Tasó Lászlóval Majkától a Tankcsapdáig, avagy terítéken a közélet fontos témái 

Cívishír: Egy napja hivatalosan is képviselőjelölt a hajdú-bihari 3-as választókerületben, a Fidesz január 26-án tette közzé a jelöltjeinek névsorát a 106 egyéni körzetben. Feltételezem, nem kellett izgulnia, hiszen négy éve a legjobb eredményt érte el a hajdú-bihariak közül.
Tasó László: Természetesen számítottam rá, hogy ismét képviselőjelölt leszek, ennek megfelelően készülök a kampányra, mint ahogyan mindig is készültem. A 2010-es polgármesteri választáson nem volt ellenfelem, de akkor is minden kampányrendezvényt megtartottunk, mert akkor is és szerencsére azóta is van mondanivalóm az emberek számára. Minden választás számomra új kihívás, a sikerért pedig mindig meg kell harcolni – minden választás egy új meccs, le kell játszani. Ez mostantól számítva is egy hosszú, több mint hatvannapos mérkőzés lesz és az eredményt majd április 3-án, vasárnap éjjel tudjuk meg.

Cívishír: Egyáltalán megkérdik még, vállalja-e a jelöltséget, vagy ciklusról ciklusra magától értetődő, hogy indul? Hogy zajlik ez a Fideszben?
Tasó László: Ahol a képviselő eredményes munkát végzett – ami nagyon könnyen ellenőrizhető, hiszen a településeken zajló fejlesztések erről tanúskodnak –, ott nyilvánvalóan megadják az újrázás lehetőségét. Technikailag a választókerületi Fidesz-szervezetnek természetesen jelölni kell engem, amiről előbb a megyei választmány, majd a párt elnöksége és végül az országos választmány dönt. Erre a ciklusra azzal bízott meg a pártelnök-miniszterelnök, hogy tegyem rendbe a választókerület dolgait, mert az előző ciklusban meglehetősen sokat voltam távol. Azt hiszem, a munkatársaimmal, a közöségekkel együtt jó eredményt értünk el ebben a négy évben is. Egyébként Orbán Viktor maga is személyesen tájékozódik, minden protokoll nélkül szokott beállítani egy-egy képviselő választókerületébe. Mi várjuk szeretettel, tudunk neki sok szépet és jó dolgot mutatni.

Cívishír: Volt már kormánytag, egészen pontosan közlekedéspolitikai államtitkár, vélhetően túl van már a politikai pályafutása csúcsán. Mi motiválja még?
Tasó László: „A csúcson túl, ez a rögeszmém, mindig erre vágytam én gyerekként…”– ezt énekli Majka, és tartom én is. Valóban, amit Nyíradonyból el lehetett érni a politikai pályán, azt talán elértem, de nem kerestem, nem hajtottam rá. A feladat „talált meg”, és óriási megtiszteltetés volt számomra. Egy miniszteri rang persze ütősebb lett volna, de bevallom férfiasan, arra nem érzem magam felkészültnek. Bár a közlekedésért felelős államtitkári kvázi miniszteri munka volt, hiszen a teljes közlekedési ágazatot magam vittem. Az motivál még mindig, és talán örökké, hogy összefogással jobbá, szebbé tegyük a választókerületben lakók és a magyarok életét, esélyt és lehetőséget hagyjunk magunk után.

Cívishír: Tavaly egyetlen egyszer szólalt fel a parlamentben. Emlékszik, mi volt az a fontos ügy, amit nem hagyhatott szó nélkül, mert azt már nem találtuk meg az Országgyűlés honlapján?
Tasó László: Második alkalommal terjesztettem elő, de most sikerült elérni, hogy a személyi okmányokban fel lehessen tüntetni azt is, ki honnan származik, melyik a szülőföldje. Eddig ugyanis csak a születési helyet lehetett feltüntetni, így Hajdú-Biharban például papíron szinte majdnem mindenki debreceni, ami önmagában nem baj, de gyengíti a regionális identitását. Gyopáros Alpár képviselőtársammal nyújtottuk be a javaslatot, amit egyhangúlag fogadott el a parlament. Egyébként érdekes módon komoly és heves vita alakult ki ettől függetlenül, de aztán végül mindenki megszavazta a javaslatot. Ekkor szólaltam fel, mert már 2011-ben is szerettem volna átvinni a változtatást.

Cívishír: Mindenesetre feltűnő volt most a passzivitása az Országgyűlésben.
Tasó László: Egyéni választókerületben megválasztott képviselő vagyok, nem országos listáról kerültem be, nekem a választókerületemben kell aktívnak lennem, nem az általános vitákban. Inkább a listáról bejutott képviselőknek a dolga, hogy az üléseken a parlamenti vitákban részt vegyenek, de a járvány miatt egyébként is csak azok tartózkodhattak a teremben, akiknek konkrét feladata volt!  Nekünk, egyéni képviselőknek van fontosabb feladatunk, a választókerület érdekeit és ügyeit képviseljük, s ha azzal kapcsolatosan bármilyen megoldandó feladat, ügy van, akkor az ágazati minisztériumokhoz, vagy éppen bizottságokhoz fordulunk. Nem töltöttem be bizottsági tisztséget sem ebben a ciklusban. Egyébként vannak egészen fiatal képviselőink, illik őket előre engedni és megadni a lehetőséget a frontvonalban is, hogy megismerje őket az ország. Minket már – így vagy úgy – ismernek kellőképpen, ha ennyi év után mégsem, akkor is fontosabb a választókerületi megbízatásunknak eleget tenni, nem kötelező a sokszor értelmetlen, meddő vitákban elkopni.

Cívishír: A Facebookon igazolja, hogy járja a vidéket, vagyis a választókerületéhez tartozó településeket. Olybá tűnik, minden polgármester nagy barátja.
Tasó László: Én inkább úgy fogalmazok, hogy mindenkivel nagyon jó a munkakapcsolatom, és aztán vannak közöttük barátaim is, akikkel már évtizedek óta ismerjük egymást, együtt dolgozunk. Mindenkivel jó kapcsolatra törekszem 2006 óta, amióta először választottak meg egyéni körzetben országgyűlési képviselőnek, még azokkal is, aki nem a mi politikai családunkhoz tartoznak. Egy választott képviselőnek ugyanis nem az a legfontosabb dolga, hogy politikai ideológiákat és eszméket a zászlajára tűzve harcoljon, győzködje a polgármestereket, hanem az, hogy segítsen megvalósítani a települések és a közösségek céljait, szolgálja országa népének boldogulását. Ennek megfelelően a körzetemben mindegyik polgármesterrel jó a kapcsolatom, meggyőződésem, hogy ezt ők is megerősítenék, amire nagyon büszke is vagyok.

