Papp László: a vezérkar nagy része dezertált

A Fidesz utolsó négyéves ciklusára már nincs magyarázat, azt egyenesen tragikusnak tartja Papp László. Debrecen 2014 óta regnáló fideszes polgármesterétől arra is igyekeztünk választ kapni, hogy lett volna-e lehetőség az autóipari multit „kérni”, míg az akkumulátoriparra „nemet mondani”.

Három hónap telt el a parlamenti választás óta, sikerült feldolgoznia az eredményt? A Fidesznek, úgy tűnik, még nem igazán.
Papp László: Amikor a választás éjszakáján kiálltam a nyilvánosság elé, elmondtam, hogy tudomásul kell venni az emberek döntését. Azt is előrevetítettem, hogy az én életem nem lesz könnyebb. Személyes szempontból még számos feldolgozandó kérdés van bennem.

A Fidesz júniusi tisztújító kongresszusa sem hozott érdemi változásokat. Előtte kritikus hangot ütött meg, de ott csöndben maradt. Hogyan érez most a pártja iránt?
Papp László: Talán úgy, mint akit elhagyott a kedvese. A Fidesz vegetatív fázisban van, számomra teljesen értelmezhetetlen az, amit a párt csinál. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a vezérkar nagy része dezertált, vagyis a Fidesz elvesztette a vezető karaktereit. Abból a szempontból ez érthető, hogy hatalmas terhet kellett volna cipelniük. A Fidesz elmúlt tizenhat évét úgy értékelem, hogy az első nyolc esztendő perspektivikus volt, még ha voltak is olyan vitatható döntések, mint a médiaszabályozás vagy az Alaptörvény kérdése. Utóbbit az egyik legnagyobb problémának tartottam és tartom, mert hiba volt pusztán a parlamenti többség által alkotmányozni. Egy egész ország alkotmányos berendezkedését pártpolitikai dimenzióba helyezni helytelen! Ha az Orbán Viktor vezette Fidesz úgy gondolja, hogy az új Alaptörvény az ország javát szolgálja, akkor az ügyet népszavazásra kellett volna bocsátani. Úgy teljesen más legitimációt kapott volna. A 2018 és 2022 közötti harmadik ciklus a külső körülmények között a legnehezebb volt. A koronavírus-járvány miatt leállt a gazdaság – azt polgármesterként is megtapasztaltam, milyen nehéz életben tartani egy várost. Az utolsó, 2022-től idén áprilisig tartó ciklusra már nincs magyarázat, azt egyenesen tragikusnak tartom.

Rogán Antal azt mondta egy a 444.hu-nak adott interjúban, hogy talán jobb lett volna 2022-ben kiszállnia a kormányzásból.
Papp László: Ha a történelem nem dob mentőövet a Fidesznek 2022-ben az orosz-ukrán háborúval, akkor azt a választást a Fidesz valószínűleg elveszíti. 2022 februárjában kirobban a háború, Márki-Zay Péter pedig kijelenti, hogy akár magyar katonákat is küldene a frontra. A Fidesz ezzel szemben indított támadást, és a háborús fóbia működött. Ha ez nincs, szinte biztos vagyok abban, hogy 2022-ben az ellenzék nyerte volna a választást. Most, 2026-ban pedig triumfálhatna a Fidesz.

A „Fidesz-vezérkar dezertálásán” azt érti, hogy többen nem vették fel a parlamenti mandátumukat, vagy mást is?
Papp László: Szijjártó Péter, Lázár János vagy Kocsis Máté például hol vannak? (Szijjártó Péter azóta bejelentette, hogy a BYD-nél folytatja – a szerk.)

Kocsis Máté beült a parlamentbe.
Papp László: Igen, de hallani a hangját? Nem az a lényeg, ki ül a parlamentben, és ki nem, hanem az, hogy van-e politikai aktivitása. Számomra az is furcsa, hogy ebben a helyzetben a pártelnök elment a labdarúgó-világbajnokságra, Amerikába.

A dezertálás végérvényes, vagy azért idővel mindenki visszatér?
Papp László: Ezen múlik a Fidesz jövője, amit jelenleg kérdésesnek tartok.

