„Óriásfaluként” marad pénz nélkül Egyek

Négy, egymástól elkülönülő lakott hely működéséről gondoskodik Egyek önkormányzata, a hatékonyabb településszerkezet azonban Miluczky Attila polgármester szerint nem előnyt, hanem pénzügyi hátrányt jelent. Egyek belterületén kicsivel több mint négyezren, Telekházán körülbelül hatszázan, Félhalmon háromszázan, Ohaton pedig a korábbi számítások szerint százan éltek. Együtt éppen meghaladják azt az ötezres határt, amely alatt a települések pályázhatnak a Magyar Falu Programban. A polgármester szerint így még a ma már alig negyven lakosú Ohat fejlesztésére sem kérhetnek támogatást.

Négy önkormányzat több pénzt kapna

– „Óriásfaluként” nem adhatunk be pályázatot falufejlesztésre. Aki ezt a szabályt kitalálta, azt szeretettel meghívom Ohatra: nézze meg, valóban nincs-e szüksége ennek a településrésznek a Magyar Falu Program forrásaira – mondta a Cívishírnek Miluczky Attila.

Egyek polgármestere szerint a támogatási rendszer sajátos ellentmondása, hogy ha Egyek, Ohat, Telekháza és Félhalom négy önálló településként, külön polgármesterrel, önkormányzattal és hivatallal működne, majd együttműködnének, összességében több állami forráshoz jutnának. Most egyetlen hivatal látja el mind a négy településrész feladatait, ezt a költségtakarékosabb működést mégsem ismeri el a finanszírozás.

A Magyar Falu Programból a környék több, Egyekhez hasonló vagy annál kisebb települése százmilliós támogatásokat kapott. 

Egyek a Kisvárosi Programból 90 millió forinthoz jutott, ám a polgármester számításai szerint volt olyan szomszédos helység, amely ennek négy-ötszörösét fordíthatta fejlesztésekre.

Miluczky Attila korábban Bodó Sándor akkori országgyűlési képviselő támogatásával Gyopáros Alpárnak, a Magyar Falu Program akkori felelősének is jelezte a problémát, de nem kapott választ, és a szabályozás sem változott. Az új kormány területi koordinátora már kérte a települési problémák összegyűjtését; azokat a polgármester már írásban és személyesen is továbbított számára.

Harmincmillió forint már hiányzik

A támogatási hátrány mellett az iparűzésiadó-bevételek visszaesése is szűkíti az önkormányzat mozgásterét. Egyek erre az évre körülbelül százmillió forintot tervezett, az első félévben azonban harmincmillióval kevesebb folyt be, mint az előző év azonos időszakában. Ez hozzávetőleg 30 százalékos csökkenés. A második félévi befizetések még javíthatnak az eredményen, de a kiesés akár tovább is növekedhet.

Az önkormányzat igyekszik elérni, hogy ebből a lakosság minél kevesebbet érezzen. A feladatokat takarékosabban végzik, a nem sürgős kiadásokat pedig a következő évre halasztják. A játszóterek felújítására és bővítésére például tízmillió forintot terveztek. A szükséges munkákat elvégezték, eszközöket és kerítést is rendeltek, a további beszerzéseket azonban elnapolták. Fölöslegessé vált gépek és ingatlanok értékesítéséből is bevételt próbálnak teremteni.

Kitörést a helyi, minőségi munkahelyek hozhatnának. Fiatalok tucatjai járnak Egyekről a debreceni BMW-gyárba, ami a családoknak biztos megélhetést jelent, az általuk megtermelt érték után járó iparűzési adó azonban Debrecenben marad. A befektetők megszerzését ráadásul a rossz közúti megközelíthetőség is akadályozza: egy festékgyártó üzem letelepedése korábban éppen az utak állapota miatt hiúsult meg.