Egyek a magyar támogatási rendszer vesztese
Különleges és nehéz helyzetben van Egyek önkormányzata – derült ki Miluczky Attila polgármester szavaiból. A nagyközség lakosságszáma meghaladja az ötezret, ezzel pedig automatikusan elesik számos, kistelepülések számára kiírt támogatási forrástól. Ugyanakkor nem város, így a városoknak szóló támogatásokra sem jogosult.
A helyzetet tovább bonyolítja Egyek különleges településszerkezete. A központ mellett három külterületi lakott hely tartozik hozzá: Egyek-Félhalom, Egyek-Telekháza és Ohat. Ezeken a részeken néhány százan élnek, falusias környezetben és körülmények között – sok szempontból úgy, mintha önálló falvak lennének.
– Mindez azonban nem számít. Hiába élnek az emberek falusi életet, hiába szembesülnek a falu jellegzetes problémáival, ha papíron Egyek lakossága átlépi az ötezres határt, az egész települést kizárják bizonyos pályázati lehetőségekből – mondja Miluczky Attila. – Kimaradunk a Magyar Falu- és a szociális tűzifa-programból is.
A polgármester szerint különösen igazságtalan, hogy a támogatást igénylő pályázatok kiírói az ötezres határt mereven alkalmazzák.
– Sok, ötezer fő alatti település gazdagabb nálunk, mégis megkapja a támogatást. Mi viszont tele vagyunk hátrányos helyzetű emberekkel, mégsem tudunk segíteni rajtuk, mert valaki egy statisztikai számnál meghúzta a határt. Szociális kérdéseket nem lakosságszámhoz, hanem például az egy főre jutó adóerőhöz kellene kötni. Egyszer ugyan kaptunk támogatást egy kisvárosi programban, de az összeg jóval kisebb az elmaradó forrásokból elnyerhető pénzeknél
– mondja a polgármester. Miluczky Attila szerint az igazságérzetüket leginkább az sérti, hogy Egyek valójában négy különálló településrészből áll, amely mindegyike külön-külön megfelelne a program feltételeinek.
– A Dunántúlon ez a négy rész valószínűleg négy önkormányzatként működne. Mi annak idején a hatékonyság és a takarékosság érdekében egyesültünk, és most emiatt vagyunk hátrányban – teszi hozzá.
A polgármester a problémát több fórumon is jelezte: levelet írt Gyopáros Alpárnak, a Magyar Falu Program kormánybiztosának, és személyesen is beszélt Bodó Sándor országgyűlési képviselővel. – A levelemre azonban nem kaptam választ. Csalódott vagyok, mert úgy érzem, mindenki tudja, hogy igazam van, csak senki nem akarja felvállalni a változtatást – fogalmazott.
A helyzetnek súlyos következményei vannak. Az elmúlt években Egyek több százmillió forint támogatástól esett el. – A pénz persze fontos, de nem ez a legfájóbb. A legrosszabb az, amikor egy lakos bejön, és felteszi a kérdést: miért nem kap ő is tűzifát, ha egy máshol élő, esetleg jobbmódú településen élő kaphat? Mivel kevesebb ő, mint más települések lakói? – mondja Miluczky Attila.
A helyzet abszurditását jól példázza Ohat településrész esete. – Aki kételkedik abban, hogy szükségünk van-e a Magyar Falu Program támogatására, jöjjön ki Ohatra, ott nincs vezetékes ivóvíz – mondja a polgármester, aki szerint itt az ideje, hogy a döntéshozók felülvizsgálják az ötezres szabályt. – Az ilyen problémák megoldása nem statisztikai kérdés. Ez emberekről szól, az ő életükről és lehetőségeikről – fogalmazott Miluczky Attila.
