A Debreceni Egyetem aggódva figyeli a jövőt
Hiába szépek az eredmények, ha a helyzet bizonytalan. Az ország egyik legjobb egyetemétől 2,3 milliárd forintot vontak el, miközben a közoktatási törvénnyel kapcsolatban csak remélni tudja a rektor, hogy meghallják a hangjukat.
Átcsoportosítással és tömeges leépítés nélkül igyekszik átvészelni a Debreceni Egyetem a nehéz helyzetet, amibe került. Úgy is mondhatnánk, amibe taszították. Bár az oktatási intézmény évi 70-75 milliárd forintból gazdálkodik, a teljes költségvetés nagy része céltámogatás, azaz csak arra használható fel, amire kapják – így tényleges állami támogatással 21 milliárd forinttal lehet számolni, ám ebben is benne vannak a hallgatói juttatások és a fenntartási költségek (például Balásházy-szakközép, Kossuth-gyakorló), tehát ha mindent levonunk, akkor a 2,3 milliárdos megrövidítés a 16,5 milliárdhoz viszonyítva értendő, azaz hatalmas (a hiányzó) összeg. Ebből fizetik többek között a villanyszámlát és a béreket. Fábián István a szerdai sajtóreggelin elmondta, ebből adódóan voltak kényszerű elbocsátások, de tömeges méretű leépítésre nem kell számítani.
A bolognai rendszer nem tökéletes
A rektor a készülő felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban úgy fogalmazott, ha nincs koncepció, nehéz mihez igazodni. Bízik benne, hogy a törvényalkotók meghallják legalább az „elitligába” tartozó hat nagy egyetem hangját, hiszen például a bolognai rendszer meglehetősen ellentmondásosan működik: ami bevált az informatikai képzésben, az nem működik a tanárképzésben, azt újra egyívűvé kellene tenni.
A név marad
A Debreceni Egyetem nevét illetően a vezetés álláspontja egyértelmű: nem tenne jót a változtatás. Bár a Kossuth Társaság szorgalmazta, hogy az intézmény vegye vissza Kossuth Lajos nevét, tulajdonképpen nem is visszavételről van szó, hiszen a Debreceni Egyetem jogelődje nem a KLTE, hanem a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem. – Modern gyakorlat, hogy az intézmény nevében hozzárendelődik a városhoz, így 11 éve Debrecen városával azonosítják az egyetemet – mondta a rektor, utalva rá, az egyetem márkanevét szisztematikusan építik. Egy esetleges névváltoztatás az elmúlt 10 év lenullázását jelentené, ráadásul komoly anyagi vonzata is lenne.
Tömegek nyelvvizsga nélkül
A Cívishír kérdésére, ami arra irányult, mekkora azok aránya, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapnak diplomát, Fábián István megdöbbentő adatot mondott: 24 százalék. Igaz, a végzés után „belehúznak” az abszolútóriummal rendelkezők, és többségük hamar igazolja nyelvismeretét, a rektor úgy véli, az egyetem nem lehet az általános nyelvi képzés színhelye; nyelvvizsgázni a középiskolában kellene.
Kenézy vagy Klinika?
A helyi egészségügy átszervezésével kapcsolatban az első lépés a párhuzamosságok felszámolása lenne, ami érinti a gyermekgyógyászatot, a pszichiátriai gondozást és a rehabilitációt, ami most még megoszlik a DE OEC és a Kenézy-kórház között. A racionalizáláshoz azonban fel kell mérni a partnerek szakmai súlyát – összegzett sokatmondóan a rektor.
- BCSH -
