Ennyibe került eddig Debrecennek a főpályaudvar

Debrecennek eddig nem került pénzébe a főpályaudvar-beruházás, ugyanis az előkészítési-tervezési fázis 633 millió forintos finanszírozása európai uniós forrásból zajlott – reagált Papp László (Fidesz–KDNP) polgármester az önkormányzat január 24-i közgyűlésén egy előző napi jobbikos sajtótájékoztatóra, amely a végül elhalasztott beruházás kapcsán elköltött „milliárdokat” kérte számon. Tegyük hozzá, a főpályaudvar miatt a beruházásért felelős Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt-nek (NIF) is voltak intézkedései, így például tavaly az építőipari árak emelkedése miatt rendeltek el felülvizsgálatot.

A városvezető Madarasi István (MSZP) kérdésére beszélt az intermodális központ fiaskójáról, utóbbi a parkművelést tekintve „a város szégyenének” nevezte a Petőfi teret.

A polgármester sok újat nem mondott a korábban kiadott reagálásokhoz képest. Annyi tanulságot azért levont, hogy a konstrukció, amelyben a tervezési szakasz az önkormányzatoká, a megvalósítás pedig annak költségeivel együtt az államé, felvet kérdéseket. – Az önkormányzatoknak semmi nem drága, csoda főpályaudvart terveztetnek…! De ha az állam a beruházó, akkor az államnak kellene terveznie, nyilván egyeztetve az önkormányzatokkal – utalt az ellenmondásra, hozzátéve, hasonló okokból a kormány az összes intermodális központ ügyében felülvizsgálatot folytat március 31-ig.

Kiemelte, a debreceni főpályaudvar szükségszerűségét senki nem vitatja, ám új koncepciót kell kidolgozni a helyi közösségi közlekedés végpontjára, amit a NIF-el közösen valósítanak meg a jövőben. – Egyelőre nyitott kérdés, hogy a NIF átdolgoztatja a főpályaudvar jelenlegi tervét vagy új tervezési eljárás mellett dönt. Ha például a 4-es főút felszín alá süllyesztése nélkül is megoldható a beruházás, az mindjárt jelentően csökkentené a költséget – jegyezte meg.

Vagy idén, vagy 2020-ban

Papp László megismételte: a 2014-ben felállt új városvezetés már kész helyzetet örökölt, hiszen a 2013-as országos tervpályázat során a mérnökökből, közbeszerzési szakértőkből és önkormányzati szakemberekből álló bírálóbizottság döntött a nyertes tervről. – Az én mozgásterem addig terjedt, hogy 2014-ben érzékelve azt, hogy túl magasak lesznek a költségek, mintegy 30 százalékkal „összehúztuk” a projektet. Vagyis például a 30 ezer négyzetméternyi felszín alatti buszparkolót 20 ezer négyzetméterre redukáltuk. Az építőipari árrobbanás azonban lenullázta ezt a törekvésünket – mondta, fenntartva azt a véleményét, hogy a környék számára a legideálisabb megoldás a tömegközlekedési járművek föld alatti elhelyezése (a jobbikos Kőszeghy Ábel többször érvelt a felszín feletti buszparkolók mellett a magas ár miatt).

A főpályaudvar-építés halasztása azért is problémás, mert hozzá kapcsolták a Hadházi út – Nyíl utcai csomópont átépítését is, ami pedig a debreceni zöldhullám lényeges pontját képezi. Papp László ragaszkodott ahhoz, közölte, hogy a csomópontot válasszák el a nagyberuházástól és szerinte 2020-ban megépítik, de talán már idén elkészül.

A Petőfi tér átépítésével sem várják meg a főpályaudvart, az ahhoz szükséges engedélyes kiviteli tervekkel már rendelkezik az önkormányzat, amely uniós forrásokból elvégzi a beruházást. – Már jelenleg is más közlekedési helyzet jellemzi a várost, mint 2013-ban. Annál rosszabb biztosan nem történhetne, minthogy az említett szűkített formában, de több tízmilliárd forintból megépítjük a főpályaudvart, majd kiderül, hogy nem elegendő – zárta szavait.

Ratalics László