Alig használjuk ezeket, mégis több tucat van belőlük Debrecenben
Messenger, Viber, Skype, WhatsApp, Snapchat. Csak néhány azok közül az alkalmazások közül, melyeken manapság leggyakrabban beszélünk. A középkorúak és az idősebbek még viszonylag sokat telefonálnak, előbbiek mobilon, utóbbiak jelentős része vezetékes telefonon. De mi a helyzet a nyilvános fülkékkel? Ön fel tudja idézni azt a pillanatot, amikor utoljára nyilvános készülékről beszélt? Utánajártunk, hány nyilvános távbeszélő van még a vármegyében, mennyit telefonálnak a készülékekről és annak is, mekkora kárt okoznak a rongálók.
A nyilvános telefonok tömeges használatának a mobiltelefonok megjelenése jelentette a vég kezdetét. Míg a 2000-es évek elején a nyilvános készülékekről havonta több mint 10 órát telefonáltak az emberek, 2005-re ez 6, 2010-re pedig valamivel több mint másfél órára csökkent. Napjainkban havonta átlagosan kevesebb mint fél óra egy nyilvános készülék használati ideje. Egy készülékről 30 nap alatt átlagosan valamivel több mint 40 hívást kezdeményeznek – tudtuk meg a Magyar Telekom Vállalati Kommunikációs Igazgatóságától.
Annak ellenére, hogy a mobilhasználat miatt a fülkék forgalma jelentősen visszaesett, a nyilvános készülékekről még mindig érkezik havonta átlagosan egy hívás az ingyenesen hívható segélyhívó számokra.
A Magyar Telekomnak, mint egyetemes szolgáltatónak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kijelölő határozatából eredő kötelezettsége, hogy az egyetemes szolgálati területén minden háromezer főnél kisebb lélekszámú település esetében településenként legalább egy darab, ennél nagyobb településeken pedig minden megkezdett háromezer lakosonként legalább egy darab nyilvános telefonállomást működtessen – közölte a vállalat.
Magyarországon 2024 áprilisában 4331 darab nyilvános távbeszélő-készülék üzemel, Hajdú-Bihar vármegyében 219, Debrecen területén pedig 68 található. 2020 decemberében még összesen 4935 nyilvános telefonkészülék volt hazánkban (ez a szám 2015-ben 6462 volt), 2021 őszén a vármegyében 230, a cívisvárosban 78 készülék üzemelt. Vagyis látható, évről évre csökken a számuk és a kihasználtságuk.
A fülkék fenntartása azonban nem kevés erőfeszítést és pénzt kíván a Magyar Telekomtól. Megtudtuk, éves szinten közel 400 millió forintot költenek a fenntartásra. Rendszeresen ellenőriznek, takarítanak, továbbá a lakossági bejelentésekre soron kívüli takarítást rendelnek meg – ilyen módon igyekeznek a telefonfülkéket rendben tartani, a szennyeződéseket eltávolítani, a rongálásokat javítani. Közölték azt is, hogy a fülkék szennyezéséről, rongálásáról napi gyakorisággal kapnak bejelentéseket. Leggyakoribb az üvegek betörése, az érmebedobó nyílás dugaszolása, a graffitizés. A rongálások – az üzemelő nyilvános állomások nagyobb mennyisége miatt – a nagyobb településeken magasabb.
A telefonfülkék érmével (10, 20, 50, 100 forintos, valamint 50 centes, 1 és 2 eurós) használhatók. A nyilvános telefonállomások igénybevételéért impulzus alapú díjat alkalmaz a szolgáltató. A hívásdíjat az impulzusok ismétlődési száma és az impulzus díja együttesen határozza meg. Az érmével működő nyilvános állomásokról kezdeményezett hívásoknál egy impulzus díja 50 forint, ezért a díjért belföldi vezetékes hívószámmal 43 másodpercet lehet beszélni, mobilhívás esetén pedig 15 másodpercet. A nemzetközi hívások impulzushossza az adott ország díjzóna-besorolásától függ.
Fogarasi Renáta
