Milyen alapon nem dolgozik ma Amerika?
Az amerikai Labor Day története egészen az 1880-as évekig, a Pullman sztrájkig nyúlik vissza. George Pullman az egyik amerikai vasúttársaság alapítója és tulajdonosa volt. Cége vasúti vagonokat gyártott, amivel igen tehetős vagyonra és hírnévre tett szert. Az 1880-as évek elején dolgozóinak várost alapított, amit róla neveztek el. Itt robbant ki az egyik legjelentősebb konfliktus a társaság és a szakszervezetek között, amikor - az 1893-as gazdasági válság hatására - harmadával csökkentette dolgozói fizetését. Erre válaszul, csaknem háromezer munkavállaló kezdett sztrájkba 1894. május 11-én. Később a munkabeszüntetés nemzeti szintűvé terebélyesedett.
A The New York Times korabeli tudósítása szerint az egyik legnagyobb küzdelem volt a vasúttársaság és alkalmazottai között. A sztrájkban 27 államból, körülbelül negyedmillió munkás vett részt. A konfliktus felügyeletére az elnök szövetségi csapatokat vezényelt a Chicago melletti gyárhoz, ahol az amerikai vasutas szakszervezet tagjai és rendfenntartók között tettlegességig fajult az ellentét. A katonai beavatkozás során 57-en megsérültek, 13 munkás pedig életét vesztette. Néhány nappal később a sztrájk véget ért, a dolgozók kártérítésben részesültek. Az amerikai Labour Day-t először 1882. szeptember 5-én ünnepelték New Yorkban, de hivatalosan csak 1894-ben minősítették nemzeti állami ünnepnek. A szeptemberi időpontot Cleveland elnök választotta, figyelembe véve, hogy távol essen a May Day-től, ami szintén munkaszüneti nap az Egyesült Államokban.
Ezt követően az akkori amerikai elnök, Grover Cleveland, kiemelt politikai feladatként kezelte a munkáskérdés rendezését. A további konfliktusok elkerülése érdekében, s mintegy a megbékélésnek szánt gesztusként a törvényhozás elé vitte az állami munka ünnepének javaslatát. A Labor Day-t a kongresszus egyhangúan jóváhagyta. Így mindössze hat nappal a sztrájk lezárása után már törvénybe is emelték. Később mind az 50 amerikai államban nemzeti ünnepé nyilvánították.
A Labour Day ma már távol áll az eredeti elképzelésektől. Akkoriban a szakszervezeti tagok és családjuk kötődésének, csapatszellemének az erősítése, a munka becsületének növelése volt a cél. Igaz, ma is számos utcai rendezvénnyel, fesztiválokkal, hétvégi szabadtéri programokkal ünnepelnek Amerika-szerte, a szónoklatok, a politikai beszédek és szakszervezeti események már jóval kisebb jelentőséggel bírnak, mint 100 éve.
Hagyományosan ez az ünnep jelzi a nyár végét is az amerikaiak számára, hiszen ekkor kezdődik a tanév és az év végi nagy nekifutás a vállalatoknál. De ezen a napon jelentik be az amerikaifutball szezon kezdetét: az NFL-ben a küzdelmek mindig a Labor Day -t követő héten kezdődnek. Az idény első mérkőzésén a Green Bay Packers a New Orleans Saints együttesét fogadja a legendás Lambeau stadionban szeptember 8-án. Érdekesség, hogy nincs ma kereskedés sem az USA-ban a tőzsdéken, minden amerikai piac zárva tart. A világ többi tőzsdéje ugyan zavartalanul működik, azonban az érdeklődés Amerika hiányában általában igen visszafogott.
Az USA nemzeti ünnepei:
New Year's Day: január 1.
Martin Luther King Day: január harmadik hétfője (2011-ben január 17.)
Inauguration Day: január 20. (elnökválasztást követő évben)
Presidents Day: február harmadik hétfője (2011-ben február 21.)
Memorial Day: május utolsó hétfője (2011-ben május 30.)
Independence Day: július 4.
Labor Day: szeptember első hétfője (2010-ben szeptember 6., 2011-ben szeptember 5.)
Columbus Day: október második hétfője (2011-ben október 10.)
Veterans' Day: november 11.
Thanksgiving Day: novemberben a negyedik csütörtök (2011-ben november 24.)
Christmas Day: december 25.
Amerikai fíling, avagy parti az USA-ban Miley Cyrus előadásában:
