A melegedő klíma új kihívások elé állítja a hajdú-bihari kertészkedőket
– Ma már változékony az időjárás, melegszik a klíma, a korábbinál több odafigyelés, több tudatosság kell ahhoz, hogy ha már vetettünk, akkor szedjünk is valamit a konyhakertből – fogalmazott Takácsné Hájos Mária, a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézetének egyetemi tanára. A szakembert azzal a kérdéssel kereste meg a Cívishír, hogy a melegebbé és szárazabbá vált klímánk hogyan hat vissza a konyhakertekre, azaz, mi magunk mit tehetünk azért, hogy a megváltozott légköri viszonyok között is eredményesen termeljünk. Bár ez a nyár a múlt évihez viszonyítva kifejezetten "kertbarát" volt, hiszen a nagy meleg mellett azért esett az eső, az azonban vitathatatlan, hogy egyre melegebbek és szélsőségesebb csapadékeloszlásúak a tenyészidőszak hónapjai. Közben tapasztaljuk: a krumpli, a gyökérzöldség, a borsó és a zöldbab kevesebbet terem, viszont a füge nagyon jól jól érzi magát. Az öntözés lehetősége a házikertnél ma már alapvető, tehát enélkül hozzá se fogjunk a kertészkedéshez!
Vizsgáltassuk be a talajt és az öntözővizet
Térjünk azonban vissza a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetébe, ahol Takácsné Hájos Mária kerttanácsai előtt elmondta, hogy a klímaváltozás miatt nemcsak melegebb van, hanem szélsőségesebb is az időjárásunk. Az enyhe tél után áprilisban rendszeresek a fagyos napok. Majd rátért arra, hogy miként lehet a megváltozott éghajlatunk mellett is eredményesen konyhakertészkedni.
– A talaj adott, azon érdemben nem tudunk változtatni. A humuszos homokba lényegében bármit eredményesen termelhetünk, de azt tudni kell, hogy a laza homoktalaj nyáron erősen felmelegszik. A talajt mulcsozással, takarással lehet megfelelő hőmérsékleten tartani.
Kötött talajt a beledolgozott szerves trágya lazíthatja.
A nagyon kötött talajnak nem jó a levegőellátottsága, ezért kapálni nemcsak a gyomosodás miatt kell, hanem a tömörödöttség miatt is. Gyökérzöldségeknél – ha nem jó a káliumfelvétel – nem fog megerősödni a répatest. Kálium pedig csak akkor hasznosul, ha jól szellőzött a talaj. Tehát eső után lazítani, kapálni kell. Közismert, hogy a termőföld minőségén is lehet javítani. Például egy nagyon üres, gyenge talajba – ilyen a laza homok – lehetőleg évente dolgozzunk be szerves trágyát. Ezzel javul a víztartó képessége is. A melegedő nyarakon nagyon kell víz a növényeknek. Gyűjthetjük a csapadékvizet, de ott a kútvíz is. Ez utóbbinál figyelni kell annak sótartalmára. Érdemes vízvizsgálatot kérni, hogy tudjuk, mennyi benne az oldott ásványi anyag, milyen a pH-ja. Az uborka nem viseli el a nagy sótartalmat. Ha már a bevizsgálásnál tartunk, ezt célszerű kertünk talajával is megtenni. Ehhez a kertben, a felső 25 centiméteres rétegből több helyről vegyünk mintát. Ha ismerjük a talaj legfontosabb paramétereit (például humusz-, pH-, mésztartalom) és az ásványi anyagok mennyiségét, akkor nem az ismeretlenhez adunk valamit. Nézzük meg, mennyi a káliumtartalom, mennyire savas vagy lúgos a talaj.
Ha nagyon lúgos (pH körülbelül 8), akkor bizonyos elemeket, például magnéziumot nem vesz fel a növény, melyet lombtrágyával pótolhatunk.
– Ha a vízben sok az ásványi anyag, azaz nagy a sótartalma, ezt tápanyag-utánpótlásnál figyelembe kell venni. Amikor mindezzel tisztában vagyok, akkor azt mondhatom, tudatos a termesztésem. Akkor a klimatikus viszonyokat is figyelembe véve már tudom, hogy milyen fajokat, fajtákat termeszthetek. Ha a növény nyugodt, megfelelő körülmények között fejlődik, akkor ritkábban betegszik meg – szögezte le a szakember, majd a megváltozott éghajlatunkhoz alkalmazkodó kertészkedés meghatározó építményére, a fóliasátorra tért át.
Leszögezte: ha sikeresek akarunk lenni az otthoni kertészkedésben, akkor ahhoz kell egy fűtetlen fóliasátor.
