100 éves, de jól tartja magát
Szíven ütötték Bugattit az angol arisztokrata hölgy szavai: Csinálhat maga akármilyen gyors és szép autókat, bizonyos társadalmi osztályoknál nem számít az ár, csak a luxus, ezért mindig is Rolls-Royce-t vesznek és nem Bugattit.
Az akkor már másfél évtizede autókat gyártó Ettore elhatározta, hogy ledönti a brit autómítoszt a trónról, és megalkotta a Royale-t, minden idők legdrágább személyautóját.
Ettore Bugatti 1881-ben született Milánóban, és tizenhét évesen már motorokat gyártott triciklikhez. 1909. szeptember 12-én saját vállalatot alapított Molsheim városában, ami akkoriban Németországhoz tartozott. Első modelljei egyszerűen kezelhető és négyhengeres motorral (800-1300 cm3) szerelt autók voltak.
Az első világháború idején repülőgépmotorokat tervezett, majd 1920-ban tért vissza az immár francia fennhatóság alá tartozó Molsheimbe, és az őszi Párizsi Autókiállításon bemutatta modelljeit, melyekből évi 100-150 darabot tudott eladni. Az igazi sikert az 1921-es bresciai Grand Prix-győzelem hozta meg, a formájuk miatt tanknak is gúnyolt T35-ös modellek 1924 és 1929 között minden versenyt megnyertek. A gyönyörű családi kastély parkjában apa és fia minden vásárlónak személyesen adta át új Bugattiját.
1926-ban készült el a 6,5 méteres csodaautó, melynek hosszú orrába nyolchengeres, 12,7 literes és 300 lóerős motort építettek, ezt eredetileg repülőgépekhez tervezték. A T41 Royale-modellből hét év alatt összesen hat darabot építettek, ezért napjainkban is a legértékesebb személykocsi. A gazdasági világválság persze a gazdagokat és a luxuscikkeket gyártó cégeket is nehéz helyzetbe hozta, ezért a Bugatti kisebb, egyszerűbb és olcsóbb modellek gyártására állt át, csak a 40-es modellből nyolcszázat adtak el.
Az 1934-ben bemutatott 57-es karosszériáját és 3,2 literes, kettős vezérműtengelyes motorját is Jean Bugatti tervezte, a modell több versenyt nyert, többek között a 24 órás Le Manst.
1939. augusztus 11-én Jean Bugatti tesztelés közben halálos balesetet szenvedett Molsheim közelében. A második világháború idején az autógyártást leállították. 1947. augusztus 21-én meghalt a cégalapító Ettore is, kisebbik fia, Roland pedig nem tudta talpra állítani a romokban heverő gyárat. Alapításától bezárásig 6 ezer 6 Bugatti készült Molsheimben, a céget és a márkát 1963-ban megvásárolta a Hispano-Suiza-Mericier.
Több évtizedre eltűnt az autógyártók közül a Bugatti, melynek feltámasztásában Romano Artioli dél-tiroli bróker látott fantáziát, a cégalapító születésének 110. évfordulójára, 1991-ben, Modenában elkészült az EB, vagyis Ettore Bugatti nevének kezdőbetűivel és 110-es számmal jelzett utcai sportkocsi, mely 352 km/órás sebességre volt képes. Két évvel később mutatták be az ItalDesign tervezésű EB 112-est. Artioli 1995-ös csődjéig 139 Bugatti 112-es készült Modenában.
1998-ban a Bugattit megvásárolta a Volkswagen konszern, mely a Rolls-Royce márkát is meg akarta szerezni akkori tulajdonosától, de a BMW végül "csak" a Bentley-t adta el a wolfsburgiaknak. 1999 szeptemberében mutatták be az EB Chiron 218-as kódú tanulmánymodellt: a négyüléses, négy-kerék-hajtású luxuslimuzint 6,3 literes, 18 hengeres, 555 lóerős teljesítményű motor hajtotta. Októberben, a Tokyo Motor Show-n tartották a Veyron premierjét. Az 1001 lóerős autó az egykori Le Mans-győztes Bugatti-csapat egyik pilótájáról, Pierre Veyronról kapta nevét. Többéves halasztás után, 2005-ben indult meg a világ legerősebb és leggyorsabb közúti autójaként beharangozott Bugatti sorozatgyártása.
...és ilyen egy veterán Bugatti.
Az évi hetven darab mindegyike elkel és az idén bemutatott, nyitható tetejű változattal sincsenek értékesítési gondjai a Bugattinak, mely másfél millió euróért kínálja a szellős Veyront. A századik születésnapon mutatták be a Bugatti 16 C Galibier tanulmánymodellt, mely négyajtós, négyszemélyes, és még a Veyronnál is drágább lesz.
A Bugattik 1924-ben jelentek meg Magyarországon, az elsőket a Magyar Általános Hitelbank cégeként működő Velox Autókereskedelmi Rt. forgalmazta. 1926-tól a horvát származású Salm-Hoogsrtaeten grófot bízta meg a gyár. Két évig a budai Zsolt utcában, majd a növekvő forgalomnak köszönhetően a József nádor téren működött a vállalat, melynek ügyfelei között volt gróf Zichy Tivadar, gróf Eszterházy Antal, majd a sebességi rekordot felállító Hartmann László. 1935-ig harmincöt Bugatti kelt el a magyar piacon, ám ezek többsége elpusztult a háborúban.
