Nyírábrány még csak most kezd éledezni, de a jövője biztató

Debrecenből és az országhatár túloldaláról is érkeznek beköltözők Nyírábrányba. Így a falu lélekszáma növekedésnek indult és a legutóbbi adat szerint már csak hat ember hiányzott a négyezerhez.

És ez – nagy bizonyossággal kijelenthető – csak a kezdet, hiszen a néhány évvel ezelőtt még az Isten háta mögötti, román határhoz „ragasztott” Nyírábrány éledezni kezdett.

Több évvel ezelőtt az országhatáron túli testvértelepülésen, Érmihályfalván és a környéken élők kezdtek házat vásárolni Ábrányban, majd kezdték felfedezni a nyugodt és biztonságos vidéki létre vágyó debreceniek is. Ez utóbbiban sokat segített a kormányzat családtámogatása. És aminek az előnyeit még csak ízlelgetik az országhatár mellett élők, az a 48-as főút nemrég befejeződött felújítása. Nyírábrányból 20-25 perc alatt Debrecenben van az ember – igaz, a város szélétől sokszor majd’ csak ennyi idő, amíg a belvárosba ér. De már tervben van a 48-as városi szakaszának korszerűsítése is.

– Több a Romániából áttelepülő, mint a Debrecenből kiköltöző. Kevés az építkezés, inkább a régebben épült házakat vásárolják meg és újítják fel. Romániából többen csak hétvégén vannak itt, de sokan át is költöztek és naponta ingáznak a munkahelyük és az új lakóhelyük között – tájékoztatja a Cívishírt Nagy Lajos, Nyírábrány polgármestere. – Egy felelősen gondolkodó vezető tesz azért, hogy növekedjen a települése lélekszáma. A fejlődéshez azonban pénz kell. Bölcsődénk, óvodánk, iskolánk, sőt esti gimnáziumi osztályunk is van. Csak hát munkahelyek is kellenének. Mert igaz, hamar el lehet érni a megyeszékhely ipari parkjait, de mégis csak más lenne az élet, nagyobb volna a falu népességmegtartó képessége, ha a munkahely is itt lenne – szövi tovább gondolatait a település választott első embere, aki szóba hozza azt is, hogy a térségben betöltött szerepe és az intézmények alapján akár város is lehetne Nyírábrány.

Régen, több mint egy évtizede egyik elődje meg is pályázta a városi címet, túljutottak az első szűrőn, de fennakadtak a másodikon.

Majd a polgármester a jövőbe tekint: ha már Románia a közúti kapcsolatban is része lesz az Európai Unió schengeni övezetének, és akkor lényegében megállás nélkül mehet át az országhatáron ember, áru. – A munkahelyen kívül megvan minden. Bár a közösségi életet fel kellene ébreszteni. Erre a pandémia nagyon rányomta a bélyeget. Rajta vagyunk, hogy ezen a téren is előre tudjunk lépni. A pandémia előttihez képest 20-30 százalékkal csökkent a rendezvényeink látogatottsága. Minden korosztályt meg kell tudni szólítani. Ezen vagyunk a falu nagyrendezvényein is. Ide tartozik például a fogathajtó versenyünk, ahol ebben az évben öt színpadi fellépő lesz és a megjelenteket vendégül látjuk egy ebédre.

Nagy falat az Eördögh-kastély

A közösségi életet a beruházásaiban is előtérbe helyezte a nyírábrányi önkormányzat. Legalábbis ez derül ki abból, amikor Nagy Lajost a közelmúlt és a közeljövő falufejlesztéseiről kérdeztük. – Az egyik pályázatunkon nyert támogatás felhasználásával létrehoztunk egy úgynevezett Kincses teret. Ez egy több mint 400 négyzetméter nagyságú, szilárd burkolattal ellátott közösségi tér lesz homokozóval, játszótéri elemekkel, pergolákkal, a patakon átívelő híddal, négy szalonnasütővel, kapcsolódik még hozzá egy füvesített tér is. Ezt hamarosan átadjuk, májusban pedig majálissal meg is ünnepeljük az új közösségi terünket, ami ugyancsak a közösségépítést szolgálja. Várják a lakosok, hogy használni tudják a közösségi teret, a szabadidőközpontunkat – részletezte a faluvezető, aki kérdésünkre válaszolva beszélt az önkormányzat további beruházásairól is. Elmondta, aszfaltborítást kapott a Szabadság utca, a Széchenyi utca és az Árpád utca, ezzel a falu utcáinak több mint 90 százaléka már aszfaltos. Hozzáteszi azonban, hogy a legtöbb út a ’90-es évek elején kapott szilárd burkolatot, így ma már sok feladatot ad az utak jó állapotban tartása. Folytatódik az útépítés, bent van egy pályázat a Homok utca és az arra nyíló Szőllős, Víz, Mester és a Sport utca megújítására. Ebből kettő már aszfaltos, három utcában pedig csak útalap van. A belterületi utak közül csupán egy kis utcán nincs köves út. Most a külterületi utak következnek, azok közül is a Szentannapusztára vezető 2,5 kilométeres, amely ugyan most szilárd burkolatú, de az betonút, és ez remek útalap lesz a majdani aszfaltborításhoz.

Nyírábrány bár homok területen fekszik, a belvíz mégis sok problémát okoz. Egy másik pályázati támogatásból 5,5 kilométer hosszan megújult a belvízelvezető rendszer.

Kitakarították az árkokat, volt, ahol újakat ástak, a medrüket betonlapokkal burkolták, le- és átfolyókat építettek. A belvízrendezés második ütemének tervei engedélyeztetés és közbeszerzés előtt vannak. Nagy Lajos azt is megosztotta a Cívishírrel, hogy a belvizes pályázatnak van egy másik része is, amiben a falu főterét újítják fel. A nagy fák megmaradnak, a területet mintegy 20 centiméter vastagon meghordják földdel, és ezzel a felszín alá kerülnek a fák gyökerei. Megújul a szobor, előtte csobogó, annak két oldalán pedig padok, pergolák, díszfák lesznek. Ekörül pedig egy sétálóövezetet alakítanak ki.

Egy következő sikeres pályázat eredményeként korszerűbb lesz a művelődési ház is: belül burkolatot és nyílászárókat cserélnek, és ami az épület olcsóbb működtetése szempontjából nagyon fontos megoldás, a nagyterem és a könyvtár fűtési rendszerét szétválasztják. Ezzel észszerűsítik a fűtést.

És persze a megoldandó feladatok között ott van az egykor angolkerttel körbevett Eördögh-kastély, amelyet bő két évtizeddel ezelőtt az önkormányzat visszavásárolt. Elképzelések, tervek vannak a hasznosítására, és abban az eddigi polgármesterek véleménye tökéletesen megegyezik. Szeretnék felújítani, és az épületnek olyan funkciót találni, aminek működtetése fenntartható. Az azonban látszik, nagy a kastély Nyírábránynak. Van viszont egy olyan tájháza, aminek híre messze a falu hátárán túlnyúlik. A szalmatetős épületet és a berendezését igyekszik eredeti állapotában megtartani az önkormányzat. Erre – mivel a pályázaton nyert támogatás nem volt elég – egy adománygyűjtő bállal is rásegített a községháza. Most éppen az épület belső részén keletkezett repedéseket kell eltüntetni.

CH