Döntöttek: több hajdú-bihari település juthat támogatáshoz
A vármegyei értéktár-bizottság személyi összetételéről hozott döntést kivéve egyhangúlag igennel szavaztak a vármegyei önkormányzat közgyűlésének tagjai a november 15-én, a Vármegyeháza Árpád-termében megtartott ülésükön.
A meghívóban meghirdetett napirendi pontok előtt két szóbeli előterjesztést tett Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP) közgyűlési elnök. Az elsőt azzal összefüggésben, hogy a hajdú-bihari vármegyei önkormányzat tölti be újabb öt évre a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének vezetését, és emiatt a szövetség központja átkerül Debrecenbe, a Vármegyeháza egy földszinti helyiségére pedig haszonbérleti szerződést köt a két fél. A másik előterjesztés az Interreg keretében energiatakarékosságot segítő beruházásokat támogató pályázat beadásáról szólt. A 80 százalékban Európai Uniós támogatású projektben megújul a Vármegyeháza elektromoshálózata és szigetelik a nyílászárókat, továbbá abban Berettyóújfalu, Hajdúdorog, Kaba és Létavértes középületeinek energetikai korszerűsítése is szerepel.
A vármegyei közgyűlés az idén még két alkalommal ül össze. November 22-én a vármegye napja alkalmából Püspökladányban tartanak ünnepi közgyűlést, majd a Vármegyeházán december 13-án, pénteken számos napirendet vitatnak meg. Az egyebek mellett a helyi gazdaság és turisztika fejlesztésével, valamint egészségügyet és oktatást érérintő beruházásokat is támogató Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz döntés-előkészítő bizottságaiba a közgyűlés tagként Pajna Zoltánt, póttagként Bulcsu Lászlót delegálta. A Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanácsba, valamint a mellette működő Vízkárelhárítási és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakmai Bizottságba, továbbá a Vízellátási, Csatornázási és Szennyvíztisztítási Szakmai Bizottságba Bakó István Zoltánt (Fidesz-KDNP) delegálta annak ellenére, hogy Bakó nem tagja a 2024-2029-es időszakra megválasztott vármegyei közgyűlésnek. Az indoklás szerint a feladatot eddig is megfelelő színvonalon látta el, érdeklődik a tématerület iránt, továbbá rendelkezik a munka folytatásához szükséges előzményi ismeretekkel. Ez a folyamatosság a vízgazdálkodási tanács munkájának zökkenőmentességét is biztosítja.
Hajdú-Biharból Egyek, Tiszacsege, Hortobágy, Folyás, Polgár és Újszentmargita tagja a Tisza-tó térségi fejlesztési tanácsnak, amelybe a közgyűlés Pajna Zoltánt és helyettesét, Bulcsu Lászlót (Fidesz-KDNP) delegálta. Pajna Zoltán az előterjesztés kiegészítéseként elmondta: a Tisza-tavi várhatóan kiemelt fejlesztési övezet lesz, és ebbe a pályázati lehetőségek miatt szeretnék bevonni a Hortobágy környéki településeket is. Ugyanakkor kinyílik az együttműködés a szomszédos vármegyékkel is.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Értéktár Bizottság tagjainak megválasztása volt az egyetlen nem egyhangúlag meghozott döntése a közgyűlésnek. 21 igen és három tartózkodással szavazták meg bizottsági tagnak Csiszár Imrét, Csáfordi Dénest, Porkoláb Gyulát (Fidesz-KDNP), Kecskés István Bélát (Mi Hazánk Mozgalom), Szörényi Károlyt (DK), továbbá Dobosné Hajdú Anikót, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kézműipari alelnökét, Kiss Tibort, Sárrétudvari polgármesterét, Kolozsvári Istvánt, a Bihari Népművészeti Egyesület elnökét és Kocsis Róbertet, a Hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatóhelyettesét.
Az egyetlen, hosszabban tárgyalt napirend a Hajdú-Bihar Vármegye Integrált Területi Programja 2021-2027 című dokumentum módosítása volt. A közgyűlési előterjesztésből megtudtuk, hogy az Élhető települések felhívásról közel 25,1 millió forintot csoportosítanak át a TOP Plusz Gyermeknevelést támogató humán infrastruktúra fejlesztése című felhívásra.
A Belterületi utak fejlesztésére 399,9 millió érkezik az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése alapból. Ugyancsak ez utóbbi alapból 500 millió forint megy át helyi gazdaságfejlesztésre, továbbá az aktív turizmus beruházásaira. Az előterjesztés szóbeli kiegészítésében Pajna Zoltán felhívta a figyelmet a projektek mielőbbi elkezdésére, azok végrehajtására, tehát a támogatás felhasználására. Ez amiatt is szükséges, mert bár a magyar kormány az Európai Uniótól még nem kapott pénzt a fejlesztési támogatásokra, a 2025. március 31-ei félidős elszámolásban a lehető legmagasabb arányú készültséget szeretnének szerepeltetni. Nyomatékosította a projektek precíz adminisztrálását.
Ménes Andrea (Fidesz-KDNP) a fejlesztési és stratégiai bizottság elnökeként hangsúlyozta, a TOP Plusz pályázati konstrukció jó a településeknek, mert külső források nélkül kevés helység tudna jelentős fejlesztést véghez vinni. Beszélt arról is, hogy az Európai Unió kérésére újra kellett értékelni a korábban már elbírált pályázatokat, így néhány település kiesett a támogatotti körből, viszont a pénzek átcsoportosításával ismét lehetőséget kapnak a fejlesztésekre.