A saját jövőjét látja polgármesterként? Szinte naponta szólítják fel lemondásra.
Papp László: 2024-ben kaptam felhatalmazást a debreceniektől, az én mandátumom 2029-ig szól, dolgozom tovább Debrecenért. Egy normális demokráciában fel sem merülne az, hogy egy országgyűlési választás befolyással bír az önkormányzati működésre. Ez ma a közbeszéd részévé vált, amit sajnálatosnak tartok, hiszen a hatalom maximálása érdekében egy legitim választást egy demokratikus országban nem annulálnak. Annak még a gondolata sem vetődhetne fel! Értem, hogy most ez a téma, mint ahogyan Gyurcsány Ferenc sokat tett a Fidesz kétharmadáért, a Fidesz is sokat tett a TISZA kétharmadáért. Most lehet hergelni az embereket, de augusztusban azért be kell nyújtani a 2027-es költségvetést, és egyelőre semmit nem tudunk a TISZA távlati terveiről. A kormányzásuknak lesznek nehéz pillanatai, és én úgy érzékelem, az önkorlátozás és az önmérséklet nem érhető tetten a TISZA politikusain. Nem tudjuk, milyen lesz a közhangulat két év múlva.

Amikor Magyar Péter a nagy nyilvánosság előtt lemondásra szólította fel, az szíven ütötte?
Papp László: Ez egy politikai játszma. Én a 28 éves politikai pályámat igyekeztem úgy alakítani, hogy ne nagyon találjanak rajtam fogást. Az, amit a Semcorp csinált, a tiszásoknak kapóra jött. Azt is tudom, hogy a TISZA meghatározó fideszes politikusok, városvezetők ellen készül lejárató akciókkal, hogy ellehetetlenítse őket, még ha nem is lesz előrehozott választás. Magyar Péter egy olyan ügyben szólított fel lemondásra, ami egy környezetvédelmi szabályszegés, és a hatóságok kompetenciája, nem a polgármesteré. Ezt tette az élő környezetért felelős miniszter is. Ez mosolyt csal az arcomra. Világosan fogalmaztam: a Semcorpnak távoznia kell Debrecenből, mert eljátszotta a bizalmat! Nem a polgármester határozza meg a működési feltételeket, kereteket, a jogszabályokat, hanem a törvényhozás, a szakminisztériumok és a hatóságok.

A Semcorp 60 milliárdos beruházást hajtott végre Debrecenben, s a magyar kormány is támogatta. Ugyan miért távozna?
Papp László: Olyan jogszabályi feltételeket kell létrehozni, ami szinte a nullára csökkenti annak a lehetőségét, hogy ezek a gyárak szennyezni tudjanak. Az ellenőrzést és a szankcionálást is ilyen szintre kell emelni. Ha ennek egy gyár megfelel, akkor maradhat, és akkor nincs baj, ha pedig szennyez, akkor olyan büntetést kapjon, hogy ne érje meg neki itt maradni.

Egyáltalán, miért jöttek ide? – kérdik az emberek.
Papp László: Amikor néhány éve Orbán Viktor a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen meghirdette azt, hogy Magyarország akkumulátoripari nagyhatalom lesz, ez stratégiailag egyáltalán nem volt helytelen, hiszen a magyar gazdaság működésében óriási súlya van az autóiparnak, és az elektromobilitás „megtámasztott” több tízezer munkahelyet. Tekintsünk Németországra! A Volkswagen több tízezres leépítést rendelt el, de a kínai konkurencia hatékonysága, olcsósága miatt mindegyik német autógyártó nehézségekkel küzd. Magyarországon azonban fejlesztenek: a napokban adták át a kecskeméti Mercedes-gyár bővítését, Debrecenben a BMW most tervezi beindítani a harmadik műszakot. A stratégia tehát helyes, csakhogy Magyarország a szabályozásban nem volt felkészülve erre. Most ezt a terhet nekem kell cipelnem, mert már csak én vagyok pozícióban.

