Debreceni áttörés az asztmakutatásban
Az asztma új terápiás lehetőségeinek bevezetését segítheti a jövőben a Debreceni Egyetem kutatóinak felfedezése. A több évig tartó alapkutatás a makrofág polarizációjának vizsgálatára fókuszál. A kutatás eredményeit összefoglaló cikk a világ legrangosabb immunológiai folyóiratai közé tartozó Immunity című szaklapban jelent meg.
Az Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében Nagy László vezetésével működő Magreceptor Kutató Laboratórium munkatársai együttműködésben a kar más kutatócsoportjaival, valamint amerikai egyesült államokbeli partnereikkel, az egymással ellentétes hatású makrofág polarizációs szignálok kölcsönhatásait vizsgálták egér és humán makrofágokban.
– A makrofágok heterogén és plasztikus sejtek. Szinte minden szervünkben, szövetünkben jelen vannak más-más funkcióval, illetve különböző fiziológiás, patológiás hatásokra is másként válaszolnak. Az egyik végpontja ennek a fajta funkcionális sokszínűségnek az alternatív makrofág polarizáció, amelynek többek között a szöveti regenerációban és számos patológiás folyamatban van szerepe, például az asztma, a tuberkulózis-fertőzés krónikus fázisa, emlőtumorok, illetve tüdőfibrózis kialakulásában – ismertette Czimmerer Zsolt, a DE ÁOK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet tudományos munkatársa.
A makrofág polarizációval kapcsolatban a kutatók korábban már leírták, hogy az alternatív makrofág polarizációs szignál képes részben gátolni a patogén eredetű molekulák által kiváltott gyulladásos választ. Az adatokat tovább elemezve a legújabb, nemrégiben lezárult vizsgálatban pedig az eddig ismert, egymás hatását kölcsönösen gátló interakciók mellett új szinergisztikus, egymás hatását fokozó kölcsönhatásokat azonosítottak az alternatív makrofág polarizációs és a különböző patogén eredetű szignálok között, amely teljesen újszerű funkcionális sajátságokat kölcsönöz a makrofágoknak.
– Sikerült azonosítanunk egy olyan géncsoportot, több mint ezer gént, amelyeknél nem a gátló hatás érvényesült, hanem ezzel ellentétes, fokozó hatás, magasabb volt a gyulladásos válasz. Komplex epigenomikai, transzkriptómikai és immunológiai megközelítéseket alkalmazva megfigyeltük, hogy az alternatív makrofág polarizáció során végbemenő intenzív epigenetikai átprogramozódás következményeképp jelentősen fokozódik a patogén eredetű molekulák által aktivált transzkripciós faktor komplex kötődése teljes genom szinten. A fokozott transzkripciós faktor kötés a genomi szabályozó elemek megnövekedett aktivitásával jár együtt, amely összességében a szinergisztikus génaktiváció kialakulásához vezet. A munkacsoport tagjai igazolták az azonosított jelenség jelenlétét egér allergiás asztma modellben is – sorolta a kutató.
A Debreceni Egyetem szakembereinek felfedezése segíthet megismerni olyan komplex megbetegedések patomechanizmusát, amelyek esetében az egymással ellentétes polarizációs szignálok egyszerre vannak jelen a makrofágok mikrokörnyezetében együttesen alakítva azok funkcióját és jelentősen befolyásolva a betegségek kimenetelét.
– A felfedezésnek kiemelkedő szerepe lehet abban is, hogy a jövőben új terápiás megközelítéseket azonosítsanak olyan súlyos és nehezen kezelhető kórképekben, mint a glükokortikoid rezisztens úgynevezett kevert típusú asztma – hangsúlyozta Czimmerer Zsolt.
