Holland mintára készült az első debreceni instant erdő
Összesen negyvennégy, Future of Debrecen feliratú dézsába ültetett fával találkozhattak az emberek, ha a Baltazár Dezső téren sétáltak az elmúlt másfél-két hónapban. Ami szembetűnő, hogy a térkövekre állított ládákban különböző fajtájú és magasságú fák vannak, és – mint a fotókon látható – ezek az egyedek árnyékot sem igen adnak.
A témával kapcsolatban megkerestük a debreceni önkormányzatot, hogy megtudjuk: mi az intézkedés célja, hány fát ültettek el, az egyedek milyen fajták, a térkőről visszaverődő napsugárzás rövidíti-e a fák élettartamát, és mennyibe került mindez a városlakóknak.
Július 29-én meg is érkezett a válasz. Közölték, a Zöld Kódex (Debrecen környezetvédelmi programja, ami januárban készült el, és 50 pontot határozott meg – a szerk.) egyik fontos, a város burkolt felületeinek zöldítését célzó intézkedése az „instant erdő”. Célja, hogy demonstratív jelleggel lehetővé tegyék a növényzet, a fák jótékony környezeti hatásainak megismerését, hogy a debreceniek saját maguk is megtapasztalják, fás környezetben több fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet hőség idején – írták. Hozzátették, a zöldítés alapját egy külföldi jó gyakorlat, egy holland tájépítész ötlete jelenti, miszerint megvalósították a „sétáló erdő” elnevezésű projektet Leeuwardenben, amely során a zöldebb városi környezet létrehozása és a városi lakosság természettel való újrakapcsolódása érdekében őshonos fákat ültettek mobilis konténerekbe. Az „instant erdő” ezzel állítható párhuzamba.
Ezer „sétáló fa” Leeuwardenben
2022-ben, hogy megvalósult a tájépítész, Bruno Doedens és egykori munkatársa, Joop Mulder által megálmodott projekt, a Bosk (ez frízül erdőt jelent). Ennek lényege, hogy ezer darab, nagyobb méretű, előnevelt fát ültettek konténerekbe, majd ezeket a konténereket mozgatva, Leeuwarden különböző pontjain hoztak létre erdőket. Az egyszerre művészeti alkotásnak és ökológiai aktivizmusnak is értékelhető akció célja az volt, hogy megmutassa, a fák igenis megtalálhatják a helyüket a városokban, és számos előnnyel bírnak.
A fákat száz napon keresztül önkéntesek mozgatták egy 3,5 kilométeres útvonalon, az Arcadia elnevezésű művészeti fesztivál részeként.
A projekt honlapján elérhető információk szerint az ezer fát 60-70 őshonos faj alkotta, köztük éger, kőris, szil, juhar, tölgy és fűz. A 800 konténer mindegyike rendelkezett QR-kóddal, amelyet beolvasva az érdeklődők megtudhatták az egyed átlagos élettartamát, jellemzőit. Sőt, egy talajérzékelőt is tettek minden egyes konténerbe, ami azonnal riasztotta a város kertészeit, ha a fának vízre volt szüksége. Doedens akkor úgy fogalmazott, „ezek a legjobban gondozott fák a világon”. Amint letelt a 100 nap, a fákat a város körül elültették. A Bosk egyébként 2023-ban elnyerte a holland formatervezési közönségdíjat.
Követik a holland példát
A debreceni önkormányzat közölte, a város azon burkolt felületein, amelyek a környezeti adottságok, az intenzív közlekedés és a sűrű közműellátottság miatt nem, vagy erősen korlátozottan fásíthatók, ott – követve a holland példát – instant erdőt hoznak létre. A kézi erővel is mozgatható, raklap jellegű kialakítással, a minimum egy négyzetméteres edényzetet használva nagy mennyiségben, gyakorlatilag erdőt idéző sűrűségben helyeznek el fás szárú növényzetet a forgalmas köztereken az adott terület hősziget hatásának csökkentése, a mikroklimatikus viszonyok javítása érdekében.
– A facsemeték lombfelületükön vizet párologtatnak el, javítva ezzel a környező mikroklímát, amely hatás hőségben még inkább fokozódik, emellett árnyékot nyújtanak. Egyetlen fa akár 10 légkondicionáló hőérzetjavító hatásával is felér. Hőség idején több Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet fákkal borított, mint fátlan területen. Az első instant erdőt a Baltazár Dezső téren hoztuk létre júniusban, összesen 44 darab dézsás növénybeültetésből. Önkormányzatunk megrendelésére a Dekert Nonprofit Kft. műhelyében készültek el az erre a célra szánt, speciális, strapabíró belsővel, raklap aljjal és esztétikus, natúr, fa borítással rendelkező dézsák, melyekbe a gyakorlatilag erdőt idéző vegetáció került telepítésre főkertészi koordináció mentén: a heterogén, többszintes növényzet részeként lágyszárú, virágzó évelő növények, többféle méretű és fajú cserjék és fák, például kőrisek, tölgyek, hársak – írták. Kiemelték: kifejezetten olyan, különböző fajú fákat, növényeket telepítettek a dézsákba, amelyek képesek a városi környezetben is megfelelően fejlődni, jó „várostűrők”, és hosszú éveken keresztül tölthetik be funkciójukat. Áttelelnek, vegetációs időszakban gyarapodnak, lombtömeget képeznek, ezáltal jelentős árnyékoló hatással bírnak – fogalmaztak. A hivatal válaszában hozzátette, az „instant erdő” növényzetét folyamatosan gondozzák, az időjárás függvényében rendszeresen, hőség idején naponta öntözik, fenntartásukat nagy odafigyeléssel végzik. Emellett vizsgálják, hol lehetne még instant erdőt kialakítani.
Azt, hogy az instant erdő mennyibe került a debrecenieknek, nem tudtuk meg.
Fogarasi Renáta
