Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Az apás szülések debreceni úttörőjét köszöntötték

| 2019. 01. 17. | 08:15:00
Szeverényi Péter végérvényesen megváltoztatta a férfiakhoz való kórházi hozzáállást.
Az apás szülések debreceni úttörőjét köszöntötték
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Európában is egyedülálló módon, már 1992-ben „bababarát kórház” címet kapott a WHO-tól a debreceni szülészeti klinika, amiért az apák előtt is megnyitotta a szülőszobát. A változás jelentőségét a szakembereken kívül talán csak azok a férfiak fogták fel igazán, akik végre jelen lehettek az élet egyik legfontosabb pillanatánál (nem beszélve most természetesen az anyákról). E nagy horderejű lépésben meghatározó szerepe volt Szeverényi Péter szülész-nőgyógyász, klinikai szakpszichológusnak, akit 70. születésnapja alkalmából tudományos üléssel köszöntöttek január 17-én munkatársai, barátai a Kenézy Villában.

– Szeverényi Péter üttörő munkát végzett a „bababarát” cím elnyerésében. Rengetegen dolgoztak ezért a célért, de talán ők is egyetértenek abban, hogy ennek a lelke és a motorja Péter volt, aki azóta az országos rendezvénnyé nőtt Születés Hetének éves megrendezéséhez szintén hozzásegít bennünket – emelte ki koszöntőjében Póka Róbert.

A szülészeti és nőgyógyászati klinika igazgatója nem vitatta el az otthonszülés igényét, de szerinte egy magzat világra jövetelének a legbiztonságosabb egy fekvőbetegellátó intézet abszolút közelsége. – Ma már az állam is milliárdos családbarát szülészeti pályázattal segít létrehozni az intézményeknek az otthoni könyezetet felidéző szűkebb miliőt. Jöhet az illatgyertya, a melegvizes medence, a bordásfal, ami tetszik, ebben is partnerek vagyunk. Abban hogy idáig eljuthattunk, óriási szerepe van Szeverényi Péternek – hangsúlyozta.

A klinikai munkatársak a korábban a Magyar Pszichoszomatikus Szülészeti-Nőgyógyászati Társaság elnöki tisztét is betöltő Szeverényi Péter tudományos cikkeiből kötetet szerkesztettek (képünkön). Ennek átadásakor az ünnepelt felidézte: 1973-ban kezdett el dolgozni a klinikán és Lampé László professzor segítő támogatását élvezte a gyermekáldás előtt álló párok szülésre való felkészítésében. Erre korábban is voltak próbálkozások, de mivel elvált az elmélet és a gyakorlat, vagyis a felkészítő és a szülést levezénylő orvos személye, nem igazán volt hatékony. – Mi akkor már láttuk, hogy mindez másként is működhet. Ádám Borbálával együttműködésben sikerült megvalósítani az apák jelenlétét mind az újszülött, mind  gyermekágyas osztályon a szülőszobát is beleértve, a születés utáni emlőre helyezést, a szoptatást, mielőtt a kisgyermek kikerül a többi újszülötthöz – összegezte.

A szavak előtti tartomány

A tudományos ülés egyik előadója, Forgács Attila egyetemi docens a csecsemőkori élmények meghatározó erejéről beszélt. – Erik H. Erikson, a pszichoanalízis kiemelkedő figurája az élet nyolc nagy olyan kríziséről tesz említést, mely esetekben azok megoldási módja karakterképző és sorsformáló erővel bír. Az első nagy krízis a csecsemőkor, amikor kialakul a világ iránti ősbizalom vagy ősbizalmatlanság. Milyen a világ? Rábízhatom magamat, mert felismeri az igényeimet, reflektál rájuk, megért engem vagy éppen ellenkezőleg, nem vesz rólam tudomást? Ez a beszéd előtti kor, a legmeghatározóbb időszak, mely hatásai mindig befolyásolják a viselkedésünket, a döntéseinket, méghozzá tudatos kontroll nélkül. A tudatos az, amit el tudunk mondani. Ez viszont a kimondhatatlan tartománya – magyarázta a Budapesti Corvinus Egyetem Pszichológiai Központjának vezetője, aki pszichológusként a pácienseivel kapcsolatban a legtöbbször arra jut, ki akarnak mondani, megfogalmazni valamit, amit nem tudnak. – A kimondással képesek felhozni egy olyan rétegbe, amely már a felnőtt, tudatos életünk „uralmi területe”. Ha megfogalmazzák, végre tudnak logikus, racionális műveleteket végezni azzal a dologgal. De addig csak belülről feszít és nincsenek megoldások – tette hozzá. 

Egy jobb világért

A csecsemőkorban azonban még nincs tudatos kódolás, nincsenek szavak. – Harry Harlow amerikai pszichológus a szeretet természetét kutatva újszülött rhesusmajmokat vett el az anyjuktól annak hatását vizsgálva. Volt, amelyik majom csak üvegen át láthatta az anyját, a másik meg is érinthette a rácsokon keresztül. És olyan is, amelyiket teljesen elszeparáltak. Amikor a majmokat később összeengedték, ez utóbbiak szociális viselkedése visszafordíthatatlanul csak a verekedésre és a menekülésre korlátozódott, átmenet nélkül támadták a többieket, majd visszavonultak. Ha esetleg vemhes is lett egy-egy nőstény, a gyermekeikkel hasonlóan bántak. Más kutatások kimutatták, hogy bizonyos, a viselkedésért felelős agyi területek pótolhatatlanul elsorvadnak, amennyiben megfelelő időben nem kapnak ingert. Az állatvilágban a csecsemőkori élmények élethosszig bevésődnek, nem igényelnek sem jutalmazást, sem büntetést, sem ismétlést. Továbbá korrigálhatatlanok, maga az élmény „ragad be”. Nagy kérdés, hogy ugyanez ilyen formában az emberrel is igaz-e – fűzte hozzá.  

Forgács Attila 32 évvel ezelőtt pszichológusként kezdett dolgozni a női klinikán, majd 7 évvel később elkerült Debrecenből. A „szakmai csecsemőkora”, fogalmazott, köti ide, s egészen biztos abban, a megszületés szociális miliője a babán keresztül kihat a következő generációra. – „Kisinasként” jelen lehettem Szeverényi Péterék mellett és meggyőződésem, hogy a munkájukkal egy élhetőbb, jobb társadalom alapjait igyekeztek letenni.

RaL

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Változékony időt hoz az utolsó áprilisi hét
Változékony időt hoz az utolsó áprilisi hét
Szél, eső, időnként napsütés is várható.
Hirdetés
Hirdetés
Otthon kapott ki a kis Loki
Otthon kapott ki a kis Loki
Újpesti siker született az NB III-ban.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés