Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Nyolcszáz éve várja a híveket a nyíracsádi templom

Cívishír | 2024. 02. 21. | 07:43:39
A vármegye legrégebbi, ma is használatban lévő Árpád-kori templomában jártunk.
Nyolcszáz éve várja a híveket a nyíracsádi templom
Számos freskó maradt a falakon (Fotó: Fogarasi Renáta/Cívishír)
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A Petőfi téren bújik meg az a kora gótikus templom, ami még a 13. században épült, és amely Hajdú-Bihar vármegye legrégebbi, ma is használatban lévő Árpád-kori temploma. Felkerestük Bohus Csabát, a Nyíracsádi Református Egyházközség lelkipásztorát, hogy meséljen a Cívishír olvasóinak a templomról, annak történetéről, régi szószékéről és értékes freskóiról. – Vannak dolgok, melyekről biztosan tudjuk, hogyan történtek, ám sok eltérő információval is találkoztam az évek alatt. Ennek okán tervezzük a templom, valamint a gyülekezetünk történetének megírását – kezdte Bohus Csaba. – Elkezdtük ennek az előkészületeit, és bár nagyon az elején vagyunk, találtunk egy olyan személyt, aki ezzel tényleg szívesen foglalkozna. Ezt a jövőben megalakuló honlapra, a közösségi oldalakra is feltöltenénk, hogy többen megismerjék ezt a csodálatos templomot.

Bohus Csaba (Fotó: Fogarasi Renáta/Cívishír)

A nyíracsádi református templom – ahogy említettük – a 13. században épült, a Nyírség jellegzetes csoportjának egyike. Nagyon hasonló alaprajzú templomok találhatóak Nyírbélteken, Nyírmihálydiban, Baktalórántházán, valamint ilyen volt a gúti templom is Nyíradony és Nyíracsád között, melynek ma már csak a romjai láthatóak. Az 1200-as években a Gutkeled nemzetséghez tartozott maga Nyíracsád is, és 1312-től kezdték a földeket szétosztani: dorogiak, dobiak, diószegiek osztoztak a környéken. A templom hossza 17,5 méter, szélessége 8 méter, téglány formájú hajójának belseje 6,3x9,8 méter, szentélye 5x5 méteres, négyzet alaprajzú. A történeti források szerint a községet a török háborúk idején feldúlták, lakosait megölték, csupán a templom falai maradtak meg, amelyek között vastag rétegben embercsontokat takar a padlózat. Ma nemcsak a templom, hanem az előtte lévő tér is műemléki védelem alatt áll.

A templom a település éke (Fotó: Fogarasi Renáta/Cívishír)

Mesélnek a freskók

A falakat számos freskó borítja, amelyek más-más korban, eltérő technikákkal készültek. – A 19. század végére az épület életveszélyessé vált, nem is látogathatták a hívek. Az 1900-as évek elején a templomot felújították, szinte teljesen átalakították, szentélyét a hajó magasságáig felfalazták, alacsony tetőszerkezet készült horganyzott lemezzel fedve, a barokk előcsarnok oromzatát, tetőzetét átalakították és huszártornyot építettek az épület nyugati része fölé. Ekkor már előkerültek a faliképek, de mivel nem restaurálták azokat, ezért 1930-ban lemeszelték. A szakemberek így az 1985-1994 közötti helyreállításkor már tudták, hogy a mészréteg alatt faliképek vannak – sorolta Csaba.

A legrégebbi freskó Jézus Krisztus születését ábrázolja, látható a fehér gyolcsba öltöztetett gyermek.

A karzatnál lévő freskón megfigyelhető Szent László, aki mindegyik Árpád-kori templomban megtalálható; jellegzetes ábrázolása, ahogy ül a lován és fogja a lónak a varkocsát. Az arca ugyan nem látszik, de könnyen beazonosítható. – Különlegessége a templomnak a szentély keleti részen látható, Jézus Krisztus haláláról készült freskó. A többi Árpád-kori templomon egy félköríves záródású ablak van, és ha azon reggel besüt a fény, akkor megvilágítja Jézus Krisztust. Itt egyenes záródású ablakok vannak azért, mert úgy gondolták, hogyha már egyébként is szerepel egy Jézus Krisztus-ábrázolás a falon, akkor felesleges kettőt megjeleníteni. A szentélyben, a Jézus Krisztus halálát ábrázoló freskó körül a 12 tanítvány volt feltüntetve a falon – ismertette Bohus Csaba. A templomban megtalálható Szent Miklós freskója és Alexandriai Szent Kataliné is. Utóbbi is könnyen beazonosítható, mert a kezében fog egy kereket, és köztudott, hogy kerékbetöréssel végezték ki. Szent Katalinnal szemben van Árpád-házi Szent Erzsébet freskója, aki kezében kosarat tart, hiszen az éhség idején megnyitotta éléskamráját a szegények előtt. Felfedezhető Szent Ilona is, aki a legenda szerint megtalálta Jézus keresztjét. Úgy tartják, egy fehér ruhás férfit látott, aki keresztet mutatott fel neki és ezeket a szavakat mondta: „E jelben győzni fogsz.” Ezután Szent Ilona (élete végéhez közeledve) elment a Szentföldre, kiásatta a Golgotán a három keresztet, majd egy halálos beteg asszonyhoz mindhármat hozzáérintették. Az egyiktől az asszony meggyógyult, ez volt Jézus keresztje. – Ahogy végignézünk a freskókon, a Szent Miklóst ábrázoló freskókon kívül nem igazán kivehetők az arcképek. Hogy miért? Mert a törökök levakarták a szentek arcképeit. Valószínűleg Szent Miklós freskóján már akkor is volt egyfajta réteg, ezért maradhatott meg ennyire szépen. De ha belegondolunk, hogy egy 1588-ból való feljegyzés szerint a templomnak csak a romjai voltak látogathatóak, vagy hogy évekig nem volt tető az épületen, csoda, hogy egyáltalán megmaradtak ezek a freskók! – jegyezte meg Csaba.

