015 körül meghatározott városfejlesztési irány szerint Debrecen a központja kíván lenni. Ez a Szlovákia keleti részét, Kárpátalját, Északnyugat-Romániát, valamint az Észak-alföldi Régiót Borsod-Abaúj-Zemplén megyével együtt foglalja magában. – Akkor lesz Debrecen a régió megkerülhetetlen városa, ha az említett régióra komoly befolyással bír. Mára ez megvalósult, sok tekintetben a legerősebb város pozíciójában van Debrecen. A gazdasági ereje növekedett leginkább. Az infrastruktúra viszonylagos fejlettségéhez hiányzott egy erős gazdaság – beszélt az előzményekről Papp László, majd a gazdaságfejlesztés eddigi eredményeit immár globális szinten is elismerő eredménnyel folytatta, miszerint a Financial Times 2021-ben a világ tíz legjobb befektetés-ösztönzési célpont egyikeként jelölte meg a cívisvárost.
Kulcsszerepben az ipari parkok
– A gondolkodásunk középpontjában egy nagyon erős gazdaság megteremtése áll. A gazdaság megerősítésének első pillére az ipari parkok, ipari területek nagyságának jelentős növelése. Nem kis kockázatú döntés, mert a földbe elásott milliárdok egyáltalán nem biztos, hogy befektetőket tudnak majd vonzani. Vállaltuk a kockázatot, több milliárdot elköltöttünk, és hittek bennük a befektetők. Sikeres volt a folyamat, nyolc év alatt megtízszereztük az ipari területek nagyságát, ez ma 1500 hektár terület, a kiszolgáló területekkel együtt 1800 hektár. Ma már Debrecen Európa 30 legnagyobb iparterülettel rendelkező települése közé tartozik úgy, hogy a város üzleti központ is egyben. Az északnyugati és a déli ipari terület a két legnagyobb ipari parkunk. A század egyik nyertese Debrecen lesz, megágyaztunk olyan lehetőségeknek, amelyek itt adnak munkahelyet fiataloknak, mert itt van növekedési potenciál. Ha nem Debrecen nyeri a BMW-ért Miskolccal és Kassával futott versenyt, akkor nem Debrecen lesz a régió központja. Innen mennek el oda a fiatalok. Víziónk nyolc éve, hogy ha már ide járnak iskolába a gyerekek, akkor munkahelyekkel, megfelelő életkörülményekkel itt kell tartani őket – sorolta a városvezető.
– Debrecen északnyugati részén javában zajlik a BMW-gyár építése; a cég szándékai szerint egy zéró emissziós gyár jön létre. Geotermikus-, nap-, de akár a szélenergia is szóba jöhet. A BMW Debrecen önkormányzatával állapodott meg a terület kialakításáról. A kormány garanciát adott, a döntéseket a városházán hozták. Ugyanakkor a nagyobb területű, déli gazdasági övezetet is fejlesztjük. Ide az akkumulátorgyár volt a legiutóbbi bejelentés; a kínai befektetők célja a teljes megvalósítás. Az első ütemben egy 105 hektáros részt építenek be, így ezer embernek adnak munkát. A harmadik ütem végén 9 ezer embert foglalkoztatnak majd. Jelenleg előkészítési munkálatok zajlanak. A környezetvédelem, a víz az egyik legfontosabb kérdés ebben az esetben. Debrecen teljes vízellátása biztosított ezekkel az üzemekkel együtt is. A Civaqua-program révén érkezik majd a víz a városba. És ahol a technológia lehetővé teszi, a gyártási folyamatban tisztított szennyvizet használnak majd. Az 1998-ban kialakított Határ úti ipari park a város legkisebb, 30 hektáros ipari körzete. Itt kap majd helyet a nemzeti oltóanyaggyár is. Tehát ez egy komplettebb, tudományos park szerepét tölti be. Meg kell oldanunk a gyorsforgalmi úttal való kapcsolatát az ipari parknak. A városban irodai beruházásokat és szerkezeti átalakításokat is végrehajtunk. Meghaladja a 4 ezer milliárd forintot az iparfejlesztés és a hozzá kapcsolódó beruházások, például az oktatás, a közlekedés, az infrastruktúra fejlesztése. Átalakult a város szerkezete is. Korábban Debrecen keleti részén voltak az üzemek, ott megszűntek, rozsdaövezet maradt hátra. Az új ipari létesítményeket a nyugati részen kialakított gyorsforgalmi hálózatra fűzték fel. Ott alakult ki a vasúti logisztikai központ, a hozzákapcsolódó kamionterminál is. Ha a keleti elkerülő is megépül, szinte teljesen ki lehet vinni a kamionforgalmat Debrecenből – mondta.
