Kósa Lajos utódja várja a pénzt
Telegdi Attila a szakmai kérdéseknél sürgetőbbnek tartja a szövetség működését az állami sportirányítás részéről a második fél évre biztosító összeg lehívását, amelyről bár korábban már döntés született a 2026-os esztendőre vonatkozóan, annak egyelőre csak a fele érkezett meg az MOKSZ számlájára. Márpedig így - mint azt jelezte - a közeljövőt tekintve az alapműködésük is kérdőjeles.
"Megfogalmaztunk egy levelet a sportállamtitkárság felé, és bár az állami sportirányítás élére is pont a napokban került kinevezésre az új vezető, bízunk a mielőbbi egyeztetésben"
- mondta Telegdi Attila az MTI-nek. Hozzátette: elemezve a kormányváltás óta hallott híreket, már most arra számít és hívja fel sportága szereplőinek a figyelmét, hogy az állami szerepvállalás kevesebb lehet, így a saját erőforrások felértékelődnek. Ő leginkább az amatőr- és tömegsportban lát erre vonatkozóan a korábbinál nagyobb bevételi lehetőséget.
A Kósa Lajos vezette szövetséget az elmúlt években sok kritika érte azzal kapcsolatban, hogy az eredményesség érdekében rendszerszinten foglalkoztatott honosított sportolókat. A téli olimpián két orosz és két dél-korai származású versenyző indult magyar színekben, a Pavlova Maria, Sviatchenko Alexei műkorcsolya páros a negyedik helyen végzett. Az új elnök az eddigieknél szorosabb közreműködést szeretne hasonló esetekben, tanulva az eddigiekből azt nem látja járható útnak és hosszú távon kontraproduktívnak tartja, ha egy honosított sportoló csak a világversenyre húzza magára a magyar szerelést. Ennél többet nem lát, nem profitál belőle a honi közeg, ugyanis egész szezonban külföldön készül, külföldi edző irányításával.
"Kizárólag az eredményesség nem írhatja felül azt, hogy milyen hozzáadott értéke van egy honosított sportolónak, vagy bővíthetem a kört akár a külföldi edzőkre is. Látom a jeleket és magam is azt tartom, hogy csak az eredményesség önmagában negatív folyamathoz vezet. Miután versenyzőkben és edzőkben is húzóneveket keresünk, be kell vonni őket az edzőképzésbe, magyar sportolók képzésébe, a közösség életébe, közös edzőtáborokba. Hiányosságnak tartom, hogy ez a szerződésükben nem szerepelt kitételként. Szeretném ezeket a megállapodásokat újratárgyalni, és nézzük meg, meddig tudunk elmenni ebben a kérdésben"
- mondta a sportvezető. Hozzátette: hosszú távú közös cél ezt menedzselni annak érdekében, hogy a magyar utánpótlás ütőképesebb legyen.
Telegdi Attila a fokozatosság híve, példaként pedig a rövidpályás gyorskorcsolya szakágat hozta fel, ahol lépésről lépésre, olimpiáról olimpiára haladva építették fel magukat. Emlékeztetett: előbb jött az olimpiai részvétel, majd a pontszerzés és végül az érem, majd a magyar sporttörténelem első - illetve négy év múlva a második - téli olimpiai aranyérme.
"Minden szakágunkat tekintve látok erre esélyt és lehetőséget."
Az MOKSZ elnöke hozzátette, a gyorskorcsolyázóknál nagy segítség lehetne a saját infrastruktúra, amire a Kósa Lajos vezette elnökségnek konkrét tervei is voltak a Kisstadion és Millenáris bevonásával, a Gyakorló Jégcsarnok tőszomszédságában.
Az új létesítményt illetően azonban ő, és ahogyan fogalmazott, "most per pillanat senki más nem tudja megmondani", annak mennyi létjogosultsága maradt a kormányváltás után, de azért reménykednek. Annak ellenére is, hogy a helyzetet nem látja éppen "rózsásnak".
Ennek hiányában egyelőre Ausztriában gondolkodnak, ahol adottak a szakmai körülmények - ha jut rá keret -, és az elnök a városligeti műjégpályát sem hagyja figyelmen kívül, bár annak elsősorban az utánpótlás szempontjából tulajdonít fontos szerepet. Szakmai vonalon pedig szeretné megnyerni közös munkára Hunyady Emesét.
Telegdi Attilát múlt pénteken zárt körű tisztújító közgyűlésen választották meg az MOKSZ új elnökének, miután a szoros versenyben több voksot gyűjtött a másik elnökjelöltnél, Török Zoltánnál: 19 szavazat a 17 ellenében. Telegdi Attila előtt 15 éven át Kósa Lajos vezette a szervezetet, aki bár jelezte, hogy ismét ringbe száll a pozícióért, végül a szavazás előtt visszalépett.