A templomot nemrég 30 férőhellyel bővítették (Fotó: Fogarasi Renáta/Cívishír)

1761-ben is komoly felújításon esett át a templom, sok feljegyzés őrzi, kik támogatták a renoválást. Nádudvari Józsefet említik különösen, aki végrendeletében megírta, az ő fekete ruháját adják az itt szegénységben szolgáló református papra vagy lelkészre.

– Ő nagyon komoly áldozatokat hozott, szinte toborozta a híveket, hogy igenis meg kell maradni és fel kell újítani a templomot. Később, az 1790-es évek végén újratatarozták a templomot, és akkor építették hozzá a déli bejárat elé az oromzatos portikuszt. A templom 18. századi, ma is látható faragott tölgyfa ajtaja valószínűleg ugyanekkor készült. Ez lett a főbejárat, a nyugati bejáratot be is falazták. Későbbi képekből tudható, hogy idővel kerítést építettek, lebontották a haranglábat, a templom ablakait befalazták, vagyis teljesen máshogy festett az épület. Nyilván ez abból is fakadhat, hogy római katolikusok építették a templomot, és 1567-ben, amikor elkezdődött a nagy reformáció Magyarországon, akkor vették át a reformátusok, és a település szinte összes lakója református lett. A református templomoknál jellemző a puritán megjelenés, és valószínűleg emiatt sem szerették volna, hogy freskók jelenjenek meg a falakon – mondta Csaba, hozzátéve, ma Nyíracsádon a lakosság 10 százaléka vallja magát reformátusnak.

A templom mintegy 170 éves szószékét is felújították néhány évvel ezelőtt. Tudni kell, a szószék eredetileg az 1944-ben bombatalálatot szenvedett debreceni Ispotály templomban volt. A szószék koronája, a Mózesszék a cívisvárosi Csonkatemplomban található.

A szentek arcait a törökök levakarták (Fotó: Fogarasi Renáta/Cívishír)

A gyülekezet jövője

Leiratokból tudható, hogy Nyíracsádnak 1971-től majdnem 50 éven át nem volt helyben lakó lelkésze. – Azt gondolom, hogy mérhetetlenül fontos, hogy amennyiben lehetséges, egy gyülekezetnek legyen a településen élő lelkipásztora. 2013-ban került ide egy helyben lakó lelkész, akkor új lendületet vett a gyülekezet, hiszen őt bármikor elérhették, fordulhattak hozzá. Én és a feleségem – aki szintén lelkipásztor – 2021 novemberében költöztünk ide. Ő most doktorál teológiából a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Tudjuk, mit szeretnénk megvalósítani a gyülekezetben. Erőteljesen fókuszálunk a fiatal generációra, így sok gyerekprogramot szervezünk. Szeretnénk őket az elköteleződésre nevelni, valamint reméljük, ha elhintjük köztük az evangéliumot, akkor annak lesz hozadéka – bizakodik Csaba.

Elmondta, 30-35 fő rendszeresen jár istentiszteletre, a legutóbbi szentesti istentiszteletre – melyet gyermekműsorral kötöttek össze – pedig 100-an is elmentek.

– Azt szeretnénk, ha éreznék a gyülekezeti tagok és a testvérek, hogy szeretettel várjuk őket. Fontosnak tartjuk, hogy a felnőttek és a gyerekek is együtt kezdjék az istentiszteletet, majd az igehirdetésre készülő ének közben a gyermekek elvonulnak a gyülekezeti terembe a feleségemmel, és az igehirdetést ott dolgozzák fel a játékos formában. Próbálunk minden generációnak olyan programot szervezni, kínálni, ahol az első mindig az evangélium, de ahol mindenki magáénak érezheti a közösséget – fejtette ki. Meglátása szerint ha az embereket megszólítja Isten, nyitottabbá válnak az ő igéjére, akkor a templomban megtalálják a számításaikat. Ez természetesen függ a gyülekezeti tagok hozzáállásától és a lelkipásztortól.

Csaba biztos abban, hogy jól döntött, amikor Nyíracsádra költözött feleségével, jól érzi magát a közösségben, rengeteg olyan dolgot tapasztal, ami a lelkét is felemeli.

– Nagyon sok mindenben tapasztaltam és érzem Isten áldását is. Vannak terveink a jövőre nézve, szeretettel várjuk a látogatókat, az ideérkezőknek szívesen megmutatjuk ezt a gyöngyszemet, mesélünk róla. Nemsokára egy-egy emléket is hazavihetnek innen, hiszen lesznek hűtőmágnesek, kulcstartók. Mondhatjuk, hogy a nyíracsádi templom a település ékessége, és ez idevonzhatja a turistákat is – sorolta. Csaba szerint szerencsés helyzetben vannak, mert a viszontagságok ellenére maradtak fent levéltári anyagok, így hamarosan elkezdődhet ezek rendszerezése, ami a gyülekezet történetének megírásában is hasznos lesz. – Sok minden van előttünk, de bízunk Isten segítségében.

Bohus Csaba elmondta még, hogy jótékonysági koncertet szerveznek március 17-ére, ahol Ádinnak, az izomsorvadásban szenvedő debreceni kisfiúnak gyűjtenek. A templom Facebook-oldala ITT megtalálható.

Fogarasi Renáta

Hirdetés
Hirdetés
További híreink
BSZC-s diákok, irány Görögország!
BSZC-s diákok, irány Görögország!
A berettyóújfalui tájékoztatón ismertették a lehetőségeket a görög szállodák képviselői.
Lakásárrobbanás Biharkeresztesen
Lakásárrobbanás Biharkeresztesen
Nem maradnak le a környék falvai sem.
Kerékpárút épül Böszörmény és Józsa között
Kerékpárút épül Böszörmény és Józsa között
Hajdúböszörményt Hajdúdoroggal is bicikliúttal kötik össze.
Óriási razzia Hajdúhadházon
Óriási razzia Hajdúhadházon
Körözötteket fogtak, teljesítményfokozókat és drogot találtak. +Videó
Hideg: a hajléktalanokra is figyelnek a rendőrök
Hideg: a hajléktalanokra is figyelnek a rendőrök
A tanyavilágban élőket és az időseket is gyakrabban látogatják meg Hajdú-Biharban.
Kiskorúakat futtatott a sápi képviselő
Kiskorúakat futtatott a sápi képviselő
Több családtagját is letartóztatták.
Orvosi díj: rájuk szavazhat Hajdú-Biharban
Orvosi díj: rájuk szavazhat Hajdú-Biharban
Március 31-ig lehet voksolni.
Kidőlt fák, leszakadt ágak Hajdú-Biharban
Kidőlt fák, leszakadt ágak Hajdú-Biharban
A szél miatt sok dolguk volt a tűzoltóknak.
Nagy a nyüzsgés a hajdúhadházi gyakorlótéren
Nagy a nyüzsgés a hajdúhadházi gyakorlótéren
Tartalékosok felkészítését végzik.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Nem kellett izgulni, elődöntős a DEAC!
Nem kellett izgulni, elődöntős a DEAC!
Egy percig sem volt kérdés a debreceni siker.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Gazdaság
Ami Debrecennek költség, a kicsiknek életmentő
Az elnök szerint a települések kétharmada a szolidaritási hozzájárulás nyertese.
SZJA-bevallás: egy hónap maradt
Kérni kell a papíralapú bevallási tervezet postázását.
Rekord a debreceni pálinkaversenyen
Magyar, román, szlovák és szerb településekről neveztek.
Jövőre belevágnak az új felüljáró építésébe?
Lázár János minisztériuma dirigálja a Vágóhíd utcai beruházást.
A nemzetgazdasági miniszter lemondását követelik
A Mi Hazánk szerint Nagy Márton alkalmatlan posztjára.
Tovább csökken a benzin ára
Jó hír az autósoknak.
Hirdetés
Hirdetés
Támogatott tartalom
BSZC-s diákok, irány Görögország!
BSZC-s diákok, irány Görögország!
A berettyóújfalui tájékoztatón ismertették a lehetőségeket a görög szállodák képviselői.
Csúcsra ért téglási táncművészek
Csúcsra ért téglási táncművészek
Mestert és tanítványát díjazta az önkormányzat a jótékonysági bálon.
Teremtornát rendeznek Hajdúszoboszlón
Teremtornát rendeznek Hajdúszoboszlón
Gyerekek lépnek pályára.
Sikeres, teltházas egészségnap az Aquaticumban
Sikeres, teltházas egészségnap az Aquaticumban
A mozgás, az egészség és feltöltődés jegyében.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés