Debrecen polgármestere bedobja a törölközőt, ha ez bekövetkezik

A debreceni városvezetés sem ismeri egyelőre a CATL-beruházás pontos paramétereit és ütemtervét. Ugyanakkor, ami a Déli Gazdasági Övezetben létrehozandó akkumulátorgyár vízigényét illeti – ez áll jelenleg az aggályok középpontjában – a kínai vállalat azzal a tudással döntött Debrecen mellett, hogy a teljes (!) déli iparterület víziközmű-kapacitása 1080 köbméter per óra lesz az állam és az önkormányzat által elvégzendő infrastruktúra-fejlesztés után (viszonyításul: ma óránkénti 180 köbméter ez a teljesítmény, míg a szennyvíznél a mostani óránkénti 180 köbméteres kapaictást 498-ra növelnék.). Erről Papp László beszélt az önkormányzat augusztus 18-i közgyűlésén, ahol a polgármester sarkos kijelentéssel élt arra az ellenzéki felvetésre, miszerint nem tart-e attól, hogy a minden idők beruházásaként fémjelzett kínai befektetést a kormány – a gödi Samsung mintájára – különleges gazdasági övezetté minősíti át, elveszi Debrecentől, és minden azzal összefüggő fontos döntést, előnyt, adót a megyei önkormányzathoz csatornáz át.   

– Ez eddig a legrosszabb rémálmaimban sem jelent meg. Mivel a kormánnyal jó kapcsolatot ápolunk, a felvetés esélye zéró. Ha mégis megtörténne, magam abban a pillanatban fejezném be a politikai pályafutásomat. Ismétlem, ilyen lépésre semmilyen körülmény nem utal – mondta, hozzátéve: hessegessék is el a képviselők a gondolatot, mert „nem szeretné, ha ilyen hírek kelnének szárnyra”.  

Arra a kérdésre, hogy a 9 ezer foglalkoztatni tervezett munkavállalóból mennyi lesz külföldi, Papp László úgy reagált, „a közgyűlésben mindannyian EU-hívők vagyunk”, márpedig az Európai Unióban a munkaerő áramlása szabad, ezért nem adható garancia vegytisztán magyarok foglalkoztatásra. – A városvezetés azon dolgozik, azért erősítjük a szakképzést sok éve, hogy minél több Debrecenben tanult ember vállalhasson munkát – hangsúlyozta.

Elhangzott: az energiatárolásban piacvezető CATL akkucellákat, modulokat készítene a cívisvárosban több európai járműgyártó számára. Ehhez nagy mennyiségű napenergiát is felhasználnának, de az elemparkokat nem Debrecenben létesítenék.

A polgármester kudarca

Papp László az augusztus 12-én bejelentett 7,34 milliárd eurós beruházáshoz – amelyre e héten a debreceni LMP, a DK és a Civil Fórum Debrecen Egyesület is reagált – több kommentárt fűzött.
Így elmondta, hogy a kínaiakkal folytatott tárgyalások 2018 körül kezdődtek, de egy időre leálltak, mert mint kiderült, a vállalatnak sikerült tető alá hoznia egy németországi gyár megépítését (Arnstadtban már a tesztüzemnél tartanak). Bár a hírek 9 ezer munkahely létesítéséről szólnak, azt egyelőre a debreceni városvezetés sem tudja (bár heteken belül többet tudnak majd róla), hogy milyen ütemtervben, hány év alatt valósul meg az akkumulátorgyár, így például mennyi ember foglalkoztatása várható a többéves folyamat első debreceni, várhatóan 2024-ben tetőző felvonásában. 

– Az 1990-es és 2000-es évek beruházásai Nyugat-Magyarországot és Közép-Magyarországot célozták, így a Tiszántúlról és Észak-Magyarországról nagyon sokan vándoroltak át e térségekbe. Mi azonban nem akarjuk, hogy Debrecen, egy nagy egyetemmel, csak háttérbázisa legyen a tőlünk nyugatabbra lévő iparnak – emlékeztetett, nyomatékosítva, hogy

személyes kudarcának tekint minden olyan elvándorlást, amely a munkahelyek, a munkalehetőségek hiánya miatt következik be.

A környezetterhelést és a környezetszennyezést érintő ellenzéki megszólalásokra úgy reagált, az ipari szereplőnek egy-egy beruházáshoz egységes környezethasználati engedélyt kell beszereznie, mely esetében a szakhatóságok nemcsak a telehatáron belüli tevékenységet vizsgálják, hanem az annak a környezetre gyakorolt hatását is. Továbbá az EU-ban azt is igazolnia szükséges az ilyen beruházóknak, hogy az adott ipari szegmensben elérhető legjobb technikai színvonalat biztosítják. – Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az ipari tevékenység nem hat a környezetre. De azt igen, hogy félelemkeltésnek nincs helye, ezeket a döntéseket hideg fejjel, racionálisan kell meghozni. Különben nem épült volna már fel 30-40 akkumulátorgyár szerte Európában. Sem Debrecenben, sem az EU más városában nem kaphat működési és építési engedélyt olyan beruházás, amely az ellenzék által vízionált környezetkárosítással jár– folytatta.

Aranyfoggal ne ásítson

Ami a vízfelhasználást illeti, az az 1980-as évek közepén volt a „csúcsra járatva”, amikor a Debreceni Vízmű Zrt. adatai szerint a napi vízfelhasználás megközelítette a 90 ezer köbmétert. Jelenleg ez a 40 ezer köbmétert sem éri el, ami Papp László olvasatában azt jelenti, hogy a vízhasználat a debreceni ipari területek telítődésével sem érné el a negyven évvel korábbi szintet (akkoriban az élelmiszeripar volt különösen vízigényes). 

