Bedő: betelepülők, programok, biztonság

A közel 200 lakosú, román határ menti Bedő Nagyvárad közelében, az autópályától is elérhető távolságban fekszik. Zsíros Sándor polgármester szerint a falu népessége nagyjából 180 fő: körülbelül 80-an bedőiek, a többiek jellemzően betelepülők, így a lakosság több mint fele újonnan érkezett. Bedő magyar–román, kétnemzetiségű település, ahol a közösségépítésnek különös súlya van.

A faluvezető a 2025-ös év egyik leglátványosabb fejlesztéseként a temetőn belüli út kiépítését említette. 

– Az volt a cél, hogy ne sárban, kijárt ösvényeken járjanak az emberek – mondta, hozzátéve: a beruházás a Magyar Falu Program támogatásával valósult meg. Zsíros Sándor szerint kis településként minden elérhető forrás számít. – Amire jogosultak vagyunk, arra pályázunk – tette hozzá.

A rendezvényeket és a kapcsolattartást a falu egyik kulcsügyének nevezte. A gyereknaptól az adventi hétvégékig több helyi programot szerveznek, sokszor a Román Nemzetiségi Önkormányzattal közösen; a román nemzetiségi hagyományok ápolását is együtt viszik.

A települési önkormányzat működéséről azt mondta: a pénzügyi helyzetük stabilabb lett, hitelt nem kellett felvenni, az alapfeladatok biztosítottak. A településen az önkormányzat fenntartja a kultúrházat, működik az orvosi rendelő és a falugondnoki szolgálat is. A postát szintén az önkormányzat működteti, két, képesítést szerzett munkatárssal. A Versenyképes Járások Programból 2025-ben a kultúrházba új berendezéseket vásároltak: asztalokat, székeket és sörpadokat cseréltek. Az épület belső felújítása részben már megtörtént, a következő lépés az energetikai korszerűsítés lesz; ennek pályázatát most készítik, a műszaki tartalomról a képviselő-testület dönt.

Az óvodát a Román Országos Nemzetiségi Önkormányzat tartja fenn: jelenleg 13–14 óvodás jár oda, többen Nagykerekiből. Helyben iskola már nincs; három éve szűnt meg, Bedőről jelenleg egy iskolás gyermek jár a körösszakáli nemzetiségi iskolába. A helyzet azonban nem ilyen drámai, a betelepülők által egyre több a gyermek.

Zsíros Sándor a települése előnyei között a schengeni határ meglétét is kiemelte. – Már nem kell megállni az országhatáron – mondta, és úgy látja: a fekvése miatt Bedő kedvelt a határ túloldaláról érkezők körében is. Ennek hatása az ingatlanpiacon is látszik: a polgármester szerint ma egy lakóingatlan ára jellemzően 18–20 millió forint körül mozog, ami a korábbi évekhez képest jelentős emelkedés. A drágulást a nagyváros közelségével, az autópályával és az építőanyagárak emelkedésével magyarázta.

Munkalehetőség helyben kevés van, jellemzően közfoglalkoztatás: jelenleg kilenc közfoglalkoztatott dolgozik, főként a közterületek rendben tartásán. Aki teheti, eljár a térségbe dolgozni: Nagyváradra, a borsi ipari parkba, de a polgármester említette azt is, hogy van, aki Debrecenben vállal munkát. Bedőn egy kisbolt is működik, amit – mint elmondta – ő tart fenn. – Azért nem zártuk be, hogy legyen bolt a településen – fogalmazott.

Zsíros Sándor szerint a település akkor marad élhető, ha a csendes, biztonságos környezet mellé megmarad az összefogás is: a helyieket és az újonnan érkezőket a közös programok és a mindennapi segítségnyújtás kapcsolja össze.