A szaktárca segíti a hortobágyi madárszínház építését
Tizennégy igen, négy nem és négy tartózkodással, 2,952 milliárd forint főösszeggel elfogadta a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata ez évi költségvetését a közgyűlés a Vármegyeházán február 21-én megtartott ülésén. A költségvetési rendelet kitért arra, hogy mérséklődtek a Vármegyeháza közüzemi költségei, alacsonyabb az infláció, emelkedett a minimálbér, és ennek megfelelően a közgyűlési tisztségviselők illetménye is. A költségvetésben is kiemelt szerepet kap a pályázati tevékenység. 2025-ben három közvetlen európai uniós, egy nem közvetlen uniós és kettő hazai költségvetésből finanszírozott pályázat megvalósítása kezdődik el, így
az idén megvalósítás alatt lévő 16 pályázat tervezett összkiadása 2,534 milliárd forint, amely a 2025. évi költségvetés közel 86 százaléka.
A költségvetés szavazása előtt Már Norbert osztályvezető kiegészítette az előterjesztést. Mint azt egyebek mellett elmondta, a büdzsé megalapozott, az elmúlt idők legstabilabb költségvetése. A főösszeg 1,9 milliárd forinttal magasabb az előző évinél. A költségvetés végrehajtásának minimális a kockázata, a pályázatokban lehet némi rizikó, de ismerve az elmúlt évek támogatásból megvalósuló fejlesztéseinek menetét, nem lehet gond.
Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP) közgyűlési elnök az elmúlt 13 évre visszatekintve hangsúlyozta: az önkormányzati konszolidáció után a vármegyei önkormányzat szerepe növekszik, fejlesztési forrásokat koordinál, közösségi programokban vesz részt, a rendelkezésre álló pénzt a településeken használják fel.
Két és fél milliárd pluszban
A közgyűlés első napirendi pontjához, a lejárt határidejű határozatokról, a megtett intézkedésekről szólóhoz Tóth József (DK) a versenyképes járások idén induló programjával kapcsolatban kérdezett rá a hajdú-bihari 2,5 milliárd, járásonként 250 millió forint elosztásáról. Pajna Zoltán részletesen válaszolt. – A versenyképes járások program az új területfejlesztési elv alapján teljesedik ki. Elindításával cél volt, hogy az európai uniósokon kívül legyenek más fejlesztési források is. Ez az idén országosan 65 milliárd forintot jelent. Járási szinten fel kell mérni, hogy milyen feladatok vannak, amelyeket több település lát el. Ezek túlmutathatnak a járás-, sőt a vármegyehatáron is, a természetes együttműködéseket helyezik előtérbe. A javasolt fejlesztéseket a főispán március végi felhívása után közös megegyezés alapján lehet benyújtani. Minimum három településnek kell konzorciumban együttműködni, kivéve a Debreceni járást, ahol kettő település van. Egy másik járás öt településének célszerű az együttműködés. A főispán a beadványokat véleményezésre a vármegyei önkormányzat elnökéhez továbbítja, hogy a döntéselőkészítő fórum elé olyanok kerüljenek, amelyek megfelelnek a céloknak. A fórumot a főispán hívja össze, kétharmados többségi szavazással tesznek javaslatot a projektek támogatására – részletezte a vármegyei közgyűlés elnöke. Pajna Zoltán felhívta a figyelmet, hogy akik a TOP Pluszban sok forrást kaptak és nem haladnak a fejlesztések megvalósításában, nekik nem szerencsés, hogy újabbakat vállaljanak be. Ménes Andrea (Fidesz-KDNP) is kiállt az összefogás mellett: közösen kell eldönteni, hogy egy-egy járásban mik legyenek azok a beruházások, amelyek az ott élő polgároknak jó.
A közgyűlés egyhangú szavazásával vették be az Építési és Közlekedési Minisztériumot konzorciumi tagnak a Hortobágyon 4,3 milliárd forintból megépülő madárszínház fejlesztési projektbe. A szaktárcának a műszaki tervezésben és a kivitelezésben lesz fontos szerepe.
Térségi társulási együttműködéshez kapcsolódóan két döntést is hozott a közgyűlés, azokat is egyhangú szavazással. A napirendi pontban szerepelt, hogy a Tisza-tó Fejlesztési Tanács tagjai közé egy tagot delegál a vármegyei közgyűlés. Pajna Zoltán javaslatára Kovács Miklóst (Fidesz-KDNP), Báránd polgármesterét szavazta meg a grémium. Ezt követően Tóth József állt elő azzal a javaslattal, hogy az öt vármegyére kiterjedő Tisza-tó Kiemelt Térségbe Egyek és Tiszacsege mellé vegyék be Újszentmargitát, Folyást és Polgárt is. Kérését azzal indokolta, hogy a Tisza mente öt települése szerves közigazgatási egységet alkot, a települései egymásra utaltak, beruházásaik sok esetben kistérségi feladatokat céloznak meg. Hozzászólásában Kiss László (Közösen Hajdú-Biharért) ráerősített a kistérség településeinek együttműködésére, és példaként az egyeki önkéntes tűzoltóságot hozta. A közgyűlés támogatta Tóth József kérését, továbbá egyöntetűen megszavazta, hogy arról Pajna Zoltán tájékoztassa a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot.
CH
