Egy hajdúszoboszlónyival lettünk kevesebben Hajdú-Biharban
Hajdú-Bihar állandó lakossága 552 ezer 292-ről 527 ezer 780 főre csökkent 2011 és 2026 eleje között. A megye tizenöt év alatt 24 ezer 512 lakost veszített, ez 4,44 százalékos fogyás, ami 36 fővel több, mint Hajdúszoboszló év eleji teljes, 24 ezer 476 fős lakossága. Debrecenben 6,79 százalékos csökkenést mutatott az összehasonlítás, 205 ezer 468-ról 191 ezer 525-re esett a lélekszám. Ez 13 ezer 943 fős veszteséget jelentett, létszámban a legnagyobbat a megyében. A megyeszékhely fogyása a teljes megyei nettó csökkenés több mint felét adja.
Az összehasonlítás alapját a kormány 2011. január 1-jei és 2026. január 1-jei, településenkénti állandó lakossági adatai adták.
Mi állhat a folyamatok mögött?
A megye 82 településéből 21 gyarapodott, 61 veszített az állandó lakosságából. A megyei fogyás mögött egészen eltérő helyi folyamatok rajzolódtak ki. A legnagyobb lélekszámveszteségek Debrecenben és a megyeszékhelytől távolabb fekvő településeken jelentkeztek, akár az elveszített lakosok számát, akár a fogyás arányát nézzük.
Debrecen népességfogyása egyébként illeszkedik a hazai nagy megyeszékhelyek trendjébe. Közép-Európában vegyesebb a kép. Kassa, Nagyvárad és Lublin lakossága szintén csökkent, Linzé és Plzeňé viszont nőtt. A debreceni negatív ráta oka, hogy többen haltak meg, mint ahányan születtek, valamint korábban több volt az elköltöző, mint az érkező. A városhoz közeli, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező településekre ma is költöznek ki debreceniek. A helyiönkormányzatok az igényt felismerve saját maguk és a befektetők új utcákat nyitottak, új lakóterületeket alakítottak ki. A város gazdasági fejlődésétől várt népességnövekedés azonban egyelőre elmaradt. Ma viszont már többen költöznek Debrecenbe, mint ahányan elköltöznek onnan, ez azonban még nem jelenik meg látványosan a Debecen állandó lakónépességében.
A demográfiai változás nyertesei az agglomeráció gyarapodó települései. A falusias, természetközeli életmód mellett a debreceninél még mindig olcsóbb ingatlanok is vonzóak.
A Debrecentől távolabb fekvő településeken általában nagyobb volt a népességfogyás. Az elöregedéssel járó természetes fogyás mellett a megélhetési lehetőségek is szerepet játszanak az elvándorlásban. Az innen elköltözők Debrecen mellett a szomszédos nagyvárosok és Budapest felé is tartanak. A legdrámaibb a népességfogyás a nagyvárosoktól messze lévő és munkahelyeket nélkülöző Püspökladányban és környékén, valamint a Berettyóújfalutól délre fekvő megyerészben.
Ez alól kivételt jelent Biharkeresztes térsége, amely egyértelműen Nagyvárad agglomerációjához tartozik. Nagyvárad és a környező magyarországi települések között még nagyobb az ingatlanárak különbsége, mint Debrecen és környéke között. Egy nagyváradi panellakás árából a határhoz közeli magyarországi településen kertes házat lehet venni és felújítani úgy, hogy még pénz is marad. Románia teljes schengeni csatlakozása megkönnyítette a határátkelést. A kisebb forgalom miatt pedig Nagyváradra egyszerűbb lehet bejárni, mint például Hajdúsámsonból Debrecenbe.
Sokasodó települések
A növekvő népességű helységek sorát az országhatár menti Bedővel kezdjük, hiszen ez a kis falu vezeti a lakosságszám százalékos növekedési rangsort. Majd felváltva következnek agglomerációs és határmenti helységek.
Bedő lakossága 15 év alatt 50,55 százalékkal, 138 fővel gyarapodott, így a 2011-es 273 helyett 2026 elején 411 főt tartottak nyilván. A második helyezett Bocskaikert 38,96 százalékos, 1219 fős a növekedést ért el, és 3 ezer 129-ről 4 ezer 348 főre emelkedett a lélekszám. A harmadik Ártánd, ahol 34,32 százalékkal, 185 fővel, 539-ről 724-re nőtt az állandó lakosság száma.
Mikepércs következik a sorban. Ott a lélekszám 22,54 százalékkal, 1016 fővel nőtt, 4 ezer 508-ról 5 ezer 524-re. Biharkeresztesen 17,76 százalékos, 739 fős emelkedést mutatott a két időpont összevetése. A város állandó lakossága 4 ezer 160-ról 4 ezer 899-re nőtt. Hajdúsámson az agglomeráció legnagyobb települése, 14,43 százalékos gyarapodást ért el 1926 fővel, 13 ezer 348-ról 15 ezer 274-re bővült. Bár arányaiban öt település is megelőzte, a lakosságszámban mért növekedés Hajdúsámsonban volt a legnagyobb a megyében. A sorban Biharkeresztes környéki falvak jönnek: Told 11,27 százalékos, 40 fős növekedéssel, 355-ről 395 főre. Mezőpeterd 10,65 százalékkal, 64 fővel gyarapodott, 601-ről 665-re, Nagykereki pedig 9,51 százalékkal, 123 fővel, 1293-ról 1416-ra. Bojt állandó lakossága 6,73 százalékkal, 38 fővel, 565-ről 603-ra emelkedett.
