Nemzedékek munkáját ünnepelték Mikepércsen
– Ez a település önök nélkül nem jött volna létre – jelentette ki Tímár Zoltán polgármester a mikepércsi idősek napi ünnepségen, a Wass Albert Kultúrház zsúfolásig megtelt nagytermében október 2-án. A szépen megterített asztalok mellett a helyi nyugdíjasokkal együtt a testvértelepülésről, Biharból érkezett vendégek és a mikepércsi bentlakásos idősek otthonának lakói közül is többen helyet foglaltak. Üdítő, ásványvíz és pogácsa várta az ünnepelteket, a színpadot az ősz érett gyümölcsei, dísztökök és őszi motívumok tették ünnepivé. A községi önkormányzat és az Aranytölgy Idősek Nappali Ellátása Szolgáltató Központ rendezvényén a köszönet szavai után a gyerekek műsora is megmutatta, milyen sokat jelentenek az idősek a közösségnek.
Amit az idősek építettek
A polgármester a nemzedékről nemzedékre továbbadott tudásról, élettapasztalatokról, azaz a „stafétáról” beszélt: a gyerekek, az unokák, majd a dédunokák örökségéről, amelyet végigkísér a szeretet. Körbenézve ezt látta a jelenlévők szemében is. Megköszönte az idősek munkáját, mindazt, amivel hozzájárultak ahhoz, hogy Mikepércs ma olyan legyen, amilyennek lakói ismerik.
– Ez önöknek a munkája, nekünk csak kis részünk van benne. Egy nagy tapsot önöknek! – fordult az ünnepeltekhez a polgármester, aki hangsúlyozta: a megélt évek száma önmagában keveset mond arról, mi van egy ember élete mögött, mit tett családjáért és településéért. A köszönetet valamennyi mikepércsi nevében fogalmazta meg. Mint mondta, a községben már közel hatezren élnek, sok fiatal család költözött ide gyermekekkel, biztosítva a település további növekedését. Ennek alapjait azonban az idősebb nemzedék teremtette meg.
– Teljesen mindegy, hogy hány évesek vagyunk, a szerelemnek, a szeretetnek a családon belül és a családon kívül jelen kell lennie az életünkben – hangsúlyozta. Majd azt kívánta, hogy a szeretet, amely ilyen közösséggé formálta a mikepércsieket, a következő évtizedekben is elkísérje őket. Kedves humorral dicsérte a hölgyeket és a fess, daliás urakat, remélve, hogy még sokszor találkoznak hasonló ünnepségeken. Külön köszöntötte a bihari vendégeket és a bentlakásos idősek otthonából érkezőket, hangsúlyozva, hogy az otthon lakói is a település közösségéhez tartoznak. Köszönetet mondott a nyugdíjasklubnak és az Aranytölgynek is az idősekért végzett munkájukért.
– Minden mikepércsi hálás önöknek, és szeretettel gondol önökre. Kívánok mindenkinek nagyon jó egészséget és sok-sok szeretetet az életében – zárta köszöntőjét Tímár Zoltán.
Könnyek és taps
A szavakat sokszínű, szívhez szóló műsor követte. A Hunyadi János Általános Iskola növendékei közül egy ötödik osztályos kislány időskorról szóló szavalata sokakat megkönnyeztetett. Ugyancsak könnyeket csalt a szemekbe, amikor az általános iskolások Kovács Kati Úgy szeretném meghálálni című dalát adták elő. A néptáncosok fellépését már ütemes taps kísérte a megtelt nagyteremben.
A programban Papp Sándorné és Rácz Jánosné előadása, valamint Topány Ildikó és Benedek Gyula előadóművészek zenés műsora is szerepelt. Az ünnepi ebédre gulyáslevessel és süteménnyel készültek a vendéglátók.
