Nyolcszáz éve várja a híveket a nyíracsádi templom
A Petőfi téren bújik meg az a kora gótikus templom, ami még a 13. században épült, és amely Hajdú-Bihar vármegye legrégebbi, ma is használatban lévő Árpád-kori temploma. Felkerestük Bohus Csabát, a Nyíracsádi Református Egyházközség lelkipásztorát, hogy meséljen a Cívishír olvasóinak a templomról, annak történetéről, régi szószékéről és értékes freskóiról. – Vannak dolgok, melyekről biztosan tudjuk, hogyan történtek, ám sok eltérő információval is találkoztam az évek alatt. Ennek okán tervezzük a templom, valamint a gyülekezetünk történetének megírását – kezdte Bohus Csaba. – Elkezdtük ennek az előkészületeit, és bár nagyon az elején vagyunk, találtunk egy olyan személyt, aki ezzel tényleg szívesen foglalkozna. Ezt a jövőben megalakuló honlapra, a közösségi oldalakra is feltöltenénk, hogy többen megismerjék ezt a csodálatos templomot.
A nyíracsádi református templom – ahogy említettük – a 13. században épült, a Nyírség jellegzetes csoportjának egyike. Nagyon hasonló alaprajzú templomok találhatóak Nyírbélteken, Nyírmihálydiban, Baktalórántházán, valamint ilyen volt a gúti templom is Nyíradony és Nyíracsád között, melynek ma már csak a romjai láthatóak. Az 1200-as években a Gutkeled nemzetséghez tartozott maga Nyíracsád is, és 1312-től kezdték a földeket szétosztani: dorogiak, dobiak, diószegiek osztoztak a környéken. A templom hossza 17,5 méter, szélessége 8 méter, téglány formájú hajójának belseje 6,3x9,8 méter, szentélye 5x5 méteres, négyzet alaprajzú. A történeti források szerint a községet a török háborúk idején feldúlták, lakosait megölték, csupán a templom falai maradtak meg, amelyek között vastag rétegben embercsontokat takar a padlózat. Ma nemcsak a templom, hanem az előtte lévő tér is műemléki védelem alatt áll.
Mesélnek a freskók
A falakat számos freskó borítja, amelyek más-más korban, eltérő technikákkal készültek. – A 19. század végére az épület életveszélyessé vált, nem is látogathatták a hívek. Az 1900-as évek elején a templomot felújították, szinte teljesen átalakították, szentélyét a hajó magasságáig felfalazták, alacsony tetőszerkezet készült horganyzott lemezzel fedve, a barokk előcsarnok oromzatát, tetőzetét átalakították és huszártornyot építettek az épület nyugati része fölé. Ekkor már előkerültek a faliképek, de mivel nem restaurálták azokat, ezért 1930-ban lemeszelték. A szakemberek így az 1985-1994 közötti helyreállításkor már tudták, hogy a mészréteg alatt faliképek vannak – sorolta Csaba.
A legrégebbi freskó Jézus Krisztus születését ábrázolja, látható a fehér gyolcsba öltöztetett gyermek.
A karzatnál lévő freskón megfigyelhető Szent László, aki mindegyik Árpád-kori templomban megtalálható; jellegzetes ábrázolása, ahogy ül a lován és fogja a lónak a varkocsát. Az arca ugyan nem látszik, de könnyen beazonosítható. – Különlegessége a templomnak a szentély keleti részen látható, Jézus Krisztus haláláról készült freskó. A többi Árpád-kori templomon egy félköríves záródású ablak van, és ha azon reggel besüt a fény, akkor megvilágítja Jézus Krisztust. Itt egyenes záródású ablakok vannak azért, mert úgy gondolták, hogyha már egyébként is szerepel egy Jézus Krisztus-ábrázolás a falon, akkor felesleges kettőt megjeleníteni. A szentélyben, a Jézus Krisztus halálát ábrázoló freskó körül a 12 tanítvány volt feltüntetve a falon – ismertette Bohus Csaba. A templomban megtalálható Szent Miklós freskója és Alexandriai Szent Kataliné is. Utóbbi is könnyen beazonosítható, mert a kezében fog egy kereket, és köztudott, hogy kerékbetöréssel végezték ki. Szent Katalinnal szemben van Árpád-házi Szent Erzsébet freskója, aki kezében kosarat tart, hiszen az éhség idején megnyitotta éléskamráját a szegények előtt. Felfedezhető Szent Ilona is, aki a legenda szerint megtalálta Jézus keresztjét. Úgy tartják, egy fehér ruhás férfit látott, aki keresztet mutatott fel neki és ezeket a szavakat mondta: „E jelben győzni fogsz.” Ezután Szent Ilona (élete végéhez közeledve) elment a Szentföldre, kiásatta a Golgotán a három keresztet, majd egy halálos beteg asszonyhoz mindhármat hozzáérintették. Az egyiktől az asszony meggyógyult, ez volt Jézus keresztje. – Ahogy végignézünk a freskókon, a Szent Miklóst ábrázoló freskókon kívül nem igazán kivehetők az arcképek. Hogy miért? Mert a törökök levakarták a szentek arcképeit. Valószínűleg Szent Miklós freskóján már akkor is volt egyfajta réteg, ezért maradhatott meg ennyire szépen. De ha belegondolunk, hogy egy 1588-ból való feljegyzés szerint a templomnak csak a romjai voltak látogathatóak, vagy hogy évekig nem volt tető az épületen, csoda, hogy egyáltalán megmaradtak ezek a freskók! – jegyezte meg Csaba.