Magyar Péter súlyos vádat fogalmazott meg: azt mondta, ön már jóval korábban tudott a semcorpos szennyezésről, de ezt nem osztotta meg a közvéleménnyel.
Papp László: Ez ordas hazugság! Én nem hajthatok végre vizsgálatokat, arra sem vagyok feljogosítva, hogy belépjek egy gyár területére. A kormány által felügyelt kormányhivatali hatóságok végezhetnek el bármilyen vizsgálatot. Amit én tudok, azt csak a kormányhivatali vizsgálatok által tudom. Nem is értem, hogy lehet ekkora hülyeséget kitalálni! Magyar Péter azt hiszi, hogy én polgármesterként – megkerülve a kormányhivatalt – vizsgálódom, majd hallgatok az eredményéről? A kollégáimmal mi is a kormányhivatal által közzétett hirdetményből tudtuk meg, hogy valami nincs rendben a Semcorpnál.

A kormányhivataltól nem hívják fel a polgármestert, ha valami baj van?
Papp László: Hatósági ügyben nekem nem is adhatnak információt, és nem is adtak. Amikor születik egy hatósági döntés, akkor természetesen kérhetünk tájékoztatást, ügyféli minőségben. A Semcorp esetében a június 15-i hirdetmény volt az, ami felhívta a figyelmünket, hogy valami történt a gyárban.

Az ember úgy képzelné, hogy ha van valami nagy gond egy helyi gyárban, üzemben, akkor arról a városvezetés, ha informálisan is, de kap valamiféle tájékoztatást a kormányhivatal részéről.
Papp László: Amíg a hatóság le nem zárja a vizsgálatát, addig minket nem tájékoztatnak. Éppen ezért, amit Magyar Péter állított, ordas hazugság.

„Ráégett” a városvezetésre, hogy Önök hozták ide ezeket a gyárakat. Ez így van, vagy a Fidesz-kormány a városvezetést megkerülve cselekedett?
Papp László: Együttműködtünk a kormánnyal, mert az önkormányzat nélkül ezek a beruházások nem valósultak volna meg. Bár a kormánynak akkor is lett volna erre módja, ha mi ellenkezünk. Hiszen az egész Déli Gazdasági Övezetet beruházási célterületté nyilvánították egy kormánydöntéssel, ami megadja az állam számára a kisajátítás lehetőséget. Én azért működtem együtt, mert egy polgármester feladata az, hogy teremtse meg a gazdasági fejlődés lehetőségeit a városában, kínáljon perspektívát a települése számára. Az első fecske a BMW volt. 2017-ben kezdtük el a tárgyalásokat, és egy évre rá nagy nemzetközi versenyben nyertük meg magunknak a bajorokat.

A németek mikor közölték, vagy mikor vált egyáltalán világossá, hogy hozzák magukkal az akkumulátoripari beszállítóikat?
Papp László: Az elektromos autó már a tárgyalások idején sláger volt, az elektromobilitásról mindenkinek nagyívű gondolatai voltak. A BMW 2018-ban bejelentette, hogy Debrecenben fog elektromos autót gyártani. A jövő autóiról szólt a fáma, ezért nagy örömmel és lelkesedéssel fogadtuk a BMW-t. 

A tárgyalásokon nem jöttek szóba az akkumulátoripari kérdések, de biztos vagyok benne, hogy ha megszabtuk volna a németeknek, mely beszállítóik jöhetnek, és melyek nem, akkor minden bizonnyal nem Debrecent választják. Ha akkor tisztában lettünk volna a mostani kihívásokkal, talán másképp tárgyalnánk. De abban biztos vagyok, hogy ha nincs akkumulátoripar Debrecenben, akkor BMW-gyár sincs!

Most mit gondol, megérte ilyen áron nekünk a BMW?
Papp László: Nekem személyesen az akkumulátoripari beruházások az elmúlt három évben rengeteg álmatlan éjszakát, belső vívódást, problémát és konfliktust hoztak. Miután Debrecen megnyerte a BMW-beruházást, ami szerintem a legnagyobb gazdaságtörténeti siker a városban az elmúlt száz évben, nekem nem volt szükségem több trófeára. Amúgy sem vagyok nagyravágyó ember. A polgármesterségre sem törekedtem minden áron, de egy olyan időszakban lettem az, amikor a város nagy átalakuláson ment keresztül, történelmi jelentőségű döntések születtek. A város ipara, gazdasága a boldog békeidők dinamizmusát idézi. Itt van az irodámban Simonffy Imre egészalakos képe. Az ő polgármestersége alatt – a 19. század utolsó negyedében – ment végbe hasonlóan nagy fejlődés Debrecenben. A történelmi jelentőségű döntésekben benne van az az opció, hogy rövid távon nem váltanak ki nagy elismerést, de hosszabb távon nagyon fontossá lesznek a város számára.

