Ma már nagyon kevés a közmunkás Szentpéterszegen

– Szentpéterszegnek egyben áldás és átok is Berettyóújfalu közvetlen szomszédsága. Áldás, mert közel van, vásárolni, ügyeket intézni gyorsan és könnyen lehet. Átok, mert a járási székhely közelsége miatt a helyi kisvállalkozások csak nehezebben tudnak érvényesülni, hiszen az újfaluiak „kiterjesztik a csápjaikat” ide is. Úgy is mondhatnám, hogy a város gazdasági övezete átnyúlik Szentpéterszegre is – válaszolta a Cívishír kérdésére Kiss Gábor, Szentpéterszeg polgármestere, akitől azt kérdeztük, hogy a helyi gazdaság miként tud érvényesülni Bihar központja, Berettyóújfalu tőszomszédságában.

Aztán a faluvezetőtől afelől érdeklődtünk, hogy hol dolgoznak a szentpéterszegiek?

– A legtöbben Berettyóújfaluban és Debrecenben. Az autópályán gyakorlatilag 20 perc alatt ott vagyunk bárhol Debrecenben. Vannak néhányan, akik Romániába, Nagyváradra járnak dolgozni. Ott sok az új gyár és helyben nincs elég munkaerő. De ebben semmi kivetnivaló nincs, hiszen Nagyvárad természetes vonzáskörzetében van Szentpéterszeg is, és közelebb van, mint Debrecen. A településünk a két, igen gyorsan fejlődő nagyváros között fekszik – mondta, majd a helyi vállalkozásokra tért rá. Köztük a legnagyobb egy elektronikai cég, amely támogatást nyert egy csarnok építésére, és több mint 40 dolgozót foglalkoztat, köztük több szentpéterszegit is. Foglalkoztatás és iparűzési adó szempontjából húzóerőnek tekinthető a faluban. Az önkormányzat tulajdonában van egy csarnok, azt egy tűzoltó készülékeket töltő, feltörekvő vállalkozás bérli. Egy villanyszereléssel foglalkozó társaság Szentpéterszegről indult, de mára már Berettyóújfaluba tette át a központját, a dolgozóinak azonban jelentős része péterszegi. Ezek mellett több kis cég is működik, lekötve a falu humánerőforrásának nagy részét.

És ha már a foglalkoztatás a fő téma, kihagyhatatlan a szociális támogatás egyik speciális formája, a közmunka. A hőskorban közel száz foglalkoztatott volt a szentpéterszegi önkormányzatnál, ma már csak 18-an vannak, a többiek el tudtak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.

– Napjainkban már tényleg csak azok vannak nálunk közmunkában, akik nem tudnak elhelyezkedni az egészségügyi állapotuk, a koruk vagy bármilyen más ok miatt. Vannak közöttük fiatalok is, akiknek mindig megmondom, a közmunka csak időleges foglalkoztatás, és amilyen gyorsan csak tud, találjon más munkát. És ha ebben szüksége van segítségre, akkor segíteni fogom – mondta Kiss Gábor, aki részletezte azt is, hogy mi mindent dolgoznak az önkormányzat közmunkásai. A kertészkedők a Nép utcán lévő két fóliasátorban paradicsomot, paprikát és különböző zöldségeket termesztenek, azokat a helyi és a környékbeli települések piacain árusítják. Ami így nem megy el, azt a berekböszörményi és a pocsaji feldolgozóba viszik, továbbá a helyi óvoda konyhája hasznosítja. A másik brigád egy szociális csapat, ők gondozzák a parkokat, építik a járdákat, nyírják a füvet. Péterszegen van egy olyan helyi rendelet, hogy a 75 év feletti, egyedül élő helyi lakosok épülete előtti közterületet az önkormányzat ingyen nyírja. – Feladat tehát van, még száz embernek is tudnánk munkát adni, de hála Istennek nem kell, mert a versenyszférában el tudtak helyezkedni – tette hozzá a faluvezető.

Szentpéterszegnek van autópályája is, igaz, a faluhoz kapcsolódóan nincs lehajtó. Kiss Gábor ennek tulajdonítja azt, hogy a sztráda náluk lényegében nem hozott gazdasági fellendülést. Abban azonban segít, hogy a szentpéterszegiek gyorsabban és biztonságosabban eljutnak a munkahelyekre.

Az autópálya azonban hatással volt az ingatlanárakra, azok emelkedtek.

CH