1761-ben is komoly felújításon esett át a templom, sok feljegyzés őrzi, kik támogatták a renoválást. Nádudvari Józsefet említik különösen, aki végrendeletében megírta, az ő fekete ruháját adják az itt szegénységben szolgáló református papra vagy lelkészre.
– Ő nagyon komoly áldozatokat hozott, szinte toborozta a híveket, hogy igenis meg kell maradni és fel kell újítani a templomot. Később, az 1790-es évek végén újratatarozták a templomot, és akkor építették hozzá a déli bejárat elé az oromzatos portikuszt. A templom 18. századi, ma is látható faragott tölgyfa ajtaja valószínűleg ugyanekkor készült. Ez lett a főbejárat, a nyugati bejáratot be is falazták. Későbbi képekből tudható, hogy idővel kerítést építettek, lebontották a haranglábat, a templom ablakait befalazták, vagyis teljesen máshogy festett az épület. Nyilván ez abból is fakadhat, hogy római katolikusok építették a templomot, és 1567-ben, amikor elkezdődött a nagy reformáció Magyarországon, akkor vették át a reformátusok, és a település szinte összes lakója református lett. A református templomoknál jellemző a puritán megjelenés, és valószínűleg emiatt sem szerették volna, hogy freskók jelenjenek meg a falakon – mondta Csaba, hozzátéve, ma Nyíracsádon a lakosság 10 százaléka vallja magát reformátusnak.
A templom mintegy 170 éves szószékét is felújították néhány évvel ezelőtt. Tudni kell, a szószék eredetileg az 1944-ben bombatalálatot szenvedett debreceni Ispotály templomban volt. A szószék koronája, a Mózesszék a cívisvárosi Csonkatemplomban található.
A gyülekezet jövője
Leiratokból tudható, hogy Nyíracsádnak 1971-től majdnem 50 éven át nem volt helyben lakó lelkésze. – Azt gondolom, hogy mérhetetlenül fontos, hogy amennyiben lehetséges, egy gyülekezetnek legyen a településen élő lelkipásztora. 2013-ban került ide egy helyben lakó lelkész, akkor új lendületet vett a gyülekezet, hiszen őt bármikor elérhették, fordulhattak hozzá. Én és a feleségem – aki szintén lelkipásztor – 2021 novemberében költöztünk ide. Ő most doktorál teológiából a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Tudjuk, mit szeretnénk megvalósítani a gyülekezetben. Erőteljesen fókuszálunk a fiatal generációra, így sok gyerekprogramot szervezünk. Szeretnénk őket az elköteleződésre nevelni, valamint reméljük, ha elhintjük köztük az evangéliumot, akkor annak lesz hozadéka – bizakodik Csaba.
Elmondta, 30-35 fő rendszeresen jár istentiszteletre, a legutóbbi szentesti istentiszteletre – melyet gyermekműsorral kötöttek össze – pedig 100-an is elmentek.
– Azt szeretnénk, ha éreznék a gyülekezeti tagok és a testvérek, hogy szeretettel várjuk őket. Fontosnak tartjuk, hogy a felnőttek és a gyerekek is együtt kezdjék az istentiszteletet, majd az igehirdetésre készülő ének közben a gyermekek elvonulnak a gyülekezeti terembe a feleségemmel, és az igehirdetést ott dolgozzák fel a játékos formában. Próbálunk minden generációnak olyan programot szervezni, kínálni, ahol az első mindig az evangélium, de ahol mindenki magáénak érezheti a közösséget – fejtette ki. Meglátása szerint ha az embereket megszólítja Isten, nyitottabbá válnak az ő igéjére, akkor a templomban megtalálják a számításaikat. Ez természetesen függ a gyülekezeti tagok hozzáállásától és a lelkipásztortól.
Csaba biztos abban, hogy jól döntött, amikor Nyíracsádra költözött feleségével, jól érzi magát a közösségben, rengeteg olyan dolgot tapasztal, ami a lelkét is felemeli.
– Nagyon sok mindenben tapasztaltam és érzem Isten áldását is. Vannak terveink a jövőre nézve, szeretettel várjuk a látogatókat, az ideérkezőknek szívesen megmutatjuk ezt a gyöngyszemet, mesélünk róla. Nemsokára egy-egy emléket is hazavihetnek innen, hiszen lesznek hűtőmágnesek, kulcstartók. Mondhatjuk, hogy a nyíracsádi templom a település ékessége, és ez idevonzhatja a turistákat is – sorolta. Csaba szerint szerencsés helyzetben vannak, mert a viszontagságok ellenére maradtak fent levéltári anyagok, így hamarosan elkezdődhet ezek rendszerezése, ami a gyülekezet történetének megírásában is hasznos lesz. – Sok minden van előttünk, de bízunk Isten segítségében.
Bohus Csaba elmondta még, hogy jótékonysági koncertet szerveznek március 17-ére, ahol Ádinnak, az izomsorvadásban szenvedő debreceni kisfiúnak gyűjtenek. A templom Facebook-oldala ITT megtalálható.
Fogarasi Renáta
