Fákat ültettek a Doboz utca környékén
A 2024-es év tavaszi faültetési szezonját a Kondoros-vízfolyás mellett indította el Balázs Ákos alpolgármester, Komolay Szabolcs a városrész önkormányzati képviselője és a Zöld Kódex készítői március 22-én – tudatta a polgármesteri hivatal.
A Civaqua program II. ütemében fontos szerepet betöltő Kondoros-vízfolyás mentén, a Doboz utca környezetében összesen 22 darab őshonos, kislevelű hársat ültettek el.
Balázs Ákos kiemelte, a kormány döntésének köszönhetően – több mint 40 milliárd forint forrást biztosítva – folytatódik a Civaqua-program, így biztosítva a Nagyerdő és a Kondoros vízfolyáson keresztül az erdőspusztai tavak vízutánpótlását. A város pedig a faültetésekhez szükséges forrásokat biztosítja. Így a város körül létrejön egy vízgyűrű, és ezek mentén pedig zöldfolyosókat telepítenek. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a város levegőminősége és klimatikus viszonya is jelentősen javulni fog – fogalmazott a városvezető.
Komolay Szabolcs, a terület önkormányzati képviselője elmondta, hogy az elmúlt időszakban három nagy jelentőségű bejelentés is érintette a körzetét, hiszen elkezdődött a keleti elkerülő út előkészítése, a város keleti részének víziközmű-infrastruktúra fejlesztésének köszönhetően lehetőség lesz arra, hogy számos, eddig zártkerti területet lakóövezetté bővítsenek, valamint az életminőség javításának szempontjából jelentős fásítási program folytatása, amely már eddig is több területen valósult meg a körzetben.
Hozzátette, a környéken lakók elképzelése is egybecseng ezekkel az intézkedésekkel.
Hamecz Orsolya, a Zöld Kódex társszerzője arról beszélt, hogy a faültetések jelentették a város környezetvédelmi programjának összeállításakor az egyik fő vezérfonalat. A tavasz folyamán több mint 600 új fát ültetnek el, amivel elérik a 2019-ben elindított „Ültessünk 10 000 fát!” program célját, és ezzel együtt elkezdődik az újabb 10 000 fa ültetése a városban.
Az új intézkedéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a díszfák mellett gyümölcsfákat is ültetnek a városban.
Lengyel Szabolcs, a Debreceni Egyetem biodiverzitás kutató központjának vezetője, a Zöld Kódex társszerzője azt mondta, hogy a környezet biológiai sokféleségét vizsgálva számos kutatás bizonyítja: a kék infrastruktúra kiépülése sokkal természetesebb hatásokkal jár, ha azt fák mentén teszik meg.
Így a Zöld Kódex kidolgozása során kiemelt figyelmet szántak arra, hogy a biodiverzitás minél inkább megvalósuljon a városi élővilágban.
Szegi Attila, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki titkára a Civaqua-program folytatásának feladatairól beszélt. Ennek során az első és legfontosabb feladat, hogy a Bodaszőlőnél megépült víztározóból zárt csővezetékeken és nyílt felszíni medreken keresztül a város északi és keleti irányába is elinduljon az a vízutánpótlás, amely később a Nagyerdő, valamint az erdőspusztai tavak vízellátását biztosítja.
