Rossz bizonyítványt kaptak Hajdú-Bihar útjai
Repedések, foltozások, kátyúk: ezek az úton közlekedőknek mindennapi akadályok, a közútkezelő táblázatában pedig minősítések alapjai. Hajdú-Bihar rossz bizonyítványt kapott: a Magyar Közút megyei hálózatán minden második kilométer a legrosszabb burkolatállapot-kategóriába tartozik. A 2025. december 31-i kimutatás szerint ez 778 kilométer, a vizsgált úthossz 50,6 százaléka. Az országos összesítésben ugyan kisebb a rossz szakaszok aránya, és a korábbi hajdú-bihari adatokhoz képest is kedvezőbb a mostani érték. Csakhogy a jobb számok mellett is többségben maradt a rossz burkolat, amit nap mint nap tapasztalnak az autósok.
Az adatokat a Magyar Közút honlapján, az „Az állami közúthálózatról” című oldalon közzétett táblázatokból olvastuk ki. Az Országos Közúti Adatbankhoz kapcsolódó összeállítások a burkolatállapot mellett a nyomvályúk mélységéről, az utak egyenetlenségéről és teherbírásáról is közölnek adatokat. Cikkünkben a burkolatállapot szerinti, ötfokozatú minősítést vizsgáljuk. A megyei számok a Magyar Közút hajdú-bihari igazgatóságának hálózatára vonatkoznak, az önkormányzati utcák állapotát nem mutatják.
A 2025. év végi táblázat „B.áll(%)” munkalapján erős kontraszt rajzolódik ki: miközben a hajdú-bihari hálózat közel harmada, 32,1 százaléka jó burkolatállapotú, több mint fele rossz. A kettő között jóval kisebb rész oszlik meg: 5,4 százalék megfelelő, 8,6 százalék tűrhető, 3,2 százalék nem megfelelő minősítést kapott. További 0,1 százaléknál nincs mérési adat. A két legkedvezőtlenebb kategóriába Hajdú-Biharban összesen 827,7 kilométer út tartozik.
A tűrhető sem jelent zökkenőmentes utazást
Persze az országos adatok sem adnak okot elégedettségre, de a rossz burkolatú utak arányában Hajdú-Bihar még ezeknél is rosszabbul áll. A teljes országos összesítésben 29,9 százalék jó, 6,7 százalék megfelelő, 11,7 százalék tűrhető, 8,2 százalék nem megfelelő, 43,1 százalék rossz minősítésű; az adathiányos rész 0,4 százalék. A hajdú-bihari hálózaton tehát a jó burkolat aránya valamivel magasabb, a rosszé viszont 7,5 százalékponttal meghaladja az országos értéket.
Az összevetésnél számít, hogy az országos összesítés más kezelők, köztük a gyorsforgalmi utak koncessziós társaságainak adatait is tartalmazza. Ha csak a Magyar Közút saját országos hálózatát nézzük, a rossz kategória aránya 46 százalék. A hajdú-bihari érték ezt is meghaladja, 4,6 százalékponttal.
De mit érezhet mindebből az, aki autóval vagy busszal utazik? Ehhez érdemes megnézni, mit takarnak a táblázat minősítései. Az Állami Számvevőszék egyik 2026-os jelentésének értelmező szótára az útügyi műszaki előírásokra hivatkozva ismerteti a kategóriákat. Ebben a rendszerben az egyes a legjobb, az ötös a legrosszabb osztályzat.
A jó minősítés ép, egyenletes, javítást nem igénylő burkolatot jelöl. A megfelelő már használt, de karbantartott felületet takar, amelynek kisebb hibái az utazási kényelmet nem zavarják. A tűrhető viszont korántsem hibátlan: elszórtan repedések, foltozások, helyenként kátyúk jelenhetnek meg rajta, az alakváltozások pedig már kellemetlenebbé tehetik az utazást. Ami tehát a minősítési skálán középen áll, az a járműben ülve már érezhető kényelmetlenség lehet.
A nem megfelelő kategóriában nagyobb területekre terjednek ki a hibák, több helyen kátyúk alakulhatnak ki, a deformációk pedig lassítják az egyenletes haladást. A rossz minősítés erősen leromlott, túlnyomórészt hibás, repedezett, deformálódott vagy kátyús felületet jelent, amelynek elváltozásai az egyenletes haladást is akadályozzák.
Az osztályzatból azonban nem következik, hogy minden rossznak minősített kilométer ugyanolyan kellemetlen az utazónak. Az Útügyi Lapok szakmai tanulmánya rámutat: a kiterjedt repedezettség rossz burkolatállapot-minősítést eredményezhet akkor is, ha az adott szakasz utazáskényelmi vagy teherbírási szempontból megfelelő. A burkolat állapota, az út teherbírása és az, mennyire ráz rajta a jármű, külön vizsgált jellemző.
Tíz éve még rosszabb volt
A korábbi kimutatásokhoz képest kedvezőbbek a hajdú-bihari arányok. A változás mértékét azonban jól érzékelteti, hogy a rossz kategória részaránya tíz év elteltével sem került 50 százalék alá.
A 2015. december 31-i állapotot rögzítő kimutatásban a hajdú-bihari hálózat 13,1 százaléka volt jó, 5,2 százaléka megfelelő, 17,2 százaléka tűrhető, 5,5 százaléka nem megfelelő és 58,5 százaléka rossz burkolatállapotú. Az adathiányos rész 0,6 százalékot tett ki.
Öt évvel később, a 2020. év végi adatokban a jó minősítésű utak aránya már 29,6 százalék volt, a rosszaké viszont még mindig 56,5 százalék. A megfelelő kategóriába 2,8, a tűrhetőbe 7,1, a nem megfelelőbe 2,9 százalék tartozott; 1,1 százaléknál nem állt rendelkezésre adat.
A legfrissebb, 2025-ös kimutatás 50,6 százalékos rossz aránya a tíz évvel korábbinál 7,9, az öt évvel korábbinál 5,9 százalékponttal alacsonyabb. Közben a jó burkolatú utak részaránya a 2015-ös 13,1 százalékról 32,1 százalékra nőtt.
Ezekből a különbségekből azonban nem olvasható ki közvetlenül, mennyi utat újítottak fel. A nyilvántartott hálózat is változott: a hajdú-bihari adatsor 2015-ben 1520,8, 2020-ban 1694,4, 2025-ben 1538,1 kilométerre vonatkozott.
Az úthasználóknak végül az számít, milyen burkolaton jutnak el a céljukhoz. A legfrissebb hajdú-bihari kimutatásban a jó minősítésű hálózat 493,8 kilométer, a rossz 778 kilométer: a legkedvezőbb kategóriára jutó minden egyes kilométer mellett több mint másfél kilométernyi szerepel a legrosszabban.
