Hiányolják az akkumulátorgyárak miatti sokk kibeszélhetőségét

Debrecen nincs túl az akkumulátorgyárak miatti sokkon, a városvezetésnek, a hatóságoknak és a beruházóknak egyaránt változtatnia kell a hozzáálláson, mert hosszabb távon komoly gondok lehetnek egy olyan iparpolitikából, amelyet a helyiek nem akarnak – jelentette ki május 15-i sajtótájékoztatóján Gondola Zsolt Zoárd. 

A Civil Fórum Debrecen Egyesület közgyűlési frakcióvezetője hiányolja az előbb felsorolt szereplők és a lakosság közötti párbeszédet. Bár a kormányhivatal az online közmeghallgatással összefüggően előírt jogszabályokat betartotta, személyes találkozás híján nincs lehetőség a dolgok kibeszélésére, a közmeghallgatás ebben a formában nem tölthető be eredeti funkcióját. 

A városvezetés szemére vetette a cégekkel folytatott kommunikáció legalább szimbolikus jelzésének elmaradását, míg Gondola Zsolt Zoárdnak a két kínai nagyvállalat magatartásával is akad gondja van. – A CATL megelégedett vízgyűjtő edények és virágkarneváli kocsi szponzorációjával, meg azzal, hogy jóban legyenek a polgármesterrel. Úgy tűnik, az EVE Power is ezt az utat járja, hasonló a mentalitás, kerülik a találkozást a debreceniekkel – mondta az egyesületi elnök, aki az EVE Power évi 16 ezer tonnás NMP-felhasználásával indokolta a sajtótájékoztatót (a környezeti engedély idevágó részletei bejárták a sajtót, a cikkek megjelentek a települési Facebook-csoportokban is). A téma nem új, ennek ellenére újból szembesülni lehetett a Józsához és Kismacshoz legközelebb eső, építés alatt álló akkumulátorgyár veszélyesanyag-felhasználásának nagyságrendjével.

Képviselőtársa, Illés-Rácz Mariann elismerően szólt a május 14-én bemutatott, az önkormányzat és a Debreceni Egyetem koprodukciójában megvalósított Zöld Őrszemről. Büszkék lehetünk arra, hogy a városnak immár van ilyen környezetvédelmi rendszere – mondta, hozzátéve, jobban örülne, ha az akkumulátorgyárak „nem lennének az egyenletben”. Szürreálisnak tartom – jegyezte meg – hogy azok, akik veszélyes üzemeket telepítenek Debrecenbe, most a környezeti ellenőrző rendszer nyújtotta biztonságot promózzák. – Biztonságot ad adna, ha nem jönne be a jövőben évi 8 ezer tonna NMP a városba. A rendszer nagyon szép, nagyon jó, nagy munka van benne, de nem óvja meg Debrecen lakosságát – jelezte. 

Illés-Rácz Mariann valószínűsítette, hogy az NMP-nek ha csak kis része is, de a környezetbe kerül, de ami szerinte ennél rosszabb, hogy a CATL még sokkal többet fog felhasználni ebből a magzatkárosító hatású, a vegyipar és a gyógyszergyártás által egyébként kedvelt oldószerből. A képviselő kéréssel fordult a helyi Fidesz által létrehozott Future Of Debrecenhez; felvetése úgy szól, számolják ki, hogy mennyi fát kell ültetni, milyen cselekvési terv szükséges az iparosítás ellensúlyozásához, egy ilyen kalkulus ugyanis ténylegesen szolgálhatná a városlakók egészségét.

A Cívishír kérdésére, hogy miért nem szervez lakossági fórumot az egyesület, Gondola Zsolt Zoárd úgy reagált, a múltbeli ilyen törekvéseik süket fülekre találtak. – Az utcai demonstrációknak nem látjuk értelmét, akik ilyesmivel próbálkoztak, beégtek. A főszereplők nem akarnak konzultálni, ez olyan helyzet, amelyen erőszakosan nem lehet változtatni. Ugyanakkor ezzel a sajtótájékoztatóval is arra próbáluk felhívni a figyelmet, hogy a városvezetés által gyakran hivatkozott debreceni összhang nem esik egybe a helyiek közérzetével.

A debreceni Fidesz-KDNP úgy reagált, az egyesület megerősítette, hogy elzárkózik minden, a város környezeti állapotának javítását célzó kezdeményezés elől. Szerintük a Debreceni Zöld Kódex intézkedéseit és a Zöld Őrszemet sem támogatják. Különösen aggasztónak tartják, hogy rendszeresen téves, valótlan információkkal próbálják félrevezetni a debrecenieket, ezáltal aláásni a hatóságokba vetett bizalmat. 
– Az EVE Power üzemének NMP felhasználását szenzációként tálaló sajtómegjelenések egy fontos elemet figyelmen kívül hagynak. Azt, hogy a debreceni városvezetés és a hatóságok által javasolt határérték-csökkentések a hazai szabályozás drasztikus szigorításához vezettek 2024-ben. Ennek eredményeként a korábbi 150 mg/m3 kibocsátási határérték 1 mg/m3-re csökkent, miközben a gyárak az NMP több mint 99% százalékát visszanyerik. Így a környezetre semmilyen érdemi terhelést nem jelentenek – írták.

RaL