Olasz fotós 1956-os képei Debrecenben
Mario De Biasi olasz fotóriporternek az 1956. október 28. és 30. közötti budapesti eseményekről készült fotóiból nyílt kiállítás hétfőn a debreceni Déri Múzeumban.
A Tudósítás egy forradalomról - Mario De Biasi - Magyarország 1956 című tárlat megnyitóján Puskás István, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere elmondta, hogy a hétfői esemény az 156-os forradalom 70. évfordulójára emlékező debreceni programsorozat első eleme.
Kiemelte, hogy ez a fotóanyag a forradalom 50. évfordulóján, Budapesten volt látható, azóta pedig most először itt Debrecenben.
Hangsúlyozta, hogy bár a képek a fővárosban készültek, mégis emlékeztetnek arra, ami itt történt, a diákok október 23-án Debrecenben is az utcára mentek és a forradalom első mártírjai is itt estek el.
A 76 fotót bemutató tárlat messze túlmutat egy dokumentarista hírsorozaton, érezhető benne a fotóriporter mély együttérzése is, amellyel szemlélte az eseményeket - húzta alá.
Gabriele La Posta, a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója beszédében kifejtette, hogy ez a 70 évvel ezelőtti magyar ügy, olasz üggyé is vált, sokan érzékenyen reagáltak a történtekre, és több ezer magyar előtt nyitották meg az országot, akik később olasz álampolgárokká lettek.
Mario De Biasiról szólva hangsúlyozta, hogy a fotóriporter nem biztonságos helyről, hanem az utcán, az emberek között készítette felvételeit, és ő maga is váll-lövést szenvedett.
Angi János, a Déri Múzeum igazgatója elmondta, hogy nagyon sok intézmény összefogásának eredménye a tárlat, amely emléket kíván állítani a forradalom ügyének. Ez ma azért fontos - hangsúlyozta - mert a közvetlen környezetünket is elárasztja a gyűlölet, ezért kell találnunk olyan pontokat és olyan eszméket, amelyek megerősítenek az emberségünkben.
Kiemelte, hogy a spilimbergói CRAF fotóarchívumban őrzött és a Déri Múzeum számára felajánlott válogatásnak debreceni kötődése is van, ugyanis a kiállítás meghívóján is szereplő egyik portrén egy helyi fiatal szerepel, akit később halálra, majd életfogytiglanra ítéltek, végül 1970-ben szabadult.
A forradalmi helyszínekre fókuszáló, majd, a város bemutatásától egy-két forradalmár személyes történetéig eljutó kiállítás 2027. január 31-ig látogatható a Déri Múzeumban.
