Berettyóújfaluba „evezett” a Tüskevár Tutajosa
Egy igazi gyermekfilmsztár, Tutajos, azaz Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója volt a vendége a berettyóújfalui művelődési ház Bihari Polgári esték programsorozat 2023. évi utolsó összejövetelének. A 2023-ban 70 éves színi direktor Fekete István Tüskevár című regényének első televíziós változatában Tutajost alakította. Ha megjelenésében nem is, lelkületében, a felidézett emlékekben Seregi Zoltán ízig-vérig Tutajos volt a szűk kétórás közönségtalálkozón. Kocsis Csaba, a vendéglátó intézmény közművelődési szakemberével folytatott beszélgetés fókuszában természetesen a filmforgatás, a közel 60 esztendővel ezelőtti élmények, no meg a film utóélete volt, majd a Tüskevár című könyvek dedikálása után a Cívishírnek is beszélt Debrecenhez való kötődéséről.
Hogyan készült a film?
– Igazi aszfaltbetyár voltam, Budán, a Vízivárosban nőttem fel, és akár rólam is mintázhatták volna a filmbeli Tutajost. Nem voltak vidéki rokonaim, így a filmforgatás néhány hetében nekem is meglepő, erős és különleges találkozásom volt a természettel. Még akkor is, ha az egy mesterséges szituáció volt – kezdte a filmforgatás benne keltett meghatározó élményével Seregi Zoltán, aki elmesélte azt is, hogy ő miként lett Tutajos. – Véletlenül esett rám a választás. Édesapám, Seregi László kötődött a debreceni Csokonai Színházhoz, később igazgatója is volt. A szüleim elváltak, hétvégente édesapámmal sokszor voltam forgatáson. Egy ilyen alkalmon az akkori rendezőasszisztens hívta fel a figyelmünket a Tüskevár című film szereplőválogatására. Hétfőn próbafelvételen voltam, kedden pedig már a városligeti tavon gyakoroltam az evezést. A válogatás utolsó szakaszába csöppentem bele, addig a későbbi pingpong világbajnok, Gergely Gábor volt Tutajos. Tehát ha azon a hétvégén nem megyek el édesapámhoz, akkor Gábor lett volna a film egyik főszereplője – idézte fel az akkori eseményeket Seregi Zoltán, majd Bütyökre terelődött a szó.
A Tüskevár rendezőjének, Fejér Tamásnak a fia osztálytársa volt a Bütyököt alakító Barabás Tibor. Itt „Tutajos” megjegyezte, hogy a filmbeli osztály egy az egyben a rendező fiának az osztálya volt.
Visszatérve azonban Bütyökre: a szereplő kiválasztása nem sikerült igazán jól, hiszen a hangját nem adhatta. Tibor (Bütyök) szinkronhangja a Szabó családból ismert Petrik József volt. Meg is jegyezte Seregi Zoltán, hogy a film szinkronizálásakor furcsa volt számára, hogy az ő filmbeli barátja a Tüskevárban egy 40 év fölötti férfi hangján szólal meg.
– A film és a színház is igazából egy csalás, de egy olyan csalás, amibe a néző beleegyezik. Mintha az igazi lenne. A film kicsit realisztikusabb, de az sem valóságos. A Tüskevárt a Duna Csepel-sziget legalsó részén, a ráckevei oldalon forgattuk Tassnál – tért rá a forgatás helyszínére Seregi Zoltán. – A természet ugyanolyan volt, mint a Kis-Balaton. Mindössze két-három napot forgattunk a Zala-hídnál, ott állt meg a lovaskocsi, azt nem lehetett elcsalni. Náncsi néni háza Cegléd mellett volt. A helyszín kiválasztásában fontos szempont volt, hogy a film fővárosban játszó nagyszerű színészei, az akkori magyar színészvilág krémje egy órán belül Budapesten legyen, hiszen ők este színházban játszottak. Az akkori forgatás helyszínén ma már üdülőövezet van, ugyanakkor a Kis-Balatonnál kirándulóközpont létesült Matula-házzal együtt. A természetet, a madárvilágot bemutató részeket Homoki Nagy István forgatta, illetve a korábbi filmjeiből kerültek át a Tüskevárba. A felvételeket 1966-ban, június végétől három héten át készítettük, a két iskolai jelenetet pedig ősszel. Októberben és novemberben készült a szinkron.
Seregi Zoltán szívesen beszélt a színészekkel való viszonyáról is. Az, hogy színészekkel találkozik, a rendező édesapja révén nem volt újdonság számára.
Ahogy visszaemlékszik, a filmforgatás alatt mindenki nagyon kedves volt vele. Kiss Manyit (Náncsi néni) mint fantasztikus tündért emlegette, Bánhidi Lászlót (Matula bácsi) magának valónak, nagypapatípusúnak, nagyon jó humorúnak írta le. Nem volt nyitott a gyerekek felé. Az első forgatási napon odament hozzá, és azt mondta: „Figyelj ide, ha valami bajod van ezekkel a filmesekkel, szóljál nekem, és megoldjuk”. Konfliktus azonban nem volt, és egy csodálatos nagy kalandként él emlékezetében a filmforgatás. Ha a szöveget nem tanulta meg rendesen, újravették a jelenetet. Az akkori technikának megfelelően elő kellett hívni a filmet, és csak akkor látták meg a felvétel eredményét. Egy-két jelenetet kellett csak újravenni. A szinkronizálásra leginkább azért volt szükség, mert a felvételbe belehallatszott például a repülőgép vagy a traktor hangja. A Tüskevár című filmet 1967-ben mutatták be, és Seregi Zoltánt utána még évekig megismerték az utcán a közlekedési eszközökön. Sőt, az egyik közönségtalálkozón Tutajos bácsinak is nevezték.
Mi mindent csinált Tutajos?
És mi történt Seregi Zoltánnal a filmforgatás után? Édesanyja barátja szinkronrendező volt, így sokat szinkronizált. Erre már kicsi gyermekkorában behívták. Később a nemzetközi koprodukcióban készült A Pál utcai fiúk című filmben ő adta Boka hangját. Középiskolába a Toldi gimnáziumba járt, ahol néhány osztálytársával megalakította a Toldi Teátrumot, ott rendezett. Erős nyomás nehezedett rá, hogy a színészetet válassza.
Jelentkezett is a színművészetire, de a második rostán kiesett. Később bölcsésznek jelentkezett Budapestre, ahová nem vették fel, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre viszont igen.
Negyedévben azonban felfüggesztette tanulmányait, mert felvették rendezői szakra, és a főiskola utolsó évében már a szegedi színházba került rendezőnek. Édesapja azonban ragaszkodott hozzá, és neki sem volt ellenére, így a cívisvárosi egyetem bölcsészkarán is lediplomázott. Ez jó döntés volt, amit az élete később igazolt. Az 1990-es évek elején fordult ismét a filmezés felé. Olyan neves színészek, mint például Sinkovits Imre, Kubik Anna, Petrik József szereplésével megrendezte az úgynevezett antiszomszédokat, a Tatárszentgyörgyön játszódó Frici, a vállalkozó szellem című sorozatot. Az 1994-es választások után azonban a sorozatot finanszírozó Lakitelek Alapítvány partvonalon kívülre került. Ekkor fordult az országhatáron túl élő magyarok felé, és egyházi témájú filmeket is készített. Ezek a munkák erősítették fel benne azt az elhatározást, hogy filmre vigye a Téli bereket. Elkészítette a forgatókönyvet, azt első körben elfogadták, majd beadták a filmalaphoz, a forgatás a Tisza-tónál lett volna.
A mai korra aktualizálva tettek bele egy konfliktushelyzetet: Tutajos édesapja vízimérnök, és a tüskevári részt le szerette volna csapolni. Emiatt Tutajos és az apa között konfliktus keletkezik, de a fiú meggyőzi az apát.
A módosítást elfogadta Fekete István örökségének Amerikában élő jogtulajdonosa, ám a forgatás különböző okok miatt, például a Matula bácsit játszó Reviczky Gábor betegsége miatt húzódott.
Seregi Zoltán színházigazgatóként Békéscsabán dolgozik, a repertoár fő vonulata a magyar darabok bemutatása. Emellett a szarvasi víziszínház művészeti vezetője, és még Szentesen is csinál színházat.
Debrecenben ismerte meg a feleségét
– Életemben meghatározó volt Debrecen, hiszen ide jártam egyetemre, magyar-népművelés szakot végeztem. Abban a városban váltam tudatos értelmiségivé. És ebben óriási szerepe volt az egyetem magyar tanszékén tanító tanáraimnak, például Szuromi Lajosnak, Kovács Kálmánnak. Ők fantasztikus irodalmárok voltak, előadásaik életem meghatározó élményei közé tartoznak. A diplomamunkámat Pilinszky János költészetéből írtam, Szuromi Lajos volt a témavezetőm. Nagyon szerettem Debrecenben egyetemistának lenni. Csináltuk a Főnix színpadot, ami az egyetem irodalmi színpada volt. Én pesti lévén nem mentem vissza első év után Budapestre, mint ahogy tette sok fővárosi, akit ide vettek fel. Itt maradtam, mert jól éreztem magam – beszélt a Debrecenhez fűződő viszonyáról Seregi Zoltán. Elmondta azt is, hogy édesapja 1988-tól az 1991-ben bekövetkezett haláláig Debrecenben volt színházigazgató. Seregi itt ismerte meg a feleségét, aki a „Refibe” járt, rendezőként itt vitte színpadra Zilahi Lajos Tábornok című darabját, a múlt évben pedig a színházi olimpiára a Drakula című horror rockoperát hozta el a Csokonai Fórumba. A Békéscsabai Jókai Színháznak van egy Mindentudás Színházi Egyetem elnevezésű eseménye, ahol egyetemi tanárok az átlag színházlátogató számára is érthető módon tartanak előadást színházi darabokról. Legutóbb a Debreceni Egyetem irodalomtörténésze, Márkus Béla volt az előadó.
CH