Látjuk, rövid távon mi az eredmény. Itt volt az április 12-i választás…
Papp László: Tegyük tisztába ezt! Meggyőződésem szerint nem az akkumulátoripari beruházások miatt kapott ki a Fidesz Debrecenben. 2024-ben még minden választókörzetet megnyertünk, és azóta semmi nóvum nem történt a városban az akkumulátoripar területén.

Annyi azért történt, hogy feltűnt egy új ellenzéki erő, amelyik még nem járatta le magát.
Papp László: Politikai értelemben ez igaz, de 2024-hez képest akkumulátorügyben semmi rendkívüli nem történt. Az is igaz, hogy az akkumulátorügy már 2024-ben ballaszt volt rajtunk – 2019-ben még a szavazatok közel 62 százalékával nyertem, 2024-ben pedig 49 százalékot kaptam. Engem is „faragott” ez a helyzet, de azért minden választókörzetben a Fidesz nyert. Az áprilisi választáson ez a ballaszt maradt, de még hozzá jött a 2022 és 2026 közötti kormányzati teljesítmény minden terhe – korrupcióról szóló hírek, a negatív gazdasági körülmények, az infláció, majd a totálisan elhibázott politikai kampány. Az, hogy négy évvel később is a háborús hisztériával próbálunk szavazatokat szerezni. Már senki nem hitt ennek a hatásosságában. 

Nagyrészt kinevették az emberek a fideszes kampánygurukat. A miniszterelnök a világpolitikába távozott, Donald Trump, Hszi Csin-ping, alkalmasint Vlagyimir Putyin partnereként tűnt fel, miközben az EU-s pénzeket eltaktikázta. Óriási hiba volt! A Brüsszellel vívott harc értelmetlen, hiszen a magyarok EU-pártiak, mint jómagam is. A Fideszen belül is többször elmondtuk, hogy ezt abba kellene hagyni, mert nem vezet sehova.

Számomra a legnagyobb csalódást a szolidaritási hozzájárulás jelentette. A bevezetése óta a többi elvonással együtt mint a kulturális finanszírozás csökkentése, a közétkeztetés finanszírozása stb.) nagyjából 100 milliárd forintot vesztett Debrecen. Ezért aztán nem vagyok nagyon hálás az Orbán-kormányoknak. Annak ellenére sem, hogy azt el kell ismerni, hogy rengeteg fejlesztési forrást kaptunk, jóval többet, mint amennyi innen ment a központi költségvetésbe. A gond csak az, hogy amit a kormánytól kapunk, az kötött felhasználású, gazdasági fejlesztésre fordítandó. A szolidaritási adót pedig költhettük volna városfejlesztésre. Amikor Orbán Viktor a választás előtt összehívta a polgármestereket, azt mondta, „ezt a választást nektek kell megnyerni”. Néhány polgármester zsebében – köztük az enyémben is – „kinyílt a bicska”. Összekötitek a lábunkat és a kezünket, majd elstartoltattok bennünket 400 méteres gátfutáson?! Így éreztem akkor.

Tehát azt mondja, ha a kormány nemet mond a BMW távol-keleti akkumulátoripari beszállítóira, akkor a vállalat nem Magyarországot választja?
Papp László: Ha a legfontosabb részegységet nem lehet itt gyártani az elektromos autóhoz, akkor biztosan nem hazánkban épül fel a gyár.

Tudatos döntés volt a kormány részéről az akkumulátoripar előtti ajtónyitás, vagy inkább a német nagytőkés érdekkel való kényszerű sodródás?
Papp László: Nehéz erről nyilatkozni, hiszen nem voltam jelen e tárgyalásokon. Ugyanakkor az itteni német autóipart stratégiai érdek fűzi az akkumulátorgyártás közeliségéhez, ezáltal fontos szerepük lehetett a döntésben. Amiben semmi kivetnivaló nincs! Hiszen a szabályozás, a szankcionálás nem az autóipari szereplők, hanem a kormány és a törvényhozás feladata. Németországban, Lengyelországban is működnek akkumulátorgyárak. Hallottak bármilyen balhéról? Nem. Ugyanilyen tapasztalattal jöttem haza Arnstadtból, ebből a türingiai kisvárosból, ahol a CATL működtet gyárat. Logikus, hogy az autóiparban is rövidítik a beszállítói láncokat, hiszen ezáltal a gyárak, s velük több tízezer munkahely jövőképe stabilabb.