A megyeszékhely környékén Ebesen 5,68 százalékkal, 264 fővel, 4 ezer 646-ról 4 ezer 910-re nőtt az állandó lakosság. Nagyhegyes 5,38 százalékkal, 151 fővel bővült, 2 ezer 807-ről 2 ezer 958-ra. Monostorpályiban 3,04 százalékkal, 67 fővel, 2 ezer 204-ről 2 ezer 271-re, Hajdúbagoson 2,45 százalékkal, 50 fővel, 2 ezer 37-ről 2 ezer 87-re emelkedett a lélekszám.
Hajdúszoboszló is a gyarapodó települések közé tartozott. Állandó lakossága 2,89 százalékkal, 688 fővel, 23 ezer 788-ról 24 ezer 476-ra nőtt. Hajdúhadházon 2,75 százalékos, 363 fős emelkedés történt, 13 ezer 198-ról 13 ezer 561 főre.
Ahol apadt a népességszám
A legnagyobb arányú fogyást Vekerd szenvedte el. Állandó lakossága 26,67 százalékkal, 36 fővel csökkent, így 135-ről 99-re. Újirázon 25,36 százalékos, 159 fős visszaesés történt, 627-ről 468 főre. Darvas állandó lakossága 22,58 százalékkal, 142 fővel csökkent, 629-ről 487-re. Folyáson 21,88 százalékos, 86 fős csökkenést mutattak az adatok, 393-ról 307 főre. Bihardancsházán 18,46 százalékkal, 36 fővel, 195-ről 159-re, Magyarhomorogon 18,08 százalékkal, 175 fővel, 968-ról 793-ra fogyott a népesség. Újtikoson 16,34 százalékkal, 158 fővel, 967-ről 809-re csökkent az állandó lakosságszám. A határ menti Körösszakálon 15,45 százalékos, 136 fős fogyás történt, 880-ról 744 főre.
A Debrecentől távolabb fekvő bihari, sárréti és Tisza menti települések közül is több helyen mutatkozik jelentős veszteség.
Hortobágyon 14,96 százalékkal, 234 fővel, 1564-ről 1330-ra csökkent a lakosság. Sápon 14,70 százalékkal, 152 fővel, 1034-ről 882-re, Bárándon 14,26 százalékkal, 399 fővel, 2 ezer 798-ról 2 ezer 399-re fogyott az állandó lakosság. Biharnagybajomban 13,88 százalékos, 407 fős visszaesés történt, 2 ezer 932-ről 2 ezer 525 főre. Sárrétudvariban 4,80 százalékkal, 148 fővel, 3 ezer 85-ről 2 ezer 937-re csökkent a lélekszám.
A nagyobb települések közül Komádiban 13,08 százalékkal, 785 fővel, 6 ezerről 5 ezer 215-re apadt a lélekszám. Püspökladányban 12,61 százalékos, 1957 fős fogyás következett be, 15 ezer 520-ról 13 ezer 563 főre. Nádudvaron 9,54 százalékkal, 880 fővel, 9 ezer 224-ről 8 ezer 344-re csökkent az állandó lakosság. Kabán hasonló arányú, 9,50 százalékos volt a fogyás. A városban 591 fővel kevesebben, 6 ezer 218 helyett 5 ezer 627-en szerepeltek a nyilvántartásban.
Berettyóújfalu 8,71 százalékot, 1357 főt veszített, így 15 ezer 583-ról 14 ezer 226-ra csökkent a népessége. Hajdúnánáson 8,60 százalékos, 1530 fős visszaesés történt, 17 ezer 799-ről 16 ezer 269 főre. Hajdúböszörményben 7,45 százalékkal, 2 ezer 382 fővel, 31 ezer 956-ról 29 ezer 574-re mérséklődött az állandó lakosság.
Ahol alig változott a lélekszám
A 2011-es népességszámhoz arányaiban Gáborján maradt a legközelebb. Állandó lakossága mindössze 0,55 százalékkal, öt fővel csökkent, 913-ról 908-ra.
Konyáron 1,29 százalékos, 29 fős fogyás történt, 2 ezer 252-ről 2 ezer 223 főre. Hosszúpályiban 1,73 százalékkal, 104 fővel, 5 ezer 999-ről 5 ezer 895-re mérséklődött a lélekszám. Nyírábrányban 1,80 százalékkal, 72 fővel csökkent az állandó lakosság, 4 ezerről 3 ezer 928-ra.
Létavértesen kis mértékben nőtt az állandó lakosság. A város 2,05 százalékkal, 149 fővel gyarapodott, 7 ezer 283-ról 7 ezer 432-re. Tégláson 2,18 százalékkal, 143 fővel, 6 ezer 557-ről 6 ezer 414-re, Sárándon pedig 2,60 százalékkal, 62 fővel, 2 ezer 386-ról 2 ezer 324-re csökkent a lélekszám.
