Nagy ívű fejlesztési stratégiát jelentett be Debrecen polgármestere
Debrecen Fenntartható Városfejlesztési Stratégiáját mutatta be Papp László polgármester 2023. november 23-án.
2021-ben elkezdődött egy új európai uniós fejlesztési ciklus, s mint ahogyan a 2014 és 2020 közötti időszakban Debrecen Integrált Városfejlesztési Stratégiával rendelkezett, ugyanúgy lesz a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozóan Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája (FVS), amelyben megfogalmazódnak a következő évek városfejlesztési elképzelései abban a szegmensben, melyben alapvetően európai uniós forrásokra szeretne támaszkodni a város.
A sikeres városfejlesztés alapja az átgondolt stratégia. Debrecen jelenleg összesen 18 átfogó stratégiával rendelkezik. E programok fele kimondottan környezetvédelmi tárgyú, de azok is tartalmaznak környezeti kitekintést melyek ágazati jellegűek. – Ebből az uniós tervezési időszakból ugyan már eltelt három év, de a TOP+ és a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia keretében a kitűzött célokat elérjük
– hangsúlyozta a polgármester. Az Európai Unióval való elhúzódó tárgyalások természetesen érdemben befolyásolták azt, hogy a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát mikor tudja az önkormányzat a közgyűlés elé terjeszteni. Erre a következő ülésen, november 30-án kerül sor, a tervezési ciklus hátra lévő részében pedig meg fogja valósítani a város ezt a programcsomagot – fűzte hozzá.
Nagyon fontos elvárás volt az FVS előkészítése kapcsán, hogy a tervezést végzők figyelembe vegyék a város polgárainak javaslatait, igényeit. 2021-2022-ben volt lakossági kérdőíves kutatás, a város különböző területein élőket, a 18 év feletti korosztályt megcélozva. A Debrecen konzultáció keretében az egyéni önkormányzati képviselők által megkérdezettek több ezer visszajelzése is beépült a tervekbe. 1300 debreceni véleményét kérték ki egy közvéleménykutatás során is azzal kapcsolatban, hogy ők milyen fejlesztési célokat tartanának fontosnak. Kikérték az intézmények véleményét is, különböző szakmai munkacsoportok alakultak az FVS előkészítése érdekében, s egyeztettek a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat képviselőivel, a Debreceni Agglomerációs Tanács tagjaival is.
A fókusz a digitális és a zöld városfejlesztésre kerül. Ez nemcsak Debrecen szándéka, hanem az Európai Unió ezen tervezési időszakának, a 2021-2027-es időszaknak is kiemelt célkitűzése.
A Fenntartható Városfejlesztési Stratégia most következő megvalósítása keretében az alábbi célokat tűzte ki a városvezetés:
- a város külső és belső közlekedési feltételeinek, elérhetőségének javítása;
- a nemzetközileg versenyképes gazdaság erősítése, a vállalkozási környezet fejlesztése;
- a gazdaság igényeihez alkalmazkodó szolgáltatási környezet kialakítása, az oktatás, felsőoktatás és a kutatás-fejlesztésterületén;
- az épített örökséget megtartó hatékony városszerkezet kialakítása;
- az egészséges zöld értékőrző városi környezet kialakítása, városüzemeltetés, az oktatás-nevelési, egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások színvonalának fejlesztése; valamint a megfizethető lakhatás biztosítása.
Mindehhez a TOP+ felhasználható forráskerete Debrecen számára 43,36 milliárd forint. Gyakorlatilag szinte forintra ugyanannyi, mint amennyit eredetileg a 2014-2020-as fejlesztési ciklusra kapott Debrecen. Itt azonban figyelembe kell venni azt, hogy Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból összességében csökkentette a forráskereteket. Ennek tükrében mindenképpen értékelendő, hogy Debrecen az egyik legnagyobb forráskeretet kapta ebben a fejlesztési ciklusban is. Mindemellett a város több egyéb kormányzati, hazai forrásból származó támogatásban részesül közlekedésfejlesztésre, a városi infrastruktúra fejlesztésére.
A 43,36 milliárd forintból Debrecen a Zöld Város Program folytatását, további kerékpárutak építését, a csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztését, közlekedési fejlesztéseket, a Civaqua-programhoz kapcsolódóan – a Vezér utcai víztározó környékén és Józsán – jóléti fejlesztéseket fog megvalósítani. Közösségi ház felújítása, bölcsődék, óvodák, valamint gyógyfürdő energetikai fejlesztése, szociális és egészségügyi intézmények, orvosi rendelők, a Debreceni Bolyai János Általános Iskola – és esetleg a Csapókerti Általános Iskola – felújítása, közösségfejlesztés, a Mozdulj, Debrecen! mozgalom folytatása, turisztikai célú kerékpárutak építése és Natura 2000-es területet érintő fejlesztés is szerepel a programban. Lakhatási programok is illeszkednek majd ehhez a prioritáshoz.
A polgármester említést tett arról, hogy szerepel a tervek között a Kassai úti kerékpárút építése az Árpád tér és a Sámsoni út közötti szakaszon, a Borzán Gáspár utca és a Monostorpályi út között is épül majd kerékpárút, a Nagyerdei körúton a konzervatórium és a Pálma között, valamint a Vezér utcán az egyetemi innovációs park irányába. Szintén nagy az igény a Móricz Zsigmond út mentén kerékpárút építésére, ahol ez járdaként is szolgál majd.
A Kishegyesi út menti lakóterületek jobb közlekedési kiszolgálása is szerepel a programban, akárcsak a város déli és esetleg az északi részén P+R parkolók kialakítása, valamint belvárosi gyűjtőutak fejlesztése, a Kishegyesi úton pedig a Határ úti ipari park egy új – az ipari parkba irányuló teherforgalmat megkönnyítő, s így ettől a Kishegyesi utat tehermentesítő – bejáratának a kiépítése is.
Szintén hiánypótló lesz a Vekeri-tó és a 47-es főút, valamint Kismacs és Látókép kerékpárúti kapcsolat megteremtése. A Létai út teljes felújítása, és – egy másik programelemből – a csapadékvíz-elvezetés megoldása is megtörténik. Megkezdődik majd a Kishegyesi út felújításának második üteme, s a Nyugati Ipari Park belső úthálózatát is rendbe teszik. Papp László hangsúlyozta: a felsorolt projektelemek mindegyike kifejezetten lakossági igényeken alapszik.
Papp László azt is elmondta, hogy ezek az információk részletesen megjelennek majd a november 30-i közgyűlésen napirendre kerülő előterjesztésben is.