Akkor örömmel fordultunk a nagyvállalati stratégiai igények teljesítése felé?
Papp László: Hogy örömmel-e vagy sem, azt nem tudom, de tudatosan. Az ország nemzetgazdasági stratégiai szempontjai figyelembevételével.

Az akkumulátoriparral szembeni ellenérzéseit kifejthette Orbán Viktor szintjén?
Papp László: 2020 őszén, az első akkumulátoripari szereplő, a Semcorp bejelentésekor még semmilyen veszélyérzetem nem volt. Figyelmeztető jelek hiányában az akkumulátoripar-ellenesség egyik mai „élharcosa”, Mándi László debreceni ellenzéki önkormányzati képviselő még 2022 elején éppen a Semcorp általa vizionált elvesztésén aggodalmaskodott. Polgármesterként a városunkat erősítő gazdaságpolitikát folytattam, ami nem írhatta felül a környezetvédelmi szempontokat. Ugyanakkor a környezetvédelmiszabályozást nem mi alkottuk. Ha az nem megfelelő, azért ne az önkormányzatot hibáztassák! Ha ezek a gyárak Németországban, Lengyelországban képesek normálisan működni – márpedig képesek –, akkor az Magyarországon is elvárható.

Milyen személyes következményei lettek volna annak, ha sarkos kiállással elutasítja az akkumulátoripari beruházásokat?
Papp László: Nem tudom megmondani, mivel nem volt ilyen szituáció. Így a válaszom puszta feltételezés volna.

Mindenki mérlegelné a karrierjét egy ilyen lépés előtt, nem?
Papp László: Ebből a szempontból a személyes karrierem közömbös. Egyáltalán nem befolyásol. A politikai pályafutásom 1998-as kezdetén meg sem fordult a fejemben, hogy még 2026-ban is ezzel foglalkozok. Nem úgy éltem az életemet, hogy a polgármesteri szék – ha szabad így fogalmazni – „hozzám nő”.

Mit veszített volna Debrecen egy olyan városvezetéssel, amelyik fideszes kormányzás idején elutasító az akkumulátoriparral szemben?
Papp László: A BMW-nek beszállító EVE Power esetében egyértelműen megfogalmaztam azt, hogy nem kell egy második akkumulátorgyár Debrecenbe. Ezt elmondtam Szijjártó Péternek és jeleztem a BMW-nek is. Azonban egy kormánydöntés sosem fekete-fehér, abban többféle szempont megjelenik. Végül jött az EVE Power, avagy egy polgármester kevés ahhoz, hogy szelektáljon a nagyvállalati beszállítók között. Ahhoz már szűk a mozgástér. Hangsúlyozom, irtózom a felelősség áthárításától – én vagyok a város polgármestere, viselem a következményeket!

Sérült volna a régióközponti vízió, ha Debrecen nemet mond az akkumulátoripari beruházásokra?
Papp László: Akkor a gyárak máshol épülnek fel és a régió sokkal kisebb szerepet kap a magyar gazdaságban. Egyetemi beruházások, új mérnökszakok, a műszaki kar fejlesztése, útépítések, a keleti városrész újabb területeinek közművesítése: csak néhány példa arra, hogy ha nemet mondunk, úgy ezeket is nyugodtan elfelejthettük volna. Debrecen csomagja a fejlődés lehetősége mellett elvárásokat is tartalmazott.

Kimondható: a városunk azért vált az ország egyik fejlesztési központjává, mert a kormány Debrecenben teljesíteni tudta a gazdasági céljait. 

Amíg a kormányzat ipari és gazdasági centrummá kívánta tenni a várost, az én szándékaim a közlekedési, oktatási, kulturális fejlesztésekre, azaz a városépítésre irányultak. A folyamatnak nincs vége: a Debrecen 2030 program a keleti városrészek ivóvíz-, szennyvíz- és úthálózati fejlesztése mellett egy déli városközpont kialakítását is magában foglalja. Előbbi tervezése idén lezárul, s remélem, a TISZA támogatni fogja a megvalósítást! Utóbbi esetében egyelőre a tervpályázat kiírásánál tartunk. A cél az, hogy egy társadalmi vitára alkalmas munkaanyag szülessen.

