Debreceni egyetemista az ország legjobb kuvasztenyésztője

Ifjabb Bak Attila, a Debreceni Egyetem jogászhallgatója azt mondja, a génjeiben van az állatok iránti szeretet. Kis korában költözött ki a családja Debrecenből Bocskaikertbe, ahol végre lehetőség nyílt kutyatartásra. Nagy méretű őrző-védő fajtát kerestek a magyarságára igen büszke édesapjával, így került a bocskaikerti portára egy kuvasz. Annyira jó genetikájúnak bizonyult – noha a kiválasztásnál semmi szakmai szempont nem játszott még közre akkor –, hogy kutyakiállításokra is elvitték. A kölyökosztályban rögtön aranyérmet nyert a nagy debreceni versenyen, és ekkor kapott kedvet a Bak család a tenyésztéshez.

A történetnek azonban van egy nagyon fontos előzménye: az első kuvasz terápiás jelleggel került a Bak családhoz. Attilát ugyanis Chron-betegséggel diagnosztizálták, továbbá egy kiállhatatlan angoltanár miatt magántanulóvá vált, kiszakadva a Dóczy gimnázium közösségéből. Ezért kapta a kutyát, társnak. Aztán kiderült, hogy szó sincs Crohn-betegségről, csak a mindennapi stressz okozta a tüneteket.

A tanárt végül elbocsátották, de a folyamat már elindult, a kuvasz szuka tenyésztésre hivatott – gondolták Bakék. 2019-ben megszületett az első alom, ami arra ösztönözte az akkor tinédzser Attilát, hogy elmélyedjen Mátyás király kedvenc fajtájának a tenyésztésben. Tanulmányozni kezdte a fajtaleírás történetét, mégpedig olyan intenzitással és lelkesedéssel, hogy a híre eljutott a legnevesebb magyar kuvasztenyésztő, a mátészalkai Kóczián Imréhez is, aki a Gacsaj Pesta elnevezésű kennellel vált országos hírűvé. Tőle hallani gyakran, hogy a kuvaszt tévedés pásztorkutyának nevezni, az ugyanis őrző-védő jószág, a klasszikus, őshonos terelő pásztorkutya a puli, a mudi és a pumi. Merthogy a kuvasznak sem az alkata, sem a mérete nem alkalmas terelésre, sokkal inkább az őrzésre, és ebben a legjobb, mindamellett a legjobb családbarát négylábú.

Ifjabb Bak Attila egy idő után túlnőtt a mesterén. A fajta tisztátlansága arra késztette, hogy más vérvonal után kutakodjon. A Trianon utáni Magyarország területén a bennfentes tenyészet miatt nem talált megfelelőt, ezért először a Vajdaságba vezetett az útja. Ott talált egyet, meg is vette, de ennyivel nem érte be.

Irány Erdély! Ott ugyanis az esztenákon – a legelőterületeken – még alkalmaznak kuvaszokat arra, amire az Isten teremtette: őrzés-védésre. Attila olyat akart, amelyik már harcolt medvével. Kettőt is vásárolt, az egyiket Brassó, a másikat Sepsiszentgyörgy mellől. Ennek a két magyar négylábúnak a kölykei Európa-kupa és világkupa győztesek lettek nemrégiben. Ilyen eredményt magyar kuvasztenyésztő nem ért el az elmúlt évtizedben!

Egyik szukája mindössze 9 hónaposan nyerte el a fajta legszebbje címet egy nagy magyarországi versenyen, majd egy kanja junior besting show-t nyert, vagyis az összes fajta legszebbjének választották. Előbbi minden babért learatott 2024-ben Zágrábban is, ahol a kutya-világkiállítást, azaz a világbajnokságot rendezték. A szuka Ajándék, a kan Avar névre hallgat. Ajándék tavaly az ónodi kutyakiállításon is az összes kutyafajta közül a legszebbnek bizonyult – a zsűri szemével! A sort pedig folytathatjuk: Celjében Európa-kupa győzelmet ünnepelhetett. Közben Avar – aki egyébként Ajándék testvére – is csipkedi magát, tavaly a magyar kutyafaják hortobágyi seregszemléjén a második legszebbnek választották.