Ma a szakemberek szerint napi 70-80 ezer köbméter víz áramlik Debrecen alá, továbbá 30 ezer köbméternyi víz érkezik a Keleti-főcsatorna felől, ezért a polgármester szerint nincs ok aggodalomra a város vízkészlete miatt. Hozzátette: jelenleg a napi átlagosan 40 ezer köbméteres debreceni vízfelhasználatból az ipar része nem éri el a 10 ezer köbmétert.

Cáfolta, pontosabban ostobaságnak nevezte, hogy a Civaqua-programot a CATL miatt hajtanák végre. Rámutatott, a Civaqua egyrészt a Hajdúhátság öntözését szolgálja majd, másrészt napi 21-23 ezer köbméter víz közvetlenül a városba áramlik a Tócóval, ha véget ér a folyamatban lévő első ütem (a második ütem pedig megtriplázná ezt).

Ennél a résznél fontos utalást tett.

– Ha valamiben újra kell gondolni a stratégiát az az, hogy ne elvezessük a csapadékvizet a város különböző pontjairól, mint arra a nagy esőzések miatt szükség volt, hanem teremtsük meg ezek összegyűjtésének a lehetőségét! Akár a háztartásokat is ösztönözhetjük erre: ahol van lehetőség, ott alakítsanak ki szikkasztókat, tehát megtartsuk a vizet, ne elvezessük!

– mondta, hozzátéve, „erről nyilván külön kell majd szót váltani”. 

• Jánki József (DK) a gyár kénsavigénye miatt aggódik, mondván, napi néhány liter „elcseppenése” is okozhat károkat. Jelezte, nem félelemkeltés a szándékuk, hanem az aggodalom beszél belőlük. A hatástanulmányt firtató kérdésére Szekeres Antal jegyző ismertette: a gyár működése kapcsán részletes hatásvizsgálati eljárást folytat majd a környezetvédelmi hatóság. Ez összhangban van az EU-s normákkal és a jogszabályok kifejezetten és tételesen rendelkeznek az akkumulátorgyárakra vonatkozó kritériumokról. Ez az eljárás a nyilvánosság számára is megismerhetővé teszi majd a debreceni gyár működésének most firtatott paramétereit, kötelező abba bevonni az önkormányzatot, miként szintén kötelező közmeghallgatást biztosítani.
• Szabó Bence (Momentum) a gyár napi szintű vízfelhasználásról érdeklődött (a válasz cikkünk elején olvasható), míg
• Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum Debrecen Egyesület) szerint kommunikációs szempontból rossz volt CATL-üzlet bejelentése (a debreceniek úgy érezhetik, hogy a fejük felett döntöttek). Ő volt az, akinek a felvetésére (einstandolhatja-e a kormány a beruházást), a polgármester a már idézett választ adta. Papp László és Barcsa Lajos alpolgármester megerősítette: a CATL-nak is „bele kell férnie” a Déli Gazdasági Övezet egészére vonatkozó majdani óránkénti 1080 köbméteres vízhasználatba.  A képviselő hiányolta azt az egyeztetést is, amelyet a városvezetés a BMW-beruházás során elvégzett az ellenzékkel, a CATL esetében viszont nem. 
• Mándi Lászlót (Momentum) környezetvédelemi szempontból egyelőre nem nyugatták meg a polgármesteri válaszok, szavaiból kitetszett, szerinte kérdéses az állami és önkormányzati garanciája annak, hogy a szakhatóságok mennyire képesek érvényesíteni az állásfoglalásukat a beruházóval szemben.
• Vaszkó Imre (DK) reméli, az engedélyeztetés során a szakhatóságok szigorúak lesznek a kínai vállalattal. Erre reagálva Papp László megjegyezte, kalkulált azzal, hogy egy akkumulátorgyár-építés nem feltétlen lesz szimpatikus, ezért nyitott rá, hogy a folyamat során minél szélesebb kört lássanak el információkkal. Azt is kijelentette, hogy „ha nem megnyugtató dolgokat” tapasztal, akkor annak ő maga is hangot ad majd.
• Illyés János (Civil Fórum Debrecen Egyesület) kis film készítését sürgette, hogy minél többen szerezzenek ismereteket arról, mi is történik az akkumulátorgyártás során, mi lesz a felhasznált vízzel. A polgármester támogatását fejezte ki az igény hallatán.
• „Ha van aranyfoga, és Karmelita felé jár, ne nagyon ásítson” – tanácsolta Papp Lászlónak Varga Zoltán (DK). Az országgyűlési képviselő szavazati joggal természetesen nem, tanácskozási joggal viszont rendelkezik, és rendszeresen él is vele. Poénjával arra célozhatott, hogy őt annyira nem lepné meg egy kormányzati einstand. A politikus álláspontja szerint Debrecen vizét nem kellene ilyen „bőkezúen” osztogatni, mert az a jövő nemzedékeké (is). A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2021-es adataira hivatkozva arról beszélt, hogy amíg Debrecen vízbázisa 13,2 millió köbméter, addig a felhasznált vízmennyiség 10,3 millió köbméter, miközben a déli iparterületen 9 millió köbméteres vízkivételt kíván megvalósítani az önkormányzat.

Ratalics László