Cívishír: Az elmúlt években jelentős gazdaságfejlesztési támogatás érkezett a lemaradott régiókba, de célba is értek ezek a pénzek, vagy ellopták, ahogy az ellenzék sulykolja?
Tasó László: Ha lenne alapja a hamis állításnak, akkor miből épült és gyarapodott az ország ebben a négy évben is, kivétel nélkül minden településünk, közösségeink, családjaink, gazdaságaink? Ez durva hazugság, gyűlöletkeltés, a tehetetlenség dühe. Természetesen első helyen számomra a közlekedési fejlesztések állnak és büszkeséggel tölt el, hogy napjainkban is javarészt azok a beruházások valósulnak meg országszerte, melyeket még én indítottam el államtitkárként 2014 és 2017 között. Hajdú-Bihar megyében különösen sok beruházás történt 2014-óta, vagy éppen zajlik jelenleg is. A Püspökladány-Biharkeresztes vasútvonal villamosítása, a 100-as vasúti vonal fejlesztése, amit szintén én indítottam el, a megyei autópálya- és gyorsforgalmi utak, csomópontok, az útfelújítási programok, sorolhatnám. Még ebben az évben elkezdjük a Hajdúhadház-Hajdúsámson, Debrecen-Martinka közötti szakasz felújítását, jövőre a Fülöptől Penészlek felé tartó hátralévő szakasz, illetve a Nyíracsád-Nyírlugos közöttivel teljes lesz a településeket összekötő utak felújítási programja. Épülnek tovább a kerékpártutak, a járdák, a csapadékvízcsatornák, közparkok. Településeinken a közintézmények közel 80 százalékát felújítottuk, egészségházak, rendelők, szociális ellátóhelyek egész sorát korszerűsítettük, bölcsődeépítés, óvoda- és iskolabővítések, eszközbeszerzések valósultak meg. Közösségi tereket, sportpályákat, játszótereket, parkokat épített, vagy újított fel szinte minden település. Örülök, hogy lendületesen fejlődik Debrecenben a Liget tér, a Geréby-telepen átadtuk az új orvosi rendelőt, mások mellett elkészült a Júlia-telepi útfelújítási program első üteme és hamarosan bejelentjük az Északkeleti Városrész Fejlesztési Programját a polgármester úrral és az önkormányzati képviselőkkel. Kár, hogy a pandémia miatt az új és felújított létesítményekben nem tudott igazán kialakulni újra a megszokott közösségi élet, de reméljük, a járvány előbb-utóbb távozik az életünkből, ezek a fejlesztések pedig örömünkre itt maradnak nekünk, velünk.

Cívishír: Ha már az útfejlesztéseket szóba hozta, muszáj megkérdeznünk, hogy áll az egyik legutáltabb debreceni út, a Sámsoni ügye. Ápolatlan, ronda a környezet, az út rossz és szűk. Nemcsak az autósok, hanem a biciklisek is átkozzák a sorsot, amikor arra járnak, hiszen a kerékpárút küllőgyilkos. Harminc éve nem történik semmi. Az Ön körzetéhez tartozik!
Tasó László: Az én szerepem ebben a történetben a fejlesztési források megszerzése volt, és a forrás – a kormányzati pénz – rendelkezésre áll, már a szerződés is aláírták. Sokan nem tudják, hogy gyakran azért nem indulhat el egy beruházás, mert éppen azok akadályozzák, akik a legtöbbet szidják a meglévő helyzetet, vagyis az ott lakók, akik közül többen nem járulnak hozzá az őket érintő területek kisajátításhoz, emiatt sokszor bírósági szakaszig is eljut az ügy. Ugyanez a helyzet a 48-as főútnál, ahol még mindig több helyen nem lehet megépíteni a szervizutat, mert még birkóznak a terület tulajdonosaival. A Sámsoni út esetében egy óra múlva éppen arról tárgyalunk, hogy a csatlakozó utcákat – mint amilyen többek között az Acsádi út is - mikor kezdik el felújítani, hogy a főpálya előtt készüljenek el. Ugyanilyen fontos Debrecen északkeleti elkerülő útjának megépítése és első ütemben a 4-es és a 471-es főutak összekötése, mert ha a Sámsoni út felújításra kerül, attól még ugyanakkora forgalom megy rajta keresztül csak gyorsabban, így lényegesen jobb a helyzet a környéken lakók számára a teljes elkerülő elkészültével lesz. A következő ütemben a 471-est a 48-as úttal kell összekötni, majd a 48-ast a 47-essel, így lesz teljes az északkeleti elkerülő. Az első és második ütem a választókerülethez tartozik, itt és most megígérem, addig megyek, addig kopogtatok, amíg megszerzem rá a kormányzati forrást.

Cívishír: Az Európai Unió régiós versenyképességi rangsorában Észak-Alföldet a végén kell keresni. Az uniós átlag felét sem érjük el az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson mért értékben. A fejlődés nagyon lassú, tehát még az unokáink sem érik meg a felzárkózást az EU-s átlaghoz. Mivel lehet itt tartani a fiatalokat? Mit lehet nekik ígérni?
Tasó László: Budapest évtizedek óta a másfélszeresét produkálja az EU-átlagnak, és éppen ezért dolgozom erőből a vidék érdekében. Talán senki nem küzdött annyit nyíltan a magyar vidék érdekében az elmúlt két évtizedben a politikai élet szereplőivel, mint jómagam, és néha ütközünk a szövetségen belül is. A mi választókerületünk ugyanis a leghátrányosabb térsége a megyének mert nincs jó termőföldünk, nincsen termálvizünk, ráadásul szétszakította ezt a térséget is Trianon. Ettől függetlenül állítom, hogy a lehetőségekhez képest nagyon sokat fejlődtünk, de nyilvánvalóan ez még nem elég. Korábban beszéltem már az úthálózat és a közintézmények felújításáról, de mellettük a gazdasági szektorban is jelentős előrelépés történt. Annyi támogatást – több mint 15 milliárd forintot – még soha nem kaptak a kis- és középvállalkozások, mint az elmúlt ciklusban. 

Cívishír: Azt mondja, annak is örüljünk, hogy legalább nincs további leszakadás?
Tasó László: Nagyot meneteltünk a 2008-as padlóra kerülés óta, de a különbség megmaradt köztünk, mert a közép-magyarországi, közép- és északdunántúli régiók is nagy ütemben fejlődnek, nem vettek vissza a tempóból. Kétségtelen, hogy ugyanolyan távolságra vagyunk napjainkban is a Győr-Sopron megyeiektől, a Vas megyeiektől, mint tíz éve, de ezt a pozíciót csak komoly fejlődés árán tudtuk megtartani. Ne feledjük, hogy sajnos nem ugyanonnan indultunk, óriási a hátrány, amit csak erős vidéki összefogással lehet csökkenteni. Örömmel tapasztalom azonban, hogy egyre erősödő cégek működnek Nyíradonyban, Vámospércsen, Létavértesen, Tégláson, Hajdúsámsonban, Hajdúhadházon, melyek sok embert foglalkoztatnak és annyi a munkájuk, hogy szinte vadásznak a munkaerőre. Hajdúhadház, amely 2010 előtt egy siránkozó város volt, most szerencsére már ott tart, hogy nettó 12 ezer forintos napszámért sem találni segédmunkást. Egy jobb melós minimum 15 ezret kér el, a szakmunkások pedig jóval e fölött keresnek. Vagy tapasztalhatjuk bárhol, hogy a roma lakosság is megyeszerte már évek óta sorba áll a közfoglalkoztatási programokba jutásért, mert dolgozni akarnak. Ki gondolta volna ezt 2010-ben, amikor megalázva és kifosztva a padlón, minden tekintetben a béka feneke alatt voltunk? Sajnos sokan elfelejtik, hogy kik juttatták a 2010-es kiszolgáltatott állapotba az országot, akik még mindig ott ülnek a parlamentben, ellenzéknek nevezik magukat és újdonsült barátaikkal újra hatalmi ambícióik is vannak. 

Cívishír: Az írja a Wikipédia, hogy Ön okleveles Európa-szakértő. Furdal a kíváncsiság, mit tud jobban Európáról, mint mi?
Tasó László: A Debreceni Egyetemen végeztem el az Európa-tanulmányok kurzust, ami az Európai Unió szerkezetéről, felépítéséről, működéséről szólt. Ha ad rá időt, örömmel felvázolom az EU-működését és az intézményrendszerét!

Cívishír: Inkább ne, a nyájas olvasó akkor itt befejezi az interjút!
Tasó László: Rendben, csak megjegyzem, van három diplomám és nekem tényleg van, de már biztos utánanéztek. Az EU kapcsán annyit még engedtessék meg elmondani, hogy a mi térségünkben működik az egyetlen magyar székhelyű, Bukarestben is bejegyzett Európai Területi Társulás, amely térségi fejlesztési programokat hivatott kidolgozni és menedzselni. Az a gazdaságfejlesztési program, amit mi a partiumi szomszédokkal 2008-ban összeraktunk, a második helyet érte le az Európai Területi Társulások pályázatainak versenyén, forrást is kaphattunk volna rá, de – ha úgy tetszik – tettünk egy gesztust Debrecen városának, és előre engedtünk a Nagyváraddal közösen összerakott interregionális programjukat.  Ennek is köszönhetően lehet befejezni a Latinovits Színházat. A napokban adjuk át a nyíradonyi mentőállomást egy Majténnyal közös egészségmegőrzési program keretében, amit 25 éve folyamatosan a kiemelt tervek között szerepelt és nagyot javul az életbiztonság. Nagyon szép és értelmes programokat valósítottunk meg e társulás révén is. A közeljövő egyik fontos terve, hogy a nyírábrányi határátkelő teherforgalom bonyolítására is alkalmas legyen, ami lendületet ad a határon átnyúló térség gazdaságának, a szétszakított térség újra magára találhat.

Cívishír: Debrecen elegánsan „elorozta" a társulás pénzét?
Tasó László: Szó sincs róla, a városvezetés kérésére mi döntöttünk a megyei programok közötti cseréről. Debrecen a keleti régió központja, gazdasági, kulturális, történelmi összefonódásunk és együttműködésünk megbonthatatlan.

Cívishír: Ha a Google keresőjébe beütjük a nevét, nem éppen a nagy fejlesztésekről szóló hírek jönnek elő, hanem olyan cikkek, amelyek nem éppen a legjobb fényben tüntetik fel.
Tasó László: Na de miért van ez így? Mondja meg nekem!

Cívishír: Nem vagyok Google-szakértő, nem tudom. Mindenesetre az egyik téma az, hogy kifelejtett ingatlanokat a vagyonnyilatkozatából.
Tasó László: Igen, tematikusan feltúrbózták ezt a 2016-os ügyet, de mégsem lettek olyan drágák és értékesek ezek a földek, mert még máig megvannak, a szomszéd vállalkozás parkoltatja rajta a javításra váró gépjárműveket, aki cserébe levágja a füvet a területről. A 471-es út melletti három részből álló, 3.380 négyzetméteres, alaktalan, vegyes művelési ágú földterületről volt szó, amit mivel egyáltalán nem használtam, valóban elfelejtettem feltüntetni a vagyonnyilatkozatban. Ezt elmondtam magyar nyelven, érthetően az újságírónőnek, aki megkeresett a parlamentben, mégis – bár egyáltalán nem meglepő módon – úgy írt róla, mintha Budapest közepén lenne egyhektáros ipari övezetben és „mesés üzlet” lenne. Az újságírónő szerint az 1998-ban vásárolt földet bizonyára azért vettem meg, mert tudtam, hogy 2015-ben döntenek a 471-es felújításról és ezért az nagyon sokat fog érni! Sőt, talán azért lettem államtitkár, hogy ezt el tudjam intézni? Agyrém! Így terjednek a megrendelésre készített lejárató szándékkal gyártott hamis hírek. Hasonlít arra az esetre, amikor visszaszóltam az állítólagos ügynöki, vagy titkosszolgálati tevékenységet végző, mostanában „Kabul Rózsájának” nevezett Szabó Tímeának a parlamentben, amikor nekem ugrott az egész baloldali gépezet. A jegyzőkönyvekben nincs benne, de valóban „beszóltam” egy hegyeset a heves szóváltás közepette, amire egyáltalán nem vagyok büszke, még akkor sem, ha meg volt ár az okom. Azt nyilvánvalóan világgá kürtölték, amit Tasó László mondott, az ellenben nem érdekelt senkit, hogy a kedvesnek tűnő Szabó Tímea milyen stílusban minősíti a képviselőket és teszi ezt napjainkban is.

Cívishír: Arról is lehet olvasni, hogy Nyíradonyban ismerősei vagy rokonai nyernek különböző pályázatokon. Budapesten nem tudják, hogy Önnek Nyíradonyban mindenki rokona vagy ismerőse...
Tasó László: Örülök, hogy ezt nem én mondtam! Nem is értem, mit értenek ez alatt? Ne nyerjen Nyíradonyban senki, azért mert az ismerősöm, hiszen csaknem mindenki az, netán mert a rokonom? Később azt kérik majd, hogy akikkel találkozok, nyíradonyiak ne vállalkozzanak, ne dolgozzanak ebben az országban, talán ne vegyenek levegőt, vagy költözzenek el a Holdra, csakis mert én képviselő vagyok? Micsoda tudatlanság és rosszindulat! Az a helyzet, hogy a pályázati kiírásokban rendkívül komoly és egyértelmű feltételeknek kell megfelelni az aspirálóknak, és akik ezekkel rendelkeznek, csakis azok kaphatnak bárminemű támogatást, legyen az uniós vagy hazai forrás. Amikor kiürül a keret, akkor jöhet képbe a képviselő, hogy javaslatot tegyen többletkeret vagy újabb forrásra. Érdekes módon ebben a ciklusban többen is nyertek támogatásokat olyanok, akik Debrecenben élnek, de Nyíradonyban, Nyíracsádon, Létavértesen van a telephelyük, pedig egyáltalán nem ismerőseim. Hála Istennek, rengetegen pályáznak Magyarországon, megértették az emberek, hogy az uniós és hazai forrásokra érdemes figyelni, mert éppen a direkt állami beavatkozás helyett átlátható és mindenki számára elérhető támogatások állnak rendelkezésre. Nyíradonyban több százan nyernek folyamatosan állami és uniós pályázati forrásokat, illetve jutnak hozzá több ezren direkt állami és uniós támogatásokhoz is. Büszke vagyok arra, hogy különböző módon segíthetek, mint ahogyan teszem ezt minden választókerületi településen, minden gazdasági és civil szereplő esetében is. Szívesen navigálok bárkit közelebb a valósághoz, a rosszindulatú károkozók által leírt hazugságok helyett megéri tisztában lenni a lehetőségekkel.

Cívishír: Pósán Lászlótól is megkérdeztük nemrég: sokak számára – és nem kell ehhez tőről metszett baloldalinak lenni – a Fidesz 2010 óta tartó kormányzásának egyik üzenete az, hogy kiépítette a saját burzsoáziáját ismerősökből, a párthoz lojális üzletemberekből. Belülről Ön ezt hogyan látja?
Tasó László: A demokratikus rendszerekben a piacgazdaság úgy működik, hogy kevesebb az állami szerepvállalás, a termelőeszközök magánkézben vannak, ennél fogva vannak tehetősebbek, klasszikus értelemben vett tőkések, munkáltatók és foglalkoztatottak, de ettől még egyenrangú és egyaránt értékes állampolgárai a hazának. A rendszerváltás egyik lényegi eleme a gazdaság átalakítása volt, ezért is törvényszerű, hogy kialakul egy magyar, tőkével rendelkező réteg. Hogy a nagy állami beruházások nyertesei jogszerűtlenül jutnának munkához? Ha ez így van, akkor szigorúan el kell járni a törvények és szabályok erejénél fogva, de ha megfelelt a jogi és szakmai követelményeknek a pályázata – és még el is végezte a munkát tisztességgel –, akkor milyen alapon tolvajozzák? Bárcsak minden régiónak, vagy nagyobb településnek lenne több nagyvállalkozója, igazán tőkeerős, aki sok embert foglalkoztat és munkát ad a kisvállalkozóknak is, aki adózik és aki a befolyásával segíti a környezetét, támogatja a közösségi célokat. Megértem, hogy vannak irritáló esetek, mint ahogyan a korábbi kurzusokban mi is szóvá tettük, amikor a Gyurcsány holdudvara és a külföldi multik nyerték sorban a pályázatokat. Szívem szerint támogatnám azt, hogy a helyi munkaerőt foglalkoztató helyi vállalkozás plusz pontot kapjon a közbeszerzéseken, de ezt az EU sokszor álságos szabályai nem teszik lehetővé, holott pont Brüsszel a korrupció fővárosa. Abban pedig maximálisan egyetértek Pósán Lászlóval, hogy Magyarországon igenis a magyar cégek élvezzenek előnyt. A külföldi elviszi a hasznát, nem vesz részt a közös teherviselésben és – tisztelet a kivételnek – gyarmatként tekint a hazánkra.

