A kidfluenszer-jelenség nem ártatlan szórakozás
Gyermekmunka vagy csak játék a tartalomgyártó gyermekek tevékenysége? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kidfluenszer-kutatása olyan kérdésekre kereste a választ, hogy miként válik a láthatóság teherré, a lájk teljesítménymércévé, a "büszke posztolás" pedig kizsákmányolássá – közölte az NMHH február 16-án.
Mint írták, a gyermekek online térben történő megjelenítésének egyik legvitatottabb formája a kidfluenszer-jelenség. Az angol "kid influencer"- fogalomból származó kifejezés azokat a kiskorúakat jelöli, akik kereskedelmi célú tartalmakban szerepelnek a közösségimédia-felületeken, sokszor a szülők aktív közreműködésével – ismertették.
A hatóság beszámolója szerint az NMHH megbízásából 2025 végén végeztek egy kutatást kutatást, amely szerint a kidfluenszer-jelenség nem ártatlan szórakozás, mert mélyen formálja a gyermekek önképét, kapcsolódásait és fogyasztói döntéseit.
Az influenszerek – akár kiskorúak, akár felnőttek – korunk márkanagykövetei – mutattak rá, megjegyezve: minél fiatalabb valaki, annál kevésbé ismeri fel az online tartalmak reklámhordozó jellegét.
Minél kisebb egy gyermek, annál valószínűbb, hogy a kortárs véleményvezérre hiteles példaképként, megbízható viszonyítási pontként tekint, sőt, sokan egyenesen a barátjuknak nevezik azt a kidfluenszert, akit követnek – magyarázták. Felhívták a figyelmet arra, hogy a közösségi médiában látott, idealizált kép óhatatlanul beindítja a társas összehasonlítást, ami miatt a képernyőn szereplő kiskorú szereplőt a többiek maguknál szebbnek, sikeresebbnek vagy boldogabbnak látják. Mindez torzíthatja az önértékelést, és növelheti a testképzavarok kialakulásának kockázatát – fűzték hozzá.
Az NMHH rögzítette: a digitális anyagokat készítő gyerekeknél is jelentkezhetnek pszichológiai veszélyek. Habár a kidfluenszerség számukra kezdetben élmény és munka is egyben, a játékos alkotás fokozatosan átalakulhat kötelezettséggé, teljesítménykényszerré – írták.
Jelezték, az együttműködések és megjelenések gyakran a piaci elvárásokhoz igazodnak, emiatt az online jelenlét tudatosan felépített és menedzselt branddé válik.
A tartalomgyártás a tanulás, a baráti kapcsolatok és a pihenés rovására mehet, miközben az online jelenlét fokozhatja a posztoló kiskorúak szorongását, csökkentheti biztonságérzetüket – részletezte a hatóság, hozzátéve: énképük egyre inkább az online visszajelzések tükrében formálódik, így a lájkok, a kommentek és a nézettségi adatok válnak számukra a legfontosabb értékmérőkké.
Az NMHH tájékoztatása szerint a kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy amit a pszichológia mentális kockázatként ír le, az sok esetben alapjogokat, gyermekjogokat és munkajogi garanciákat érintő kérdéssé válik. Egy influenszer hitelességének például elengedhetetlen feltétele a személyes élethelyzetek megosztása, amely hozzájárul a gyermekek kiszolgáltatottságához – mutattak rá.
A közösségi médiában aktívan jelenlévő fiatalok ugyanis fokozottan ki vannak téve az online visszaélések különböző formáinak: személyes adataikat ellophatják, különböző módokon zaklathatják is őket – tudatták.
Kitértek arra is, hogy a kutatás szerint törekedni kell a tartalomgyártással foglalkozó gyermekek védelmére, az online és offline egyensúly fenntartására, a tanulásra fordított idő és a szabadidő biztosítására. A kiskorúak védelmének az online térben elengedhetetlen feltétele, hogy a szülők tisztában legyenek az alapvető biztonsági óvintézkedésekkel – például ügyeljenek a regisztrációs korhatár betartására, a gyermekek személyes adatainak védelmére, és beszélgessenek velük az online tér működéséről és veszélyeiről – húzták alá.
Rögzítették: célszerű, ha a szülő támogatja gyermekét az online térben is, és moderátorként szűri a követők reakcióit, kommentjeit, üzeneteit. A kidfluenszerek érdekében nagyon fontos a szerződések és együttműködések tudatos kezelése és az ehhez szükséges szakmai segítség (jogi, pszichológiai, gazdasági) biztosítása – figyelmeztetett az NMHH.
