Ipari park: nagy bejelentésre készülnek Hajdúböszörményben

A hajdúböszörményi önkormányzatnak sem volt egyszerű a 2023-as esztendő, de az év véghez közeledve fellélegezhettek a városvezetők. A Cívishír Kiss Attila polgármestert kérdezte a múlt évi költségvetés alakulását befolyásoló tényezőkről. A városvezető azonban nem 2023. január elsejével kezdődően indította a tájékoztatását, hanem 2022 októberével, amikor a háborús időszak, az infláció, az égbeszökő energiaárak szinte sokként érték a városa önkormányzatát is. Akkor elfogadtak egy 36 pontból álló takarékossági csomagot, amiben a fűtés- és az energiaellátás drasztikus visszafogása mellett intézmények működésének ésszerűsítése, a 2023-as évre vonatkozóan pedig a rendezvények támogatásának tetemes csökkentése is szerepelt.

És hogy érzékeltesse a helyzet drámaiságát, elmondta, hogy az utolsó „normális” évben, tehát 2021-ben 150 millió forint volt az önkormányzat éves fűtésszámlája, ami 2023-ban a takarékossági intézkedések nélkül 1,5 milliárd forintra ugrott volna fel.

– Azzal, hogy az önkormányzatunk a magyar kormánytól kapott 444 millió forintot a fűtési- és elektromos költségek csökkentésére támogatást, valamint 50 millió forint rendkívüli helyzetekkor adható segítséget, egy normális évet tudtunk zárni. Főleg ahhoz képest, ahogy elindultunk az év elején. A rendezvénytervbe is vastagon belenyúltunk, a korábbinál sokkal kevesebb programot tudtunk csak támogatni. Hajdúböszörményben 100-150 rendezvény van egy évben, 2023-ban a Hajdúhéten, a 60. évfordulóját ünneplő művésztelepen, valamint a városi ünnepségeken kívül mást nem támogattunk. De ahhoz, hogy egyenesbe jöjjön a költségvetésünk, szükség volt arra, hogy mindenki komolyan vegye a takarékosságot – mondta Kiss Attila, aki a helyiadó-bevételről elmondta, hogy a tervezett 1,4 milliárd forintot sikerült felülteljesíteniük, és az előzetes számítások szerint 1,6 milliárd jött be.

A lehetőség csak most van

A BMW debreceni gyára még talán kósza gondolat sem volt, amikor a hajdúböszörményi városfejlesztés már gőzerővel dolgozott azon, hogy a városnak saját ipari parkja legyen. Aztán az élet úgy hozta, hogy az ipari park területe a bajor autógyár debreceni egységétől 5-6 kilométerre valósult meg úgy, hogy az első ütem, a 8,5 hektáros területen a beruházás már be is fejeződött. Itt a helyben és a környéken működő kis- és középvállalkozások kapnak helyet. Ide már két cég jelezte, hogy tavasszal kezdi az építkezést, a területre igényt tartó többi cég pedig a pályázati lehetőségeket nézi és a gazdasági fellendülést várja. Kiss Attila polgármester azt is elmondta, hogy az ipari park tőszomszédságában van egy körülbelül 120 hektáros állami terület, amelyet egy szerződés értelmében a város használ. Nos, itt lesz a következő, már nem a kis- és középvállalkozásoknak szánt ipari parkja Hajdúböszörménynek. A területet a vállalkozók igényei szerint 10 és 20 hektáros részekre elkezdték felparcellázni.

Igények folyamatosan jönnek, a Cívishírnek három konkrét megkeresésről van információja. Egy kisebb 3 hektáros, valamint két nagyobb, egy 10 és egy 20 hektáros területigény érkezett. A nagyobb terület hasznosítására igencsak előrehaladott tárgyalásban vannak egy világcéggel, és hogyha aláírják a megállapodást, minden bizonnyal sokak számára nagy meglepetést okozó bejelentést tesz a hajdúböszörményi városvezetés.

De térjünk vissza a polgármester által elmondottakhoz. Kiss Attila úgy számol, hogy a 120 hektáros park a mostani érdeklődések és megkeresések alapján 2-3 év alatt betelik. – Most vagyunk olyan helyzetben, amikor a debreceni nagy gyárak beszállítókat keresnek. Ha a még kialakulóban lévő gazdaságstruktúra beáll, lesz ugyan bizonyos mozgás, de az már nem ilyen dömpingszerű, mint ami most zajlik. Ha ezt nem használjuk ki, akkor ilyen nincs többet – jelentette ki Kiss Attila, aki a jelenlegi gazdaságfejlesztési ciklust az 1800-as évek második felének vasútfejlesztéséhez hasonlította. Aki abba a rendszerbe bekerült, az fejlődött. – Hajdúböszörmény kimaradt ebből, elődeink ebben az egy kérdésben akkor nem voltak túlságosan előrelátók, sőt szó szerint kicsit földhözragadt álláspontot képviseltek. Nem adták a földet a vasparipának. Nem szeretném, ha a mostani iparfejlesztésből kimaradnánk. A debreceni nagy ipari fejlesztések beszállítói vagy a logisztikai cégek most jönnek. Az autópálya két oldalán elterülő ipari park beruházásának második ütemében az infrastruktúra további fejlesztésére pályáztunk és nyertünk 475 millió forintot – részletezte a városvezető.

CH