Nem nagy, elég egy 10-15 méter hosszú és 5 méter széles termesztőtér, ami a nappal felmelegedett talaj hőjét, vagyis annak egy részét éjszakára „csapdába ejti”. A fóliasátorban már februárban lehet vetni, amikor kint még komolyabb mínuszok lehetnek, de a retek, a saláta a fóliában a még esetlegesen előforduló enyhébb fagyokat jól bírja. Főleg akkor, ha egy kicsit fátyolfóliával, szalmával vagy száraz levéllel takarjuk. A fólia a fagyok elmúltával is jó szolgálatot tesz. Amikor a hidegtűrő növényeket, a retket, hagymát, salátát felszedtük, április második felében beültethetjük melegigényes fajokkal (paprika, paradicsom, cukkini stb.). Ismert, hogy nagyobb lehűlés a nyár folyamán is lehet. Egyik napról a másikra 15-20 Celsius-fokot is csökkenhet a hőmérséklet, és ezt a paprika nem viseli el. A hőmérséklet alakulását szabadterén nem, vagy csak nehezen lehet lehet befolyásolni. Ha kint nagyon lehűl az idő, a szabadföldön lévő növényt stresszhatás éri, és onnantól érzékeny lesz a kórokozók támadására. Tehát, ha a kis fólia adott a kertben, a kertészkedés kora tavasszal indítható retekkel, salátával, zöldhagymával, április közepétől jöhetnek a nagyobb hőigényű fajok (paprika, cukkini, paradicsom), mert védett helyen vannak, a kártevők sem támadják meg olyan gyorsan. Azaz nem éri akkora stresszhatás, ezáltal korábban és gyorsabban terem. Védett környezetben a növény hosszabb ideig van szedhető állapotban, mint szabadföldön. Emellett ismert tény, hogy kisebb területet könnyebb megművelni, egységnyi területről nagyobb mennyiségű termést lehet betakarítani.
Borsót akár már decemberben is
A professzort arról is kérdeztük, hogy miként termesszük a konyhakertben leginkább előforduló zöldségféléket. Takácsné Hájos Mária az egyébként hidegtűrő zöldborsóval kezdte.
A kifejtő borsó még egy-két mínuszfokot is elvisel szabadföldben, így február végén is el lehet vetni. Mi több, a szakember – tapasztalva az utóbbi évek hónélküli, rendkívül enyhe teleit – azt sem látja valóságtól elrugaszkodottnak, ha tél elején földbe tennénk a kifejtő borsót. Aztán ha nagyobb fagy jön, a kikelt, zsenge lombleveleket takarással védenénk az erős mínuszoktól. A kifejtő borsó minőségében gyengébb, mint a hidegre sokkal érzékenyebb velőborsó, cserébe viszont nagyon hamar terem. A nagyobb hozamú, jobb ízű velőborsót is érdemes március közepén elvetni, mert a későbbi vetéssel csökkent hozamra számíthatunk a fokozódó hőmérséklet-emelkedés miatt.
Amíg jó egy évtizeddel ezelőtt a borsó öntözésére nem is kellett gondolni, hiszen a téli csapadék és a rendszeres tavaszi esők a növényeknek elegendő vizet biztosítottak a talajban, addig ma már feltétlenül szükséges a víz utánpótlása. A nagyobb cukor tartalmú, jobb minőségű, velő típusú fajták sokkal érzékenyebbek.
– Aztán itt van a sárgarépa – folytatta a kertészeti szakember –, amelynek két típusát különböztetünk meg. A korán vethető, gyorsan vastagodó típusokat, valamint az őszi betakarítású tárolásiakat. Ez utóbbinál a kora tavaszi vetés már nem alkalmazható a nyári meleg miatt, így tárolási célra későbbi, akár másodvetést is lehet alkalmazni késő őszi felszedéssel, vagy takarás mellett a talajban hagyva, ha nincsenek nagyobb hidegek. Ellenben a korai, zsenge répát már kora tavasszal el lehet vetni. Ez késő tavasztól szedhető. Aztán ha elfogyott, megfelelő mennyiségű vízutánpótlással akár nyáron újravethető. Így egész évben friss répánk lehet. A zöldbab hőigényesebb növény a zöldborsónál. Szereti a meleget, de ha a tenyésző teljes időszaka alatt nem jó a vízellátása, alacsony hozam és gyenge minőség (elgörbült hüvelyek) várható. A változó éghajlatunkkal természetesen "kopogtatnak" új növények is kertünk kapuján. Ezek között a mángold, a tojásgyümölcs vagy padlizsán és a brokkoli már viszonylag elterjedt – tette hozzá.
