Kósa Lajos: gondoljuk újra!

Az orosz-ukrán háború, az energiaválság, a „zöld átállás” okozta nehézségek miatt át kell alakítani a gondolkodásmódunkat; bizonyos drága és értelmetlen európai uniós szabványoktól, szabályoktól a helyzet normalizálódásáig el kellene tekinteni – vetette fel a debreceni Zamat Fesztivál szeptember 16-i  konferenciáján Kósa Lajos Az élelmiszer- és vendéglátóipar jövőképe válság idején című szakma tanácskozás megnyitóján az országgyűlési képviselő azt mondta, a külső körülmények javulásában „nem nagyon érdemes reménykedni”.

– A válságot az orosz agresszor háborúja okozza, azonban a szankciós politikai visszahatott az energiaárakra, s nincs ember, aki megmondja a jövőt. Az viszont kalkulálható volt, az EU-s embargó az oroszokat nem nagyon billenti meg, míg Európára katasztrofális hatást gyakorol. Azonban a politikát nem feltétlen a ráció és a valóság befolyásolja, sőt a jelenkori tömegkommunikációban utóbbi szerepe tovább csökkent. A magas gázárak kedveznek a Föld legnagyobb energiaexportőreként számon tartott Oroszországnak, miközben a tűzszünetnek és a béketárgyalásoknak egyelőre nincs realitása. Eközben az energiaválság és a zöld átállás egyszerre túl nagy falat az Európai Unió számára. Kiszámoltuk például, hogy ha holnap minden létező fővárosi autóbuszt elektromosra cserélnének, azok egyidejű töltését nem bírná el a budapesti villamosenergia-hálózat – vázolta a maga nézőpontját a politikus, aki szerint ebben a helyzetben – utalt a megtöbbszöröződő energiaárakta – muszáj átalakítani az ellátási láncokat, „lefaragva minden feleslegességet”. A vendéglátásra utalva Kósa Lajos megjegyezte, talán nem szükséges egy étlapon 35  frissensültnek szerepelnie, miközben vannak menő éttermek, ahol a séf egy-két ételt készít el egy napon, mégis sorban állnak a vendégek.

– Másik lehetőség, ezt csak óvatosan mondom, hogy a jó EU-s szabványok, szabályok mellett számos  értelmetlen és drágán teljesíthető is akad az állattenyésztésben, a mezőgazdaságban, a vendéglátásban. A jelen helyzetben azt kellene mondanunk az Európai Uniónak, hogy a helyzet normalizálódásáig utóbbi szabályokat fel kellene függeszteni – jelentette ki, hozzátéve: ha van jó ötletük a debreceni élelmiszerágazati szereplőknek, „keressék meg, mert most van erre fogadókészség”. Át kell alakítani a gondolkodásmódunkat – hangsúlyozta Kósa Lajos.

A kancellár biztat

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja szerint az energiaválság és az infláció miatt a „korábbi árszintek nem fog visszajönni, s ez a pénzügyi rendszereket is meg fogja próbálni”. Az egyetemi vezető azzal együtt derűlátó („a problémákat országosan és Debrecenben is meg fogjuk oldani”), hogy most még csak beszélünk arról, mennyire nehéz lesz a jövő, miközben – mutatott rá – az majd csak pár hónap múlva lesz fájdalmas a lakosság és különösen a vállalkozások számára.

Felkai Beáta, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkárának előadából kiderült: az ágazatban 3900 vállalkozás működik 75 ezer főt foglalkoztatásával, 4500 milliárd forintos árbevétellel. Az élelmiszeripari termékek 30 százaléka exportra megy.

Felkai Beáta közlése szerint az adatokból látszik, a hazai élelmiszerfogyasztás kisebb mértékben már esett idén júliusban az előző év hasonló időszakához képest.

RaL