A kínaiak eleve magasról tesznek a szabályokra vagy a Semcorp vezetése hanyag?
Papp László: Nagyon fontosnak tartom a szabályozási környezet felülvizsgálatát. Egyetértek a TISZA által korábban hangoztatott, az akkumulátoriparra vonatkozó megerősített hatósági kontrollal, amely keretében a szabályozást, az ellenőrzést és a szankciókat is újragondolnák. A Semcorpnál emberi mulasztások történtek; a szennyező anyagok hanyag kezelése, a tűzoltórendszer „meghekkelése” személyes felelősséget felvető probléma. Úgy érzem, hogy meg kellett tennem a feljelentést. Persze az emberi tényező az üzemi működés kiküszöbölhetetlen velejárója. Néhány héttel ezelőtt a szegedi BYD-ről derült ki, hogy alkilbenzollal szennyeződött humuszt terítettek szét több hektárnyi termőföldön. Nem emlékszem, hogy Magyar Péter lemondásra szólította volna fel Botka Lászlót. Ami így helyes, hiszen a szegedi polgármester sem működtet környezetvédelmi hatóságot. Az én esetem csak annyiban más, hogy egy fideszes polgármester támadása beleillik Magyarék politikai narratívájába. Visszatérve a kérdésre: keményebb hatósági kontrollal és szankcionálással az emberi mulasztások is nagyobb arányban megelőzhetők. A debreceni nagy gyógyszergyárak legalább annyira veszélyes anyagokkal dolgoznak, mint az akkumulátoripar.

A Biogal is szennyezte a környezetét egy korábbi rossz gyakorlat következtében (az ötvenes, hatvanas évek vegyszertárolása következtében károsodott a talaj- és felszín alatti vízkészlet).
Papp László: Valóban, a város 2. számú vízműtelepe ennek következtében ma is korlátozottan üzemel. Ugyanakkor tanultak a hibákból és mára normálisan működnek. Debrecenben is van jó példa, nem kell Németországig menni.

A Semcorp „rossz gyáros”?
Papp László: Tény, hogy elvesztették a bizalmunkat. Az sem normális, hogy ennyi téves riasztás fut be tőlük a tűzoltóságra. Nem teszek különbséget a kínai beruházók között, de ki kell mondani: a Semcorpnál nem értették meg, nem tisztelik Debrecen városa, a helyi közösségek és a hatóságok elvárásait. Ezért kellett őket „hazaküldenem”. Kikényszeríteni nem tudom, de az önkormányzatnak van eszköze a gyárbővítés megakadályozására. Egyebek mellett ezért sem engedtük ki a Debreceni Vízművek Zrt.-t a kezünkből, vagyis nem csatlakoztunk a vízművek államosításához. A vízmű „tolózárként” is működik, hiszen nélkülözhetetlen partnere a gyáraknak a működésük szempontjából…

Nehezen tudjuk elképzelni, hogy több tízmilliárd forint elköltése után a Semcorp holnap összepakol.
Papp László: Az önkormányzat megszakította velük a kapcsolatot, a kormányhivatal nyilván nem. Arról, hogy Semcorp képes-e a gyárát biztonságosan üzemeltetni, az iparbiztonsági, a környezetvédelmi és a többi szakhatóságnak kell döntést hozni. Az üzem működését nemrég felfüggesztették – az, hogy ez változik-e, a kormányhivatalon múlik.

Ötös skálán mennyire elégedett a kormányhivatalok ipartevékenységeket felügyelő munkájával?
Papp László: Hármas, négyes. A hatóságoknak a törvényhozás által alkotott jogszabályi „pályát” kell tudni bejátszaniuk. Azon nem terjeszkedhetnek túl, de ha azon belül nem hatékonyak, az baj. Az osztályzatom magyarázata az, hogy a hatóságok egy 2025-ös eset során már felfüggesztették hét kémény próbaüzemét az engedélyes határértékek túllépése miatt. Ám az emiatt kiszabott bírság nem bírt visszatartó erővel az újabb szennyezések
megakadályozásában.

Helyeselné a hatósági ellenőrzési jogkör visszaadását az önkormányzatoknak?
Papp László: Nem ez a kérdés. A kontroll legyen egyetlen erős kézben, a felelősséget ne osszuk meg a kormányhivatal és az önkormányzat között, mert az egymásra mutogatáshoz vezet. Jó helyen van a jogkör a kormányhivatalnál, de a szabályokon korrigálni szükséges. És hatékonyan kell fellépni!

Felelősnek tartja-e a Fideszt azért, mert a közvélemény még bizalmatlanabbá vált a hivatalokkal szemben? Érez emiatt személyes felelősséget?
Papp László: Jogászként, abszolút jogkövető emberként sosem támadtam a hivatalokat, és komoly problémának tartom ennek a bizalomnak az erodálását. A kommunikációnk során mindig kerültük a hatóságok hiteltelenítését. A működésükben pedig se a polgármesteri vezetésnek, se az önkormányzatunknak nincs felelőssége. A hivatalok iránti társadalmi bizalomvesztés több konkrét esetben tetten érhető. A gödi akkumulátorgyár körüli cirkuszban a hivatal felelőssége felvethető; ez az ügy helyezte az akkumulátorgyártásról szóló közbeszédet a mai pályára. A gödi problémák szorosan összefüggésben álltak azzal, hogy se Magyarország, se a kormány, se a törvényhozás nem volt felkészülve az akkumulátoripari kihívásokra. A helyzet, hogy a termelés hamarabb megindult, mint ahogyan azt a szükséges jogszabályokkal lekövették volna. Ez rengeteg rossz kompromisszumot eredményezett. Ugyanakkor azt is veszélyesnek tartom, hogy a Semcorp felfüggesztéséről a TISZA úgy kommunikál, mintha ők záratták volna be a gyárat. Szerintem egy párt nem zárhat be egy üzemet, mert az az 1950-es éveket idézi. Egy ilyen döntés a hivatalok jogköre. Ha a Semcorp esetleg folytathatja a működést, akkor a TISZA fogja megnyitni is a gyárat?

Tanácsolná a TISZÁ-nak, hogy szakítsanak azzal a fideszes gyakorlattal, amely során a kormányhivatalok élére pártkatonák kerültek?
Papp László: A lojalitás – mint szervezetet összetartó erő – rendkívül fontos, a hiányában nincs egészséges működés. Viszont a lojalitásban ne a politikai hovatartozás, hanem a szakmai hozzáértés legyen meghatározó!

Mit gondol, mikor tud leülni Debrecen új országgyűlési képviselőivel?
Papp László: Én akár holnap. A Facebookon megy az üzengetés. Ami negatív jelzőt rám lehetett aggatni, azt Tárkányi Zsolt megtette. Magam egyetlen politikai vetélytársamat sem becsméreltem, sem online, sem a közgyűlésben. Talán én vagyok az egyetlen magyar politikus, aki még sosem küldött „röhögő” emojit senkinek. Nem degradálok másokat, akkor sem, ha egyébként Magyar Péter és a zsigeri gyűlölettel teli „falka” rendkívül nagy élvezettel használja a „kiröhögést”. Huszonnyolc év alatt hét debreceni választást nyertem, van mögöttem teljesítmény. 2029-ig itt vagyok. Akkor persze meglátjuk, hogy mit hoz a jövő. De annyi tiszteletet megérdemelne az ember, hogy legalább szóba álljanak vele!

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított beruházásokkal, a települési adókkal és költségvetéssel összefüggően csak rendkívül korlátozott módon tarthatóak helyi népszavazások. Ha a TISZA a
jelenleginél szélesebb utat nyitna ez ügyben, polgármesterként támogatná az ilyen népszavazásokat?
Papp László: Még 2022 őszén a helyi választási bizottság utat engedett egy LMP-s népszavazási kezdeményezésnek a CATL akkumulátorgyára ügyében. Majd a párt egyetlen aláírást sem gyűjtött. Ezért, ugye, nem én vagyok a felelős? Ha lesz politikai szándék a kérdésben foglaltakra, úgy semmi okom nem lenne ezt gátolni. Ha tényleg nagy horderejű közös ügyek kerülnek elénk, biztosan nem akadályoznám meg a népszavazást.

Cs. Bereczki Attila, Ratalics László