Most van csak igazán szükség építésztechnikusokra!
Debrecenben 1949-től van építőiparitechnikus-képzés, innen lehet számítani a Péchy Mihály Építőipari Technikum létezését. Tudvalévő azonban, hogy ezt megelőzően is volt építőipari képzés Debrecenben egy másik iskolához kapcsolódóan. Persze az évtizedek során a Péchy történetében is akadtak kis kitérők, hiszen az építőipar helyzete mindig meghatározza a beiskolázást. Amikor a múltban kevesebben érdeklődtek az építőipar iránt, az akkori iskolavezetők profilváltásban gondolkodtak, így például előfordult, hogy repülőgép-szerelő képzés indult, vagy gimnáziumi oktatással próbálkoztak, de igazából mindig az derült ki, hogy a belvárosban található Péchyt építőipariként ismerik, és ezen a területen tud igazán sikeres lenni. Az iskolának stabilan 560 fő körüli a nappali tagozatos tanulói létszáma, a 2020-ban megújult szakképzésnek köszönhetően legutóbb ez a szám már 730 főre nőtt. A későbbiekben pedig várhatóan még többen lesznek, hiszen Debrecenben és a vármegyében rengeteg beruházás vetíthető előre a következő években. A Debreceni SZC Péchy Mihály Építőipari Technikum igazgatónőjével, Nagyné Pálinkás Anikóval beszélgettünk az iskoláról, az ott oktatott szakmákról, az elhelyezkedési lehetőségekről és a diákéletről.
Cívishír: Milyen szakmákban képeznek technikusokat?
Nagyné Pálinkás Anikó: Három ágazatban, az építőiparban, a fa- és bútoriparban, valamint az épületgépészetben képezünk szakembereket. Az építőipar ágazatban magasépítőtechnikus- és mélyépítőtechnikus-képzéseink vannak. Az épületgépészet ágazatban épületgépész technikusokat képzünk, ami egy nagyon komplex képzés, a tanuló többek között az ivóvíz-, szennyvíz-, szellőzési, klimatizálási, fűtési és gázrendszerek kiépítését is tanulja. A faipari technikus egyrészt bútorkészítéssel foglalkozik, másrészt épületasztalos munkákat végez. Az új szakképzési törvény szerint eleve ötévesek a technikusi képzések. A tizenkettedikesek a tanév végén előrehozott érettségit tesznek bizonyos közismereti tárgyakból, majd az ötödik év végén kapják meg az érettségi bizonyítványukat a szakmai bizonyítvánnyal együtt. A szakmai bizonyítványukkal az egyik kötelező érettségi tárgyat kiváltják, a szakmai végzettségük pedig emelt szintű érettséginek fog számítani. Tehát egyszerre szerzik meg a technikusi végzettséget és az érettségi bizonyítványt. Emellett olyan diákok is szerezhetnek nálunk technikusi végzettséget, akik nem nálunk érettségiztek. Nekik nappali tagozaton kétéves a tanulmányi idő. Bekapcsolódtunk továbbá a felnőttoktatásba is, ahol a nappali tagozatéval megegyező végzettségeket lehet szerezni, valamint ezeken túlmenően kínáljuk még az útépítő, vasútépítő és fenntartó technikus végzettséget is.
Cívishír: Milyen elkötelezettségű, érdeklődő diákokat várnak?
Nagyné Pálinkás Anikó: A technikusképzés nem könnyű, meghatározó a szakmát megalapozó matematika- és fizikatudás. Egy technikusnak, legyen bármelyik ágazatban is, szerteágazó ismeretekkel kell rendelkeznie. Például a magasépítő technikusaink a számítógépes tervezést is tanulják. Amellett tehát, hogy jó tanulmányi eredményű, széles látókörű diákokat várunk, feltétlenül előny a műszaki érdeklődés. A legismertebb képzésünk az iskolában az 1949 óta folyamatosan jelenlévő magasépítő technikusi, ide jelentkeznek a legtöbben. Az utóbbi években három osztályt is indítottunk, köztük az egyik nyelvi előkészítővel indult. Most angol nyelvű, de korábban próbálkoztunk a némettel is. A nyelvi előkészítős osztályon kívül a másik két osztályban a tanulmányi eredmény alapján helyezzük el a gyerekeket. Hozzánk tényleg a jó képességű, általános iskolában is kiválóan teljesítő diákok érkeznek. Nagyon sok kitűnő, vagy ahhoz közeli tanulmányi eredményű gyerekünk van.
Cívishír: Aki bekerül az iskolába, a technikussá válásáig milyen oktatást kap?
Nagyné Pálinkás Anikó: A diákok 9. évfolyamon kezdik meg tanulmányaikat. A tizenkettedik osztállyal bezáróan párhuzamosan vannak közismereti és szakmai tárgyak. Ez utóbbi esetében a 9-10. évfolyamon az úgynevezett szakmai alapozó oktatás folyik. Gyakorlatilag hét szakmai órájuk van csak, és a 10. évfolyam végén tesznek egy úgynevezett ágazati alapvizsgát. Az ágazati alapvizsga után 11-12. évfolyamon szakirányú oktatás folyik, mégpedig heti 14 órában, míg a többi az a közismereti tárgy. A 12. évfolyam végén előrehozott érettségit tesznek magyarból, történelemből és matematikából, a 13. évfolyam zárásaként pedig szakmából vizsgáznak, és érettségiznek idegen nyelvből. Itt említeném meg az ösztöndíjprogramunkat. A diákok szakképzési ösztöndíjat kapnak, a nyelvi előkészítő és a 9-10. évfolyamon havonta 8 ezer forintot, a 11-12. évfolyamon azonban – a tanulmányi eredménytől függően – ennek a többszörösét, akár 50 ezer forint fölötti összeget is kaphatnak. A szakképzési ösztöndíjon túlmenően van még a jól tanuló, hátrányos helyzetű tanulóinkat segítő Apácai-ösztöndíj is, ami a tanulmányi eredménytől függően 16-34 ezer forint közötti összeget jelent havonta.
Cívishír: Térjünk vissza a felnőttoktatásra. Feltételezem, hogy a legkülönbözőbb beállítottságú és végzettségű emberek érkeznek az iskolájukba. Hogyan zajlik a felnőttképzésük?
Nagyné Pálinkás Anikó: Valóban sokféle érdeklődésű és végzettséggel rendelkező felnőtt jelentkezik hozzánk. Az építőiparban dolgozók közül például nagyon sokan jönnek azért, mert a magasabb beosztáshoz technikusi vizsga is kell. Emellett vannak olyanok is, akik váltani szeretnének, közöttük diplomások is. Volt olyan gépészmérnök tanulónk, aki azért vett részt a technikusképzésünkben, mert vannak olyan projektek, amelyek kivitelezését csak technikusi végzettséggel lehet elnyerni. Ugyancsak mérnök, azért végzett nálunk technikusként, hogy tudja, mit dolgoznak a beosztottjai, jobban belelásson a munkájukba, a technikusi ismeretével az építkezés teljes spektrumát le tudja fedni. Olyan diákunk is volt, aki korábban érettségivel fejezte be az iskolánkat, szakirányú diplomát szerzett, majd visszajött hozzánk tanulni, mondván, neki lényegében kimaradt a gyakorlati képzés, merthogy a szakmai gyakorlat nagyobb óraszámban az utolsó évben van. A felnőttek szakmai képzésében is jelen vagyunk, képezünk például lakberendezőket, ahová a jelentkezési feltétel az érettségi végzettség. Az épületgépész technikusi vizsga letétele után lehetséges létesítmény energetikus végzettséget szerezni, a magasépítő technikusok pedig műemlékfenntartó szaktechnikus végzettségre tehetnek szert nálunk. A felnőttoktatásban résztvevőknek hetente háromszor, délután fél négytől este nyolcig-fél kilencig tartunk tanórákat. A szakmai képzésük péntek délután és szombaton van.
Cívishír: Feltételezem, a Péchynek is vannak duális partnerei. Ők mit tesznek hozzá az iskolában elsajátított szakmai tudáshoz?
Nagyné Pálinkás Anikó: Természetesen a mi technikumunknak is megvannak a duális partnerei, de ebben szeretnénk még további előrelépéseket tenni, és hangsúlyozzuk, hogy rendkívül nyitottak vagyunk ebben a témakörben. Több esetben olyan akadályokba ütköztünk, hogy a cégek kevesebb diákot vittek ki, mert egy technikus szakmai tanítása – ami lényegében az épület tervezésétől a kulcsátadásig tartó összes munkát felöleli – nem olyan egyszerű, mint például egy szakmunkásnál, ahol leginkább csak egy munkafázist kell megtanítaniuk a fiatalokkal. De mi nyitottak vagyunk, folyamatosan próbálkozunk. Nyári négyhetes szakmai gyakorlaton például 80 százalékban duális partnereinknél voltak a diákok. Nagyon fontos, hogy életközeli helyzetben lássák a szakmát. Az érettségit megelőzően eddig nem nagyon volt sikerünk, érettségi után viszont annál inkább. A felnőttoktatásban és a technikusi képzésben többen a duális partnernél szerzik meg a szakmai ismereteik jórészét.
