A szabadságért harcoltak; kötél és golyó lett a jussuk
A magyar honvédtiszteket az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt, annak bukása után Aradon végeztek ki. Valamennyi aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tiszt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi, 11 vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt. Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, Pesten.
Úgymond sértettség miatt
A magyar sereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. Ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott. Így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni. Felix Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a 13 magyar hőst. Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje részletes meggondolások alapján történt.
Lőpor és golyó általi halállal halt:
1. Lázár Vilmos, főtiszt
2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok
3. Kiss Ernő, tábornok
4. Schweidel József, tábornok
12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.
Kötél általi halállal halt:
5. Lovag Pöltenberg Ernő, tábornok
6. Török Ignác, tábornok
7. Láhner György, tábornok
8. Knezich Károly, tábornok
9. Nagysándor József, tábornok
10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok
11. Aulich Lajos, tábornok
12. Damjanich János, tábornok
13. Gróf Vécsey Károly, tábornok
A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek holttetemét közszemlére tették ki. Október 6-án este az agyonlőtt tábornokokat a sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottak testét levetkőztetve a bitófa tövébe helyezték, majd melléjük döntötték a bitófák oszlopait.
További aradi vértanúk
1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: Ormai Norbert honvéd ezredest, Kazinczy Lajos honvéd ezredest (Kazinczy Ferenc fiát) és Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét.
