Kilencven éve született „15 millió magyar miniszterelnöke”, Antall József
Magyarország rendszerváltozás utáni első szabadon választott miniszterelnöke 90 évvel ezelőtt született. Antall József ősi kisnemesi családban látta meg a napvilágot. Gyermek- és ifjúkorát a családi neveltetés határozta meg, melynek meghatározó elemei a demokrácia iránti elkötelezettség, a nemzeti érzelem, a keresztény erkölcs és társadalomszemlélet voltak.
Konzervatív pálya
Antall 1942-től a budapesti Piarista Gimnáziumban tanult, ahol 1950-ben érettségizett. Már 16 évesen eldöntötte, hogy politikai pályára lép – amire később természetesen sokáig nem volt lehetősége. Az érettségi után az ELTE Bölcsészkarán tanul, 1950 és 1954 között nappali, majd kiegészítő szakon. Történelem – magyar nyelv és irodalom szakon szerezte középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi diplomáját. Előbb a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. 1955-ben az Eötvös József Gimnáziumban kezdett tanítani, ahol 1956 októberében a forradalmi bizottság élére került. Részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjú Szövetség megalapításában. A forradalmat követően a szovjet és a magyar hatóságok többször őrizetbe vették, szabadlábra helyezése után is folyamatosan kihallgatták és vizsgálatot folytattak ellene, ennek ellenére továbbra is taníthatott. 1959-ben politikai magatartása miatt végleg eltiltották a pedagógusi pályától. Ezt követően könyvtárosként dolgozott.
A rendszerváltás
Csoóri Sándor hívására kapcsolódott be az MDF munkájába, a párt rendezvényein 1988 elejétől vett részt. Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. március 22-én jött létre, s az akkor már pártszerűen működő Magyar Demokrata Fórum Antallt is delegálta a megbeszélésekre. Antall az alkotmánymódosítást előkészítő I/1-es bizottságában dolgozott. Számos indítványa, kompromisszumkészsége, szakmai felkészültsége tette egyre ismertebbé.
Törvényes értelemben, a magyar közjog alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a tízmilliós országnak a kormányfőjeként - lélekben, érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni – Antall József beszéde az MDF III. országos gyűlésén (1990. 06. 02.)
Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnökévé, s ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Az 1990-es választások győztese az MDF lett, megszerezve a mandátumok 42,49%-át (Antall a budapesti területi listáról jutott mandátumhoz), így május 23-án ő alakíthatott kormányt. Aznap este az Országgyűlés 219 igen, 126 nem és 8 tartózkodással választotta meg a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé, egyúttal kormányprogramjának irányelveit is elfogadta.
Ezzel 1948 óta ő lett az első olyan miniszterelnök, aki nem volt kommunista.
Nagy szenzációnak nevezte azt a kijelentést, hogy lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. Ezt a kijelentést hamarosan sokan, köztük az ellenzék, sőt, még a párton belül is támadták, mivel a lélekben szót kihagyva úgy értelmezték, hogy ezzel megnyitotta a revíziót és visszakívánja szerezni a trianoni békediktátum értelmében elvesztett magyar területeket.
Belpolitikai nehézségek és a gyilkos kór
A belpolitika területén Antallnak rengeteg nehézséggel kellett szembenéznie. A kapitalista rendszerhez való visszatérés és az azt kísérő reformok súlyos társadalmi-gazdasági válságot okoztak, és sokan őt tették felelőssé a történtekért. Már nem élte meg az 1994-es választást, amikor a kommunista utódpártot visszaszavazták a hatalomba. 1990 nyarán non-Hodgkin limfómát (a nyirokérrendszer rákja) állapítottak meg nála. Betegsége – még a kormányzati ciklus lejárta előtt – legyűrte szervezetét, s 1993. december 12-én elhunyt.
Ma már számos településen szobrot állítottak neki, vagy utcák, közterületek viselik a nevét, mint Debrecenben.