A brokkoli a karfiol nyári „alternatívája” lehet, mivel az intenzív napsütésre a rózsája nem érzékeny, így rendszeres öntözés mellett folyamatosan hozhatja a zöld, módosult virágzatát, azaz a brokkolirózsát. Emellett ismert tény, hogy a brokkoli táplálkozási értéke is jobb a karfiolénál.
Kifejezetten nagy hőigényű zöldségnövény a tojásgyümölcs. Nálunk nem igazán termesztik, pedig ígéretes konyhakerti növény lehetne a melegedő éghajlatunk alatt. Májusban kell palántázni és a termést július végétől kétszer, de a melegebb szeptemberben belefér egy harmadik szedés is. A hidegtűrő mángold nem annyira új növény a hazai termesztésben, kellő vízmennyiség mellett sikeres lehet a házikerben.
– Hazánkban az utóbbi 15-20 év új zöldségnövénye a hőigényes édesburgonya vagy batáta, amely melegedő éghajlatunkban kifejezetten ígéretes faj lehet. Ennek termesztésével a Debreceni Egyetemen MÉK Karán is foglalkozunk. Kiváló alternatívája lehet a burgonyának. Ez utóbbi változó éghajlatunk miatt sem mennyiségben, sem minőségben nem hoz olyan termést, mint korábban. Édesburgonyából (batátából) megkülönböztetjük narancssárga, lila és a burgonyához hasonló, világos színű típusokat. A narancssárga belső színű fajták édesebbek, mint a lila húsúak. A termesztési módja teljesen eltér az általunk jól ismert burgonyáétól. A batátagumót hajtatni kell, és a kihajtott palántát kell leválasztani, majd kiültetni körülbelül május közepén. Fokozott hőigénye miatt a talaj hőmérséklete 12-14 Celsius-fok legyen. Kötöttebb talajon célszerű bakhátat kialakítani, mert a lazább talajszerkezetben a gumók jobb minőségűek lesznek. Intenzív fejlődésű, kúszó lombozata a területet gyorsan betakarja, ezáltal kiváló gyomelnyomó hatású. A levele és szára takarmányozási célra is használható, de több keleti országban a zsenge hajtásvégeket humán fogyasztásra is használják – sorolta.
Az édesburgonyát ősszel, a fagyok előtt kell felszedni.
Ha már melegszik a klímánk, mint új zöldségnövényfaj, a batáta bekerülhet a fogyasztásra ajánlott zöldségnövények sorába. Beltartalmi értéke kedvezőbb, mint a burgonyáé. A cukorbetegségre hajlamos egyéneknek ez nagyon jó élelem, mert a lebontása a szervezetben nem igényel annyi inzulint, azaz a glikémiás indexe alacsonyabb. A káposztafélék közé tartozó pakcsoj (bordás kel) is egy új konyhakerti növény, amely fóliasátorban és szabadföldön is eredményesen termeszthető.
Vízpermet a földi bolha ellen
A melegedő klíma miatt eddig ismeretlen kártevők is megjelennek a kertünkben. Az, hogy vannak levéltetvek, poloskák, az természetes. A június végén, július elején elvetett cékla kis sziklevelein a földi bolhák azonnal kárt tesznek. De ez említhető más olyan növényeknél is, amelyek akkor bújtak ki a talajból, mint például a fekete retek. A bolhák kedvelik a nagy meleget. Ismert tény, hogy a földi bolhák nem szeretik a nedves környezetet, ezért permetszerű felületi öntözést alkalmazzunk, naponta akár többször is, amely átmeneti védelmet jelent. Ezzel a módszerrel több, vegyszeres permetezést ki lehet váltani. Amikor a levelek kinőnek a "foguk" alól, akkor már nincs jelentős kártétel.
A zöldségállomány másik elterjedt kártevői az atkák, melyek szintén nagy károkat tudnak okozni. Szeretik a meleget. A kártevők mennyisége az adott időszak időjárásától függ. Az idei nyár változékony időjárásában (több csapadék, nagyobb páratartalom) a tetvek érezték jól magukat.
Említsük meg egy több évtizede itt lévő rovart, a krumplibogarat. Az ellene való védekezés leghatásosabb eszköze, ha azokat leszedjük a növényről. Ennek már van gépesített megoldása is, amely mint a porszívó távolítja el a kártevőt a növényről.
– A házikertünkben akkor lehetünk igazán sikeresek, ha az adott talaj- és klimatikus viszonyoknak megfelelő fajt, fajtát választjuk. Ha kicsit nedvesebb, kötöttebb (nagyobb agyagtartalmú) a talaj, akkor ezt vegyük figyelembe. Ilyen helyre szuper hibridet fölösleges elvetni. Oda egy tájfajta való, melyből valóban várható megfelelő minőségű termés – összegzett Takácsné Hájos Mária, a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézetének egyetemi tanára.
CH