Hármas villamos, elkerülő és lakásépítés
Papp László a sikeres gazdaságfejlesztés második pillérének a háttérben dolgozó szervezet kialakítását nevezte. Mint fogalmazott, kellett egy professzionális szervezet, ami 0-24 órában dolgozik azon, hogy a befektetők számára vonzóvá tegye Debrecent. A harmadik pillérként 2 milliárd forint alappal 2016-ban egy támogató és ösztönző programot alkotott meg a város, és mint azt Papp László elmondta, erre ma már nincs szükség, a folyamat önjáróvá vált. Lényegében önmagukba fektettek be, hogy később nagyobb helyi adó bevétele legyen a városnak. Utoljára 2018-ban alkalmazták ezt a módszert.
Ma már a nagy cégek hozzák a saját beszállítóikat.
– Lassan ki lehet tenni Debrecenre a „megtelt” táblát. Nem lehet a végtelenségig ipart telepíteni. Jelenleg 36 új megkeresése van a megyeszékhelynek. Most már a Debrecen környéki települések ipari parkjait is segítjük. Nem akarunk mindent Debrecen számára besöpörni. A várost is hozzá kell építeni, fel kell húzni a fejlett gazdasághoz. Ezért született meg a jóléti területekre koncentráló stratégia. Fontos, hogy az oktatási rendszer lépést tudjon tartani a fejlesztésekkel. Mindez együttműködést is igényel. Az oktatásban óriási lépés volt a nemzetközi iskola létrejötte. Ott angol nyelven óvodától az egyetemig tanulhatnak a diákok. Jelenleg 33 nemzet gyermekei járnak már oda. A nemzetközi iskola is feltétele volt a város sikerességének, legalább annyira, mint a repülőtér. Ebben a tanévben elindult a német általános iskolai program, ez az 1-4. évfolyamot öleli fel. Elengedhetetlen a közlekedés fejlesztésének folytatása, hiszen, ha a város növekszik, növelni kell az áteresztő képességét is. Az egyik legfontosabb program a Debrecent elkerülő úthálózat kiépítése, amely a város keleti oldalán teljesen hiányzik. A program fontos része, hogy a déli ipari parktól a külső elkerülőt az állam valósítsa meg, a belsőt pedig a debreceni önkormányzat. A közösségi közlekedés fejlesztése is fontos, ennek teljes költsége a város önkormányzatát terheli. A következő 10 évben a 3-as villamost meg kell építeni, ami Debrecen nyugati területeit kapcsolja be a kötöttpályás közösségi közlekedés forgalmába. Nem mondhatunk le a repülőtér fejlesztéséről sem. Új kifutópályát kell megépíteni, ráadásul úgy, hogy a repülőtér egyetlen percre se zárjon be. Hosszabb távon el kellene érnünk a kolozsvári reptér forgalmát, ez évi 3 millió utast jelent. A covid teljesen visszavetette a légi utazást, idén 250 ezres forgalmat talán el lehet érni. Ezzel együtt a kulturális igények kiszolgálására is figyelemmel kell lennünk. Augusztusban átadtuk a város új színházát, jövő tavasszal a közönség birtokba veheti a régi Csokonai Színház épületét. Ugyanakkor rengeteg új lakást is építenünk kell. Bár az elmúlt években mintegy 12 ezer fővel csökkent Debrecen lakossága, ami most 200 ezer, a trend meg fog fordulni, és a környező településekével együtt el fogja érni a 250 ezret. Debrecen profitálhat a válságból. Extrém nagy a munkaerőigénye – zárta gondolatait Papp László.
Kovács Zsolt
