Csökkentett üzemmódban „túlél” a debreceni uszoda és az egyik jégcsarnok
Sorra zártak be az uszodák Magyarországon, mert az önkormányzatok érthetően nem akarják a lakossággal kifizettetni a pluszköltségeket az energiaválságban. Debrecenben a megszorítások következtében két – nagy látogatottságú – létesítmény, az uszoda és a jégcsarnok üzemeltetése okozott fejtörést a városvezetőknek a megnövekedett rezsiárak miatt. Miként döntöttek a két intézménnyel kapcsolatban? - kérdeztük a polgármesteri hivatalt.
A Honvédelmi Minisztérium támogatása
A Debreceni Sportuszodában minden évben végez karbantartási munkálatokat az üzemeltető Debreceni Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft., 2022. december 18-tól 2023. január 8-ig ezért tartott zárva a létesítmény. 2022 IV. negyedévében a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkársága működési támogatást nyújtott az uszoda üzemeltetéséhez, így lehetőség nyílt – csökkentett üzemmód és számos egyéb energiatakarékossági intézkedések meghozatala mellett – a 25 méteres medence, illetve a tanmedence további működtetésére - írta érdeklődésünkre a a polgármesteri hivatal sajtóosztálya.
Az 50 méteres medence fenntartása azonban olyan mértékű költségnövekményt jelentene, amire jelenleg nem áll rendelkezésre fedezet. A rezsiárak drasztikus emelkedése – 2023-ban az elektromos áram esetében négyszeres, a távhő esetében pedig tízszeres a drágulás – következtében a korlátozás nélkül rövid távon egyáltalán nem finanszírozható az uszoda működése. Az államtitkársággal megkezdődtek a tárgyalások további támogatásokkal kapcsolatosan, emellett áttervezés alatt áll az uszoda gépészeti-energetikai működése. Ennek egyik legfontosabb része lehet a Debreceni Egyetem Kassai úti campusának területén működő szuperszámítógép hulladékhőjének felhasználása. A szükséges infrastruktúra kiépítése előkészítés alatt áll, a két épület közelsége miatt a beruházás belátható időn belül megvalósulhat, és már rövid távon – jelen állapotok szerint 1-2 éven belül – megtérülhet, tekintettel arra, hogy jelentős részben válthatja ki az uszoda távhőigényét.
Az egyik jégcsarnok legalább üzemel
A 2-es jégcsarnok esetében továbbra sincs napirenden az újranyitás - kaőptuk a választ. Az 1-es jégcsarnok működése a fenntartó és az érintett sportegyesületek megállapodásának köszönhetően március 31-ig biztosított, ez lehetővé teszi, hogy a DEAC jégkorongcsapata hazai környezetben tudja lejátszani az Erste Liga 2022/23-as szezonjának küzdelmeit, továbbá az egyéni sportágak, így a műkorcsolya és a gyorskorcsolya versenyzői számára is biztosított legyen a felkészülési lehetőség a szezonban. Ez idő alatt – a jégfelület kihasználtságának függvényében – a nagyközönség számára is tervezett a szabad korcsolyázás lehetőségének megteremtése - írták.
Mire megy a 3,2 milliárd?
A polgármesteri hivatalnál arról is érdeklődtünk, hogy mire költik a kormánytól kapott 3,2 milliárd forint energiatámogatást.
Az energiaköltségek mérsékléséhez nyújtott támogatási összeg konkrét felhasználásáról – beleértve az eddig meghozott intézkedések esetleges módosítását – a támogatási szerződés megkötése után, a 2023-as költségvetés megalkotása során dönthet majd a közgyűlés. A 2022 októberében tartott közgyűlésen Debrecen képviselőtestülete elfogadta azokat a terveket, melyek alapján mintegy 4 milliárd forintos költségnövekedéssel számol a város a 2023-as év tekintetében. Ezen felül a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalatainak költségnövekménye további 2,7 milliárd forint – csak az energiabeszerzés vonatkozásában. A mintegy 3,2 milliárd forintos kormánytámogatás a város költségvetésében jelenik majd meg veszteségkompenzációként
- kaptunk választ a polgármesteri hivataltól.
