Örökösödési illeték: ki fizet és ki nem?
Az egyes pénzügyi és gazdasági törvények megalkotásról, illetve módosításáról címet viselő jogszabálytervezet szerint 0 kulcsos, kedvezményes sáv nincs is, bár az illeték mértéke kedvezőbb az általánosnál.
Korábban az Index már lehozta, hogy egyenes ági rokonoknál az öröklés és az ajándékozás is értékhatár nélkül illetékmentes lesz. De a házastárs, mostoha- vagy nevelt gyermek, illetve a mostohaszülő elveszíti illetékmentességét öröklés esetén már az első forinttól kezdve: az örökös házastárs például egy 25 millió forintos házrész után 18 millió forintig 2,5, a 18 és 25 millió közötti részre pedig 6 százalékos illetéket kell, hogy fizessen. Ennek kapcsán azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium azt jelezte, hogy „nem megalapozott a cikk azon állítása sem, hogy az egyenes ági rokonokon kívül a házastársak, a mostoha vagy nevelt gyermekek öröklés és ajándékozás esetén elveszítik jelenlegi illetékkedvezményüket.”
A törvény egyébként adómentessé teszi a háztartáson belüli foglalkoztatást, méghozzá úgy, hogy pontosan definiálja, mely tevékenységek sorolhatók ide. A jövőben nem kell adót fizetnie sem a megbízónak, sem a munkát végzőnek, ha utóbbi takarít, főz, mos, vasal, gyermeket felügyel, házi tanítást végez, háztartást vezet, kertet gondoz, javítási- és felújítási munkákat végez. Bejelentési kötelezettsége van viszont a foglalkoztatónak amin felül alkalmazottanként és havonta ezer forint regisztrációs díjat is kell fizetni.
Az Országgyűlés kedden és szerdán általános és részletes vitát folytat Matolcsy György előterjesztéséről, és vélhetően a jövő héten szavaznak róla a képviselők.
Forrás: ingatlanmagazin.com
