Hasznot hoznak az egyetemi kutatások

– Ez az a projekt a Debreceni Egyetem büszkesége, a legnagyobb kutatási-innovációs munkaprogramja, amelynek előzménye 2007-re nyúlik vissza. Akkor alapítottuk meg a Richter Gedeon Nyrt.-vel az ország első akkreditált gyógyszeripari klaszterét. A Richterrel, mint nemzeti színű gyógyszergyártóval a Debreceni Egyetem egymásra talált, és egyre jobb a kapcsolatunk – fogalmazott köszöntőjében Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, „A felsőoktatás és az ipar együttműködése az egészségiparban” című projekt szakmai vezetője a Debreceni Egyetem Innovációs Parkjában június 15-én megtartott projektzáró eseményen. – A gyógyszerek a termelés előtt vizsgálatsorozatra kötelezettek, és Debrecenben el tudjuk végezni az analitikai és klinikai vizsgálatokat is. És nem kerülnek annyiba, mintha ezeket külföldön végeznénk. A projektben a Richter gyógyszergyár és a Debreceni Egyetem még inkább egymásra talált, a kapcsolatukat megerősítették, és ez remélem, így is marad. A most záruló együttműködésünkben a magyar biotechnikai ipar integrás részévé vált a Debreceni Egyetem – folytatta Szilvássy Zoltán, aki részletezte, hogy a projektben az antibiotikumos kezelést helyettesíthető antibakteriális kezelést fejlesztettek ki, ami egyaránt hatásos az ember, a vadállatok és a háziállatok esetében is. Ez utóbbiaknál az eljárás a gazdaságossági eredményekben is mérhető lesz. Remélhetőleg ehhez gyorsan meglesz a gyártókapacitás.

A létrehozott rendszer egy új munkakultúrát is meghonosított az egyetemen.

– Amit a tudományos eredmények által létrehoztunk, azt el kell tudni adni, erre gyárak épülnek, az termelő és kereskedelmi tevékenységet hoz létre. És mindez visszavezethető a most záródó innovációs projektre. A gyógyszer- és az egészségipar a Debreceni Egyetem szenátusa által dekralált nagyon fontos kutatási ág, multidiszciplinális háttérrel rendelkezik, a sikere pedig az összefogásban is rejlik. Ebben is sokat segített a projekt – zárta gondolatait az egyetem rektora.

Őt köszöntőjével Szabados Zsuzsa, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs elnökhelyettese követte. Elmondta, ő Debrecenből származik, 2006-ban végzett jogászként, és azért ment Budapestre, mert akkoriban még nem voltak a jelenlegihez hasonló lehetőségek a cívisvárosban. Az akkreditált innovációs klaszter 2007-ben jött létre Debrecenben.

Hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a főváros mellett a vidéki egyetemek is kapjanak lehetőséget a tudományos eredmények eléréséhez.

Az egyetem és az ipar együttműködésével juthatnak el a tudomány kutatási eredményei a gyártási fázisba, a felhasználókhoz. A hivatal a jövőben ezeket a típusú fejlesztéseket támogatja majd. – Én azonban látom a másik oldalt is, hogy milyen nehézségei vannak egy projekt elindításának. A fejlesztésekhez nagyon fontosak az európai uniós támogatások. A szakminisztérium most 35 milliárd forintos keretösszeggel ír ki pályázatot, és ebben partnerek lehetnek az egyetemek – beszélt Szabados Zsuzsa, hozzáfűzve, hogy a jövőben még inkább középpontba kerül az ipari termelés. A befektetett pénzek hozzanak fejlődést, generáljanak árbevételeket. Ennek tükrében a projektek ellenőrzése még szigorúbb lesz.

Injekció helyett

A most zárult projekt legfőbb célja, hogy konzorciumi keretek között fejlesszék a nemzeti egészségipar egészét. A kutatási feladatok egyaránt magukba foglalták az ipari kutatási és kísérleti, fejlesztési tevékenységeket is, továbbá a kutatás eredményeit fenntartható módon állítsák a társadalom szolgálatába. A projekt megvalósításában 15 intézmény 518 munkavállalója dolgozott több mint 5,9 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével. A kutatás fő fókusza a rekombináns fehérjét tartalmazó hatóanyag és gyógyszerkészítmény fejlesztése, valamint egy új, önálló sejtvonal létrehozása. A kifejlesztett prototípusok a későbbiekben szabadalmaztathatók, továbbá számos egészségtudományi területen felhasználhatók. A projekt célja továbbá az eredetihez nagymértékben hasonlítható gyógyszermolekulák és/vagy kizárólag injektábilis készítmények formájában létező gyógyszerek szájon vagy orron át bejuttatható formáinak fejlesztése korszerű gyógyszertechnológiai eljárások és alapanyagok felhasználásával.

CH