Cívishír: Az építőipar is elválaszthatatlan ma már a nemzetköziségtől. Milyen külföldi és hazai kapcsolataik vannak?
Nagyné Pálinkás Anikó: Széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezünk, bár ezek egy részét a Covid kicsit visszafogta. A műemléki világnap környékén, ez áprilisban van, mi is megrendezzük az úgynevezett építész diákok nemzetközi konferenciáját. Ezen elsősorban azok a hazai, délvidéki, felvidéki és erdélyi magyar tannyelvű építőipari iskolák vannak jelen, akikkel szoros kapcsolatot tartunk, például közös pályázataink futnak vagy a Határtalanul nemzeti tehetségprogramban veszünk részt. Külföldi kapcsolataink másik ágát egy német kapcsolat képviseli 2004 óta. Glauchauba tanulmányutakra járnak diákjaink pályázati támogatással. Ez a kapcsolatunk nagyon élénk, meg sem tudom mondani, hogy hányszor voltak már kint tanulóink, az idén tavasszal is 15-en jutottak el háromhetes szakmai gyakorlatra. Glauchauban egy kiválóan felszerelt tanműhelyben, pontos előzetes terv szerint gyakorolják a szakmát a tanulóink német mentorok segítségével, és közben lehetőségük nyílik a nyelvtanulásra, kirándulásra is. A glauchaui kapcsolatot is szeretnénk tovább bővíteni. A Nemzetközi Építész Diáktalálkozó kapcsán páratlan összefogása van a hazai építőipari iskoláknak. Ez a Covid után leült. Személy szerint a győri Hild József Építőipari Technikum igazgatójával konzultálok a leggyakrabban, de az ország más építőipari technikumait is ismerjük. A nemzetközi építész találkozó három napján a gyerekek összemérik tudásukat, közös programokon vesznek részt, megismerik a rendező város és az adott megye épített örökségét, az ott látottakból pedig vetélkedőt szerveznek.
Cívishír: A Péchy Mihály Építőipari Technikumban végzetteknek milyen továbbtanulási, elhelyezkedési lehetőségeik vannak?
Nagyné Pálinkás Anikó: A Debreceni Egyetem két karával is jó a kapcsolatunk, gyakorlatilag az épületgépészeknek, az építészeknek egyenes út vezet oda. A faipari technikusok a Soproni Egyetemen szerezhetnek diplomát. A tovább nem tanulóknak sem jelent nehézséget az elhelyezkedés. A legtehetségesebbeket, nem egy ilyen eset akadt, tényleg az iskolapadból viszik el a munkaadók. Volt például egy tizenkettedikes diákunk, aki az országos szakmai versenyen nagy sikereket ért el, ezért vártuk tőle, hogy majd a 13. évfolyamban is hozza az eredményt. Közben azonban elment nyári szakmai gyakorlatra, és ott tartották, vissza se jött technikusi képzésre. A munkaerőpiac vonzza a diákjainkat. Debrecen egy dinamikusan fejlődő város, ahol rengeteg beruházás van, és az építőiparban kellenek a szakemberek. Azt, hogy konkrétan mennyit kereshetnek, azt nem tudom megmondani, mert az állásajánlatokról kevés tudomásom van, de hogy jól keresnek, az biztos. Főleg, ha két szakmában is megszerzik a technikusi képesítést.
Cívishír: Az iskolai élet nem csak tanulásból áll. A Péchy milyen programokat kínál a diákjainak?
Nagyné Pálinkás Anikó: Megvannak a hagyományos iskolai rendezvényeink. A leendő kilencedikeseinket még a tanévkezdés előtt a diákönkormányzat által szervezett verébtáborba várjuk. Ott bemutatjuk nekik az épületet, mit hol találnak, megismerkednek az osztálytársaikkal, az osztályfőnökükkel. A diákönkormányzatnak egyébként nagyon sokféle rendezvénye, programja van. Ilyen az elsősavató, de ők szervezik a Mikulást, a karácsonyi műsort is, valamint tavasszal tartjuk a Péchy Napot. Emellett a pedagógusnapot is a diákönkormányzat szervezi. Azon túlmenően pedig a hagyományos iskolai ünnepségek, mint szalagtűző, ballagás, állami ünnepek, mind-mind olyan iskolai események, amikor együtt van a diákság.
– CH –
