Történelmi szinten van a károsanyag-kibocsátás
Meg kell fékeznünk a globális felmelegedés hatásait, következményeit – jelentette ki Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának december 30-án közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.
Kőrösi Csaba beszámolója szerint jelenleg történelmi szinten van a károsanyag-kibocsátás, átléptük a 2015-ös párizsi klímacsúcson az évszázad végéig rögzített, legfeljebb másfél Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést, amelynek üteme ráadásul 25 százalékkal gyorsult az utóbbi 15 évben, a következményeket ma már mindegyik országban lehet érezni.
A károk mértéke növekszik, sőt, megfordult az a trend is, hogy emellett emberéletekben kevesebb kár volt az utóbbi tíz évben, és számos törékenyebb ország ma már az összeomlás szélére került – hangsúlyozta. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója arról is beszélt, az idén novemberben Azerbajdzsánban, Bakuban huszonkilencedik alkalommal megrendezett ENSZ-klímacsúcson (COP 29) téma volt, hogy az országok miképp fizessék meg az éghajlatváltozás miatt szükséges társadalmi, gazdasági átállások jelentette költségeket, ami véleménye szerint rövid távon lehetetlen feladat. Erre rátelepszik még egy geopolitikai küzdelem, ezért a bakui csúcstalálkozót már előzetesen finanszírozási csúcsnak nevezték el a szakemberek – mondta. Áder János emlékeztetett, Párizsban arról állapodtak meg, hogy a fejlett tagállamok százmilliárd dollárral támogatják a kitűzött célokat, Kőrösi Csaba pedig a jelenlegi állapotról elmondta, a kevésbé fejlett államok ehhez évente tizenháromszor ennyi összeget kérnek az átalakításokhoz.
Az újabb megállapodás végül megháromszorozta a Párizsban lefektetett összeget, ami a fejlődő országok nemtetszését váltotta ki – tette hozzá.
Áder János felvetette, hogy az Amerikai Egyesült Államok leendő kormányzata kitart-e a szerződések mellett, hajlandó lesz-e tovább finanszírozni azokat, továbbá Kína megmarad-e a fejlődő ország státuszában, miközben a párizsi találkozó óta gazdasági nagyhatalom lett. Kőrösi Csaba emlékeztetett, az Egyesült Államok már kétszer otthagyta a klímatárgyalásokat, a volt-leendő elnök, Donald Trump pedig a párizsi egyezményből is kiléptette országát. Az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke szerint a kérdés inkább az, hogy Trump az egész tárgyalási sorozatból kilépteti-e Amerikát. Kínával kapcsolatban elmondta, hogy időközben a világ második legnagyobb gazdaságává vált, egyúttal a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátó országává is. Ezzel előállt az a helyzet, hogy az Európai Unió tagjaként fejlett országként besorolt Magyarország is fizethet a kínai klímacélok eléréséért. Kínának nem érdeke, hogy kikerüljön a fejlődő országok közül, hiszen elesne a fejlettektől érkező finanszírozástól - állapították meg a podcast szereplői.
Áder János szerint a korábbi megállapodásban szereplő, legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedési célt már elfelejthetjük, de már a 2 fokot is, az lassan a 3-hoz közelítő pályán van, ami a szakértők szerint globális katasztrófához vezet.
Az évente megtartott klímacsúcsokon tett vállalások ellenére világszerte egyre emelkedik a káros anyagok, közöttük a szén-dioxid kibocsátása – emelte ki. Kőrösi Csaba szerint a jelenlegi állapot az utóbbi száz év kibocsátásainak is eredménye, szerinte az egyeztetések nélkül ma rosszabb lenne a helyzet. Áder János úgy vélekedett, hogy a klímavédelem hatékonyabb lehetne, ha az ENSZ helyett a legfejlettebb gazdaságú országok, a G20-ak koordinálnák a nem évente, hanem folyamatosan zajló tárgyalásokat, világos, reális célokat kitűzve, valódi szakértők ajánlásaival, politikai támogatással, ideológia- és illúziómentesen.
Kőrösi Csaba erre úgy reagált: Bakuban "robbant egy bomba", amikor az ENSZ volt főtitkára, Pan Gimun, Johan Rockström, a világ egyik leginkább elismert klímakutatója és Christiana Figueres, az ENSZ klímatárgyalási intézményének volt vezetője egy kiáltványt tett közzé, amelyben a klímacsúcsok jelenlegi rendszerének értelmét kérdőjelezték meg. A podcast másik témája az idén novemberi World Science Forumon felvetett fenntarthatósági fejlődés mérőszámának meghatározása volt. Kőrösi Csaba erről elmondta, hogy a GDP-számítás egy száz évvel ezelőtti katonai-matematikai modellből fakad, ami azonban önmagában nem alkalmas egy-egy ország polgárai jóllétének megállapítására, mert ennek az egy főre jutó nemzeti jövedelmen túl számos más összetevője is van. Lehet, hogy állam GDP-je szárnyal, miközben például elszennyeződik a levegője, a földjei, a vizei, ami az ott élőkre káros hatással van.
Hozzátette, öt alaptőkét használunk: a humán, a társadalmi, a természeti, az épített és a pénztőkét.
Ezeket az egyikből a másikba alakítjuk át abban a reményben, hogy többletértéket hozunk létre. A fejlődésünk ugyanakkor nem az egyes résztételektől függ, hanem az egész összhangjától, a minőségétől. Ennek mérésére számos műhely, tudós közösség tett már kísérleteket – köztük magyar szakemberek is –, akik munkájáról, eredményeiről a novemberi World Science Forum számos külföldi résztvevője érdeklődött komolyan – emelte ki a műsorban Kőrösi Csaba.
