„Cigányútra” ment a romaügy Bagamérban

Hol máshol, mint a sok roma által lakott Bagamérban kellene egy erős, jól működő cigány kisebbségi önkormányzat, ami a faluban működő számos roma szervezet munkáját is kordában tartaná. Szükség is lenne erre, hiszen Bagamérban – kis túlzással – ahány nagycsalád, annyi cigányszervezet, akik egymás ellenében kapargatják a szerencséjüket és sütögetik azt a bizonyos gesztenyét.

Az önös érdekekből fakadó széthúzás tehát erős, a cigány kisebbségi önkormányzat pedig 2021 óta gyakorlatilag működésképtelen.

Joggal adódik a kérdés, hogy ebben a helyzetben kitől, kiktől várhatnak segítséget a bagaméri cigányok. Pénz ugyan lenne programokra, akár még támogatásra is, viszont a roma kisebbségi önkormányzat vezetője, Rézműves József és a négy önkormányzati tag között beszélő viszony sincs. Hiába a négy képviselő törekvése, pénzhez nem jutnak, mert ahhoz a vezetőjük aláírása kellene. Ezt viszont Rézművestől nem kapják meg, mert – véli kisebbségi önkormányzat vezetője – a képviselők nem arra használnák a pénzt, amire azt kapták. Rézműves – úgy tűnik – egyedül maradt, hiszen Erdős Tibor polgármester, valamint a kisebbségi önkormányzat tagjai is az ő passzivitását okolják a lehetetlen helyzetért.

Megoldást hozhat a választás

Erdős Tibor szerint nem lehet tudni, valójában hány roma származású él Bagamérban, mivel a cigányok egy része nem vállalja származást. Az azonban beszédes adat – és ezt is a polgármestertől tudjuk –, hogy az óvodából az iskolába kerülő gyerekek 90 százaléka roma. A faluvezető meggyőződése, hogy a felnőtt lakosok körében is kellene szemléletformálást végezni. Már csak azért is, mert a romák közül többen túl hamar, még éretlen személyiségként alapítanak családot. Nem egy példa van arra, hogy a lányok 18 éves korukra háromgyermekes anyukák.

Erdős Tibor úgy látja, ezek a szülők otthon nem tudják megadni gyermekeiknek azt a segítséget, amire szükségük lenne a felelős felnőtté válásukhoz.

– Helyben a cigány kisebbségi önkormányzat mellett több roma szervezet is működik. Velük az a gond, hogy nem igazán tudnak együttműködni. Mindenki a saját szervezetét próbálja erősíteni, jobb helyzetbe hozni. Fő törekvésük a támogatás megszerzése, ezért egymás ellen dolgoznak. Most a kisebbségi önkormányzatuk gyakorlatilag nem működik, a vezetőjük nincs a közéletben. Az államtól kapott normatív támogatást sem tudják felhasználni, mert a működési feltételek nem felelnek meg az előírásoknak, emiatt a támogatást vissza kell utalniuk. A múlt évi zárszámadást nem tudták lezárni, ennek okát egy belső ellenőrzés próbálja kideríteni. Ha kell, segítünk, partnerek vagyunk ebben is – részletezi a jelenlegi helyzetet a faluvezető, aki elmondta azt is, hogy a települési önkormányzat is, de személy szerint ő is szeretne segíteni. Az ajtaja mindig nyitva van, Rézműves előtt is. Úgy látja, amíg nem kezdett önmagába fordulni, rendszeresek voltak a beszélgetéseik. Talán amiatt vonult vissza – véli Erdős Tibor –, és erről korábban írt is a Cívishír, hogy a képviselő-testület határozatát végrehajtva az önkormányzat visszavett a kisebbségi önkormányzattól egy, a falu tulajdonában lévő épületet, mert nem volt benne közösségi élet, és az állapota is folyamatosan romlott. Az épület egyik részében a kisebbségi önkormányzat, a másik felében pedig Rézműves József roma szervezete működött. A visszavételt a roma kisebbség vezetője sérelmezte. – Mindettől függetlenül a polgármesteri hivatalban minden működési feltételt biztosítunk számukra. Megoldás? Azt a 2024-es önkormányzati választás hozhatja el. Nagyok az ellentétek, nem egy úton járnak a képviselők és a vezetőjük. Előbb-utóbb feoszlatják magukat. Kérdés, kik vállalják fel a megmérettetést, kik azok, akik segíteni akarják a bagaméri cigányságot – gondolkodott el a jövő évi helyhatósági kisebbségi választásról Erdős Tibor.

Nincs aláírás, nincs pénz

Sebők István, a kisebbségi önkormányzat alelnöke nem kertel: kijelenti, a bagaméri cigányság problémája, hogy nincs, aki képviselje őket. A négy tag próbálja működtetni a roma kisebbségi önkormányzatot, de vezetőjük, Rézműves József miatt nem lehet. – Nem veszi fel a telefont, nem beszél velünk, nem jutunk hozzá a nekünk megítélt támogatásokhoz és pályázati pénzekhez, mert nem írja alá a pénzfelvételt. Ezért a cigányságért semmit sem tudunk tenni – részletezi, hogy szerintük a vezetőjük miként lehetetleníti el munkájukat. Majd a kérdésünkre, hogy mivel tudnák javítani a helyi cigányság életét, sorolja: összeírnák, hol nincs kerítés, vezetékes víz, aztán eljárnának, hogy be legyen vezetve a víz és épüljön kerítés. Meghiúsult a Mikulás-napi csomagosztásuk, elmaradt a gyermeknap, a majális, mert Rézműves nem írta alá a pénzhez jutást lehetővé tevő papírokat. A nem nagy összegű, havi 13-23 ezer forint tiszteletdíjukat sem tudták felvenni.

Az adóhatóság eljárást kezdeményezett ellenük és megbüntette őket, mert oda nem érkezett be a tiszteletdíj adóvonzata.

– Mi is úgy látjuk, hogy a jövő évi választással oldódhat csak meg a probléma. Rézműves úr nem hajlandó leadni a pozícióját, a pénzhez nem enged hozzájutni, így nem tudunk semmit sem csinálni. Bagamér lakosságának körülbelül egyharmada roma, kellene egy olyan vezető, aki összefogná a cigányságot – szögezi le Sebők István.

Bagamér egyik legtapasztaltabb romavezetője Balog Sándor, aki egy választási ciklust leszámítva 1990-től mindig tagja a cigány kisebbségi önkormányzatnak. – Ilyen helyzetben még nem volt a bagaméri cigányság. A kisebbégi önkormányzat nem működik, az egyes roma szervezetek között nagy a széthúzás. Ha látnák a helyi cigányok, hogy mi, vezetők és az egyesületek egy felé tartanánk, a falubeliek másként viszonyulnának hozzánk, és tudnánk előrelépni. De így semmi nincs! Hiába tartunk gyűlést, hozunk határozatokat, azokat végrehajtani nem lehet, mert nincs vezetőnk, a pénzhez nem jutunk hozzá. Évente 3 milliónál többet költhetnénk a cigányságra. A gyermekeknek szervezett kirándulásra megnyert pénzt vissza kellett utalnunk, mert Rézműves nem írta alá, hogy felhasználhatjuk. Azért, hogy boldoguljanak a cigányok, neki már rég le kellett volna mondani. A vezetést olyan embernek átadni, aki tudja képviselni a cigányságot – javasolja Balog Sándor.

Rézműves is várja a választást

– Mondjanak le ők, velük nem lehet együtt dolgozni! Nekem eszem ágában sincs lemondani, nem ők választottak engem, hanem a falu. Zsarolni sem engedem magam! Azt mondják a tagok, hogy elfogadják a 2022-es költségvetési zárszámadást, ha én lemondok. Nem mondok le! – fakad ki Rézműves József, akit a Cívishír is keresett telefonon. Akkor nem tudtunk beszélni vele, de SMS-ünkre reagált, és visszahívott bennünket. – Sem a jegyző, sem az önkormányzat pénzügyese nem mond semmit, hogy mit tegyek. A belső ellenőr szerint feljelentést kellene tennem. A kisebbségi önkormányzat tagjainak minden tevékenysége arra irányul, hogy hogyan tudnának engem megbuktatni. Ilyen emberekkel nem tudok, nem lehet együtt dolgozni. 28 éve vagyok cigány vezető, eddig törvényesen végeztem a munkámat, most is így cselekszem. Éppen ezért nem írom alá a papírokat! – jelenti ki Rézműves, majd a pénzügyekre tér át.

Elmagyarázza, hogy ő nem tett el pénzt, a számlán megvan az összes.

Ellenben a cigány kisebbségi önkormányzat tagjai a támogatásokat nem a rendeltetésüknek megfelelően szeretnék felhasználni. Példaként hozza a gyermekek táboroztatására nyert forintokat, amelyből a Balog és a Sebők család akart utazni. Ilyet nem lehet, ezért visszaküldte a pénzt. Hangsúlyozza, olyan csapattal, amelyik csak a pénzre utazik, nem tud együtt dolgozni. Úgy véli, a polgármester is ellene van, mert elvette a kisebbségi önkormányzat épületét. És hiába adott helyet a polgármesteri hivatalban, oda nem járnak be a romák, ehelyett őt a lakásán keresik fel problémáikkal. – Én is ott leszek a 2024-es választáson, csak nehogy őket szavazzák le! – fűzte hozzá Rézműves József.

CH