Érdekesség, hogy az egyik komoly riválisa egy ifjú amerikai hölgy, akinek a szülei még a nyolcvanas években váltak az Árpád-házi magyar kutyafajta tenyésztőjévé, amikor kisebb kuvaszkultusz alakult ki az Egyesült Államokban – meséli Attila, majd hazai vizekre evezve aggodalmát fejezi ki:

„Manapság az a legnagyobb probléma a kuvasztenyésztéssel Magyarországon, hogy beszűkült a génállomány.”

Milyen a jó kuvasz?

Ezt a kérdést szegeztük Attilának, aki azt mondja, a válasz felettébb bonyolult, mert a tenyésztők között is vita tárgyát képezi, kezdve attól, hogy milyen legyen a fej, vagy éppen milyen magas a mar.

„Mindenki másképp értelmezi azt, hogy milyen a tökéletes kuvasz. Az egyik szerint az agaras típus az igazi, a másik a kaukázusira, a robosztus fajtára esküszik. Szerintem valahol a kettő között van az egyensúly”

– mondja Bak Attila, és meg is indokolja, hogy miért. A robosztus alkatú a székelyföldi esztenákon meg sem tud mozdulni, ha támad a medve, az agaras testalkatúnak pedig nincs meg a tömege, az ereje a harchoz. Valahol a kettő között kell keresni az ideálist – véli a fiatal tenyésztő.

Kell félni a kuvasztól?

Attila azt mondja, a kuvasz lelkülete olyan, mint a magyar emberé. A gazda nagyon fontos az életében, de nem bírja a rossz bánásmódot. Ha szeretik, ő is szeret. Egy családban semmi nem tudja védeni úgy a kis gyereket, mint egy becsben tartott kuvasz. Ha egy gazda azonban agresszív a kuvaszával, ellátja a baját, okkal vagy ok nélkül, mert rossz ember vagy éppen többet ivott a kelleténél, akkor egy idő után a kutya is azzá válik. Tévhit, hogy a kuvasz a természetéből adódóan agresszív – állítja határozottan Attila, aki szerint ez azért terjedt el, mert régen sokan azért tartottak kuvaszt, hogy támadjon, harapjon, és így is nevelték. Egy jól nevelt kuvasznak akár a szájába is bele lehet nyúlni, és ezt meg is teszik például a bírók a versenyeken.

Hány kuvasz él Magyarországon?

Kevés! – válaszolja a kérdésünkre Attila. Kis populációjú fajtáról beszélünk – teszi hozzá. Jobb a fajta helyzete, mint a komondoré, de évente körülbelül 180 törzskönyvezett kölyök születik csak, ami közel van a kihalási fázishoz, ráadásul folyamatosan csökken az egyedszám, és egyre kevesebb a tenyésztő is. Nagytestű kutya, sokan nem vállalják a tartását sem, egy tacskót például sokkal olcsóbb etetni.

„Nekem az a célom, hogy juhászok mellé helyezzek ki kuvaszokat. Erdélybe még nem sikerült, de Magyarországra már igen. Ajándékba adom, dolgozzanak, nézzük meg, beválnak-e?”

Jó pénz a kuvasztenyésztés?

Manapság egy jó génállományú kuvaszkölyök ára 150 és 200 ezer forint között mozog. Csak érzékeltetésül: egy hasonló tacskó 600-700 ezer forint. A minden babért learató Ajándék kölykeiért egy kisebb vagyont fizetnek? – kérdeztük Bak Attilától. Azt válaszolja erre, többen keresték már fedeztetés céljából, de őt elsősorban nem a pénzszerzés motiválja, hanem – magyar fajtáról lévén szó – az elhivatottság, a nemzeti érzület. Ha el is ad egy kutyát, megnézi, milyen helyre kerül, mit akarnak vele csinálni. Ha úgy érzi, a fajta érdeke sérülhet, akkor inkább el sem adja a kölyköt. Ennek jegyében több fedeztetésre való felkérést is visszautasított már. Mert megkülönbözteti a tenyésztőt és a szaporítót.

„Nagy a vita a tenyésztők között, hogy a minőségre vagy a mennyiségre koncentráljunk.  A fajtának szerintem az előbbi válik az előnyére. Tenyészthetünk bármikor fehér, kuvasznak kinéző kutyát, de akkor egy idő után elvész a történelmi fajtajelleg”

– így Bak Attila, akinek a távlati célja, hogy kuvaszra specializálódott küllembíró legyen.

Cs. Bereczki Attila