Csökken a szolidaritási hozzájárulás, nő a reklámadó

Több pénzt ígért a gyermekvédelemnek és az önkormányzatoknak, bejelentette a milliárdosok vagyonadóját, valamint a megyei közgyűlések megszüntetésének előkészítését Magyar Péter október 19-én a Parlamentben. A miniszterelnök szerint a 2027-es intézkedések fedezetét jelentős részben az állami kiadások visszafogásából teremtenék elő.

A szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére 115 milliárd forinttal több jut a 2027-es költségvetésben – jelentette be Magyar Péter. A kormányfő az egyik legsürgetőbb feladatnak nevezte a gyermekvédelmi rendszer megerősítését, különösen azt, hogy a kórházakban várakozó csecsemők mielőbb családi környezetbe kerüljenek, a veszélyeztetett gyermekek pedig időben segítséget kapjanak.

A veszélyeztetett kamaszlányok és fiatal édesanyák támogatására külön 440 millió forintot biztosítanak. Ezzel gyermekük megtartását és biztonságos felnevelését kívánják segíteni.

A miniszterelnök bejelentette a Jenei Lajos Iskolafejlesztési Program elindítását is, amelyben új iskolák építését és meglévő intézmények bővítését készítik elő. Emellett hozzálátnak az iskolai közétkeztetés színvonalának javításához.

Több támogatás, kisebb önkormányzati elvonás

Az önkormányzatok támogatását 2027-ben 64 milliárd forinttal növelik, a szolidaritási hozzájárulást pedig 62 milliárd forinttal, mintegy 15 százalékkal csökkentik.

Magyar Péter azzal vádolta az előző kormányt, hogy elvonta a települések bevételeit, korlátozta önállóságukat, és politikai alapon tett különbséget közöttük. Közlése szerint az új kabinet pártpolitikai hovatartozástól függetlenül kívánja támogatni az önkormányzatokat.

Budapest közösségi közlekedésére a BKK-n keresztül további 50 milliárd forintot biztosítanak. A vidéki városok helyi közösségi közlekedésének állami támogatását 10 milliárd forintos kerettel állítják vissza.

A kormányfő szerint a vidéken élőknek is megfelelő közösségi közlekedésre van szükségük ahhoz, hogy eljuthassanak a munkahelyükre, iskolába vagy orvoshoz.

Megszüntetnék a megyei közgyűléseket

Megkezdődött a megyei közgyűlések megszüntetésének gyors előkészítése is – közölte a miniszterelnök. Magyar Péter szerint ezek a testületek elveszítették érdemi szerepüket, és politikai kifizetőhelyekként működnek, ezért nincs szükség a fenntartásukra.

Kiadáscsökkentésből fedeznék a vállalásokat

A miniszterelnök összesítése szerint a 2027-es költségvetésben több mint 2100 milliárd forintot fordítanak az adócsökkentésekre, a családi pótlék megduplázására, a nyugdíjemelésekre, az ágazati bérrendezésekre és az egészségügy többletfinanszírozására.

A szükséges forrásokat jelentős részben a pazarlónak ítélt állami kiadások visszaszorításából teremtenék elő. Magyar Péter állítása szerint a 2026-os költségvetésből már mintegy 700 milliárd forintnyi pazarlást vezettek ki. Ezt a megtakarítást jövőre is megtartanák, és további 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel egészítenék ki. Így összesen 2200 milliárd forintot takarítanának meg a korábbi kiadási szinthez képest.

A további megtakarítások lehetséges forrásai között a kormányfő a túlárazott állami beszerzéseket és koncessziókat, a kormányzati kommunikációt, a közmédia finanszírozását, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartását említette.

Évi 200 milliárdot várnak a vagyonadótól

Magyar Péter bejelentette a milliárdosok vagyonadójának bevezetését is. Az új közteher a kormány számításai szerint mintegy 15 ezer embert érintene, és évente 200 milliárd forint bevételt hozna a költségvetésnek.

Ez az összeg a munkavállalók személyijövedelemadó-csökkentésére tervezett évi 250 milliárd forint mintegy 80 százalékát fedezné. A miniszterelnök szerint a legnagyobb vagyonok tulajdonosainak nagyobb részt kell vállalniuk a közterhekből, hogy mérsékelhessék több mint kétmillió dolgozó adóterheit.

Változnak a vállalkozások adókedvezményei

Átalakítják a fejlesztési adókedvezmények rendszerét is: a támogatásokat szigorúbban kötik ahhoz, hogy a beruházások mennyiben járulnak hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez. A kormány elsősorban a hazai kis- és középvállalkozásokat, valamint a magasabb hozzáadott értéket teremtő beruházásokat ösztönözné.

Magyar Péter szerint a kutatás-fejlesztési központok és a gyógyszeripari laboratóriumok támogatása előnyösebb az országnak, mint az akkumulátor- és katódgyárak létesítése, mert magasabb béreket is lehetővé tesz.

2027-től a kiskereskedelmi különadó is módosul. Az adóalap egymilliárd és 50 milliárd forint közötti részére 0,45 százalékos kulcsot vezetnek be, ami a bejelentés szerint mintegy 3500 vállalkozást érint. Az egymilliárd forintig terjedő árbevétel adómentes marad, az 50 milliárd forint feletti sávokban pedig változatlanul az 1 és a 4,5 százalékos kulcs érvényesül.

Nő a szeszes ital adóterhe

A kormány a költségvetés stabilizálása után átfogóan felülvizsgálja a kiskereskedelmi adóztatást, és nagyobb hozzájárulást kér az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kereskedelmi láncoktól. A társasági adó és az innovációs járulék változtatásaiból 260 milliárd, az energiacégek magasabb befizetéseiből további 100 milliárd forintos bevétellel számolnak 2027-ben.

Emelik a dohánytermékek és az égetett szeszes italok adóterheit, valamint a természeti erőforrások használatához és a környezetszennyező tevékenységekhez kapcsolódó befizetéseket is. A bányajáradékból 37 milliárd forintos többletbevételt várnak. Magyar Péter hangsúlyozta: a magasabb adók megfizetése nem mentesíti a vállalatokat a környezetvédelmi előírások betartása alól.

Jön a reklámadó

Magyar Péter közlése szerint megszüntették a bizalmi vagyonkezelőkhöz kapcsolódó társaságiadó- és osztalékadó-fizetési kiskapukat. 2027-től a reklámadót a jelenlegi nulla százalékról 3,75 százalékra emelik, amiből évente több mint 14 milliárd forintos bevételt várnak.

A cégautóadó is változik: az egyetlen, nem nagy teljesítményű cégautót használó vállalkozások terhei nem nőnek. A második autótól megszüntetik a gépjárműadó levonhatóságát a cégautóadóból, és emelik a nagy teljesítményű cégautók adóját.