Feszítő vállalkozói igénynek kedveznek Debrecenben

Városi léptékben Debrecen hajtotta végre a legnagyobb súlyú közép-európai gazdaságfejlesztést; a megfelelő időben a megfelelő döntéseket hozták meg, amelyek nélkül csak sorvadás várt volna a településre – jelentette ki április 9-i sajtótájékoztatóján Papp László. A polgármester abból az alkalomból beszélt erről, hogy elindult a helyi kis- és középvállalkozások számára kialakított ipari park továbbfejlesztése a Déli Gazdasági Övezetben.

A kkv-park 2025-ben átadott Jedlik Ányos utcai első ütemében – mintegy 14 hektáron – 16 debreceni, hajdú-bihari kis- és középvállalkozás vásárolt területet és alakított ki telephelyet. Mivel az igények már akkor meghaladták a lehetőségeket, az önkormányzatnál gyorsan döntés született a program folytatásáról. Ez a második ütem, mely keretében már elindult a tereprendezés, a közműépítés. Ha elkészülnek, a tervek szerint újabb 20 kkv költözhet a déli iparzónába. Hogy melyek lesznek azok, az több körös pályázat során dől el. 

Papp László hangsúlyozta: a világ fejlődése nem egyenletes, egyes időszakok lehetőséget kínálnak a fejlődést támogató döntésekre, máskor nincs erre mód. – Meggyőződésem, hogy az általunk hozott döntésekkel a város fejlődhet, s évtizedekre meghatároztuk nemcsak Debrecen, de a régió, sőt részben az ország gazdasági lehetőségeit is. A déli és az északnyugati iparzóna, a Határ úti és a Vezér utcai ipari parkok nélkül Debrecenre elgyengülés, sorvadás várna. Ipari teljesítmény nélkül nincs kutatás-fejlesztés, nincs innováció, s ezekből fakadnak azután az egyetemi, a tudományos együttműködések. A vállalatok  jelenléte olyan jelentős oktatási együttműködések is elindított, amelyeknek köszönhetően a 10-12 évvel ezelőtti helyzethez képest ma 10 ezerrel több diák tanul Debrecenben – mondta. Hozzátette:

vitatkozik azokkal, akik lenézően beszélnek erről a folyamatról, mert ipari, gazdasági fejlődés nélkül az élet más területén sincs semmilyen előrelépés.

– Olyan világgazdasági periódusban voltunk, amikor élni kellett a lehetőséggel. Különben az utódok joggal mondhatnák, hogy elszalasztottuk Debrecen 21. századi fejlődésnek esélyeit – hangoztatta.

Ami a kkv-parkot illeti, a polgármester kiemelte: az első ütem révén több mint 13 milliárd forintnyi befektetés valósult meg. A pályázati kiírás élesítését követő 24 órában már több igény érkezett, mint amennyi hely rendelkezésre állt. Ez ösztönözte a parkbővítést; a második ütem 13,7 hektáron zajlik, ebből 11 hektár az aktív fejlesztési terület. 

Papp László köszönte a kormány támogatását, mert az Debrecent a „fejlődés mintavárosává tette”. – Gondoltunk a helyi kis- és középvállalkozásokra, akiknek megígértük: megkapják ugyanazokat a feltételeket, mint a multik. Hiszen a város gazdasága nagyon jelentős részben rájuk épül – közölte Papp László, hozzátéve, a déli iparzónában a kkv-k nagyipari környezetben működhetnek.

Szabados Richárd arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hajdú-Biharban jegyzett 45 ezer vállalkozás fele Debrecenben működik, valamint fele részben építőipari, kereskedelmi, mérnöki és műszaki tevékenységeket végző vállalkozásokról van szó. Ez azt az irányt is megadja, hogy kiknek kell teret engedni – fogalmazott a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára. Kiemelte, országszerte 900 ezer vállalkozás működik, ugyanakkor a 4,7 millió foglalkozatott közül 2,5 milliót a kkv-k alkalmaznak. Ezért különösen fontos, hogy minden külföldi tőkebefektetés során igyekezzenek helyzetbe hozni a magyar vállalkozásokat. 
Közölte: a kormány az elmúlt másfél évben – hazai és EU-s forrásoknak köszönhetően – 2100 milliárd forintot „mozdított meg a kkv-k érdekében”, ebből a pénzből közel 40 ezer cég részesedett hitel, vissza nem térítendő támogatás formájában. A gazdasági akcióterv eredményességet abban mérik majd le, hogy a kkv-k előrébb lépnek-e az automatizáció, a modernizáció, a technológiai fejlesztések, az árbevétel terén. Azt már látják – mondta az államtitkár –, hogy közel teljes foglalkoztatás mellett nagyjából annyi vállalkozás jön létre, mint amennyi megszűnik (korábban a zsugorodás volt megfigyelhető). Éves szinten 8-9 ezer vállalkozás vált méretet, s önmagában ettől 0,5 százalékos GDP-növekedést várnak 2026-ra.

Barcsa Lajos alpolgármester – a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje az 1. számú egyéni választókerületben – elmondta: a legfrissebb adatok szerint a városban az ipari termelés 50 százalékkal nőtt 2025 hasonló időszakához képest, vagyis kijelenthető, hogy „Debrecen és a vármegye húzza a magyar gazdaság szekerét.” Szerinte nem a fejlődés ténye a kérdés, hanem az, hogy abból mennyit kapnak vissza a debreceniek. 

– A kkv-park éppen a helyi vállalkozáskról szól, azokról az emberekről, akik itt élnek, dolgoznak, nevelik a gyermekeiket. Végre eljött az idő, hogy ne csak túléljenek, hanem a nyertesei legyenek Debrecen gazdasági fejlődésének – hangsúlyozta. 

Számára az első ütem kirobbanó sikere azt mutatja, hogy Debrecenben van erő, akarat, jövő. – Ha egy helyi vállalkozás fejlődik, akkor több embert tud foglalkoztatni, jobb fizetéseket képes adni, stabilabb megélhetést biztosít, miközben, talán a legfontosabb: a pénz a városban marad, visszakerül a helyi gazdaságba, a helyi közösségekbe – jelentette ki. Emlékeztetett, 

több iparterületet már nem kívánnak létrehozni, helyette a minőségi fejlődésen, a debreceni vállalkozások megerősödésén van a hangsúly. 

Ezt a munkát csak az tudja elvégezni, aki megfelelő tapasztalatokkal, kapcsolatrendszerrel és jövőképpel rendelkezik – jegyezte meg Barcsa Lajos. 

Ratalics László