Az akkumulátorgyár ellen Mikepércs polgármestere
– Jómagam, Mikepércs polgármestereként elsősorban nem pártpolitikus vagyok, hanem Mikepércs polgármestere, és Mikepércs polgármestereként mindenkit képviselek, és Mikepércs polgármestereként emelem fel a szavamat. Jelen esetben az ellen a gigaberuházás ellen, amely itt a tőszomszédságunkban nem a mi akaratunkból épül. De ha már itt van, mi is a vigyázó szemeinket arra fordítjuk – fogalmazott Tímár Zoltán, a Debrecen mellett lévő 5 ezer 300 lakosú település első embere a péntek késő délután a közkonyha ebédlőjében, A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület – MIAKÖ civil szervezet rendezésében megtartott, szakemberek tájékoztatójára épült lakossági fórum köszöntőjében. – Szeretném, ha egy értelmes, tartalmas párbeszéd zajlana, egy olyan, amilyen az elmúlt időszakban Mikepércset jellemezte. Nyíltan transzparensen és közvetlenül tudjunk kommunikálni. Köszönöm, hogy megszervezték a konferenciát, és nem az elsőt, ami Mikepércs oldaláról elindult. Én azt tudom mondani polgármesterként, hogy mindig és mindenben számíthattok rám – zárta megnyitó gondolatait Tímár Zoltán, aki, mint arról a napokban a Cívishíren a témában megjelent cikkben megírtuk, részletesen válaszolt a mikepércsiek által az akkumulátorgyár létesítésével kapcsolatos aggályokra, majd az általa elmondottakat visszavonta. Akkor a Cívishírnek adott válaszaiból is egyértelműen kiderült, hogy ő az akkumulátorgyár ügyében is a lakosságot képviseli, a témának nincs köze a pártpolitikához, az kizárólag a szakmához, a tudományhoz kapcsolódik. A fórum megnyitójában elmondottakból azonban egyértelműen, markánsan átjött: ő az akkumulátorgyár megépítése ellen van.
[Beillesztett cikk: Mikepércs, CATL: már nem aktuális???]
Fábiántól Holodáig
A több mint háromórás fórumon különböző témákban a tervezett akkumulátorgyár létesítésének körülményeiről, majdani működéséről a tudomány képviselői tájékoztatták a résztvevőket. Elsőként Balogh Richárd, egy országos környezet- és természetvédő egyesület nevében szólalt fel. Elmondta, fontosnak tartja az egész országra kiterjedő „Stop akkumulátorgyár” ügyet. Szervezetével az online térből történő adatgyűjtésben tudnak segíteni. Ez nem könnyű, mivel hiányosságok vannak az ilyen tájékoztatásban.
Éltető Andrea MTA világgazdasági intézet tudományos főmunkatársa úgy vélekedett, hogy a vita nem arról folyik, hogy legyen vagy ne legyen akkumulátorgyártás hazánkban, mert az akkumulátorgyártás minden vertikuma már jelen van Magyarországon. 32 üzem lesz, és ebből csak egy az európai, a többi távol-keleti. A kormány összesen 540 milliárd forintot fordít csak arra, hogy azok a gyárak telephelyül Magyarországot válasszák, és hazánk még legalább ugyanennyit költ az infrastrukturális kiadásokra. A globális termelési láncok a magas szállítási költségek miatt azakkumulátorgyártást közel hozzák az autógyárakhoz. Az ázsiai gyártók is Európában gondolkodnak. Magyarország az európai igények akár 20 százalékát is kiszolgálhatja. A CATL-t – idézte a kormányzati kommunikációt az előadó – sikerült a lengyelek és a szlovákok elől elhappolni, de a CATL nélkül is igen jelentős lesz a hazai akkumulátorgyártás. A közönség soraiból kérdésként vetődött fel, hogy megéri-e az ezer milliárdos beruházás azért, hogy lelakják az országot és nem hoz hasznot? És ha már, például tíz év múlva kiderül, nem az akkumulátor lesz a fő csapásirány, akkor megint ezer milliárdot pocsékol az ország az új iparra?
Fábián István, a Debreceni Egyetem professzora azzal kezdte, hogy megkérték álljon a tiltakozások mellé. Ő viszont azt válaszolta, azt nem lehet, mert a döntéséhez ismeretekre van szükség, hiteles adatok alapján lehet bármiről is határozni. Úgy látja, a közvéleményben, a hivatalos kommunikációban totál káosz van. A gyár vízfogyasztását hozta példaként, ami kezdetben 24 ezer köbméter/napról szólt, majd jött a 42 ezer köbméter/nap, ami gyorsan eltűnt a honlapról. később normál üzemnél 3 ezer 300, csúcsüzemmódnál 6 ezer köbméter/napot jelöltek meg. Kérdés, mi számít csúcsüzemmódnak? Elmondta, az akkumulátorgyárban lágyított vízre van leginkább szükség. A csapvíz lágyítása viszont újabb környezetszennyezéshez vezet. Őt a történetben a szürke víz bántja leginkább. Kijelentette, jelenleg egy decinyi szürke víz sincs, ugyanis a szürke vízben nem lehet sem szennyeződés, sem fekália. A szürkevíz nem egyenlő a kezelt szennyvíz, és az előállítása költséges. Azt követően a majdani gyár jelentős szennyező hatásáról beszélt. Kérdésként vetette fel, hogy a nem kevés veszélyes anyag hová kerül, azt hogy fogják feldolgozni, és mi lesz belőle?
Holoda Attila mérnök, pénzügyi menedzser azzal kezdte, hogy hallani, az akkumulátorgyár ellenzői a zöld átalakulás és a klímaváltozás hatásainak mérséklése ellen vannak. Egyre több a hibrid üzemű autó az EU-ban is és Magyarországon is, ezek igényeit ki kell szolgálni. Problémának nevezte a hazai ipar alacsony termelékenységét. Ezt az akkumulátoripar nem fogja emelni. Ugyanakkor az akkumulátorgyártásnak komoly nyersanyagigényei vannak. Mondandóját hazánk energiahelyzetének elemzésével zárta.
A fórum anyaga itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/@tisztamagyarorszag
A fórum teljes egészében megtekinthető az eseményt szervezőjének közösségi oldalán, ITT.
CH