Legfőbb ellenfele az ellenzéki összefogás színeiben induló Salamon Gergő jobbikos lesz. Ismeri? Milyen kampányra készül?
Tasó László: Csak fotóról ismerem, személyesen nem találkoztunk. Egyszer minden bizonnyal összefutunk majd, de egyáltalán nem leszek vele barátságos.

Cívishír: Nocsak, mi történt?
Tasó László: Ha valaki maffiózónak, bűnözőnek nevez, számolnia kell a következményekkel. Én ezt a gesztust nem viszonoztam eddig, nem foglalkoztam vele, pedig szóvá tehettem volna azt a mesés kis gazdagságot, ami körülveszi. Kevés 28 évesnek van tucatnyi építési telke frekventált lakóövezetben egy városban úgy, hogy még életében nem dolgozott egy keserveset. Engem az egymás iránti tiszteletre neveltek és tanítottak, nem arra, hogy látatlanban, ismeretlenül becsméreljek embereket. Elfogadom, ha valaki kritikát fogalmaz meg a munkámról, de azt már nem viselem jól, ha a családomat, a személyemet érintő hazugságokat terjeszt, gyalázkodást folytat.

Cívishír: Kiáll Salamon Gergővel vitázni, ha kihívja?
Tasó László: Aki térképet vesz, hogy el ne tévedjen a választókerületben, aki sértegeti a csapókertieket, létavértesieket, vámospércsieket, hajdúhadháziakat és ki tudja, milyen közösségeket fog még, gyalázkodik, fenyeget, az szalonképtelen, méltatlan a figyelemre.

Cívishír: Mit gondol, miért faék egyszerűségű kampány zajlik immár évek óta úgy kormánypárti, mint ellenzéki oldalról egyaránt? Ha van is bármiféle ideológiai vagy szakpolitikai nézetkülönbség, az nem derül ki, mert a gazemberezésen és a bohócozáson kívül vajmi keveset kapunk a politikai élet szereplőitől.
Tasó László: A politika legtetején ez a stílus állt be, ami Gyurcsány 2004-es megjelenésével kezdődött. Ettől még ez nem jelenti azt, hogy mi itt vidéken is csak így kommunikálhatunk egymással. Szerintem lehetne normálisan beszélgetni, vitatkozni a helyi ügyekről, közös dolgainkról, amire bármikor hajlandó vagyok bárkivel, de eddig még nem kért meg rá senki. Salamon Gergő is bekopoghatott volna hozzám bármikor, hogy bemutatkozzon, mint a közös ellenzéki jelölt. Ittunk volna egy kávét, beszélgettünk volna a választókörzet dolgairól. Ehelyett tolvajnak, maffiózónak nevez, börtönnel fenyeget. Barátok már nem leszünk. De egyszer ez a kampány és véget ér, felkel újra a nap, és ki tudja, kinek mit hoz?

Cívishír: Ha Salamon Gergővel nem, a parlamentben van olyan ellenzéki képviselőtársa, akivel szívesen meginna egy kávét vagy sört, bort, pálinkát?
Tasó László: Hogyne lenne, természetesen van! Az MSZP-s Hiller Istvánnal bármikor leülnék beszélgetni, egy szimpatikus, művelt ember. A jobbikos Ander Balázssal korábban többször beszélgettünk a közlekedési témákról, korábban még Ágoston Tiborral, Rubi Gergellyel is lehetett szót váltani, vagy ott van az LMP-s Csárdi Antal, akivel egy bizottságban ülünk. Fociztam együtt a szintén jobbikos Mirkóczki Ádámmal, Szilágyi Györggyel, de van több higgadt gondolkodású ember, akivel bármikor leülnék egy jó gönci barackpálinka mellett beszélni a világ dolgairól.

Cívishír: El tudja képzelni magát ellenzéki képviselőként?
Tasó László: Voltam már ellenzéki képviselő, de most nem leszek az. Bízom abban, hogy a választópolgárok értékelik azt a munkát, amit együtt végeztünk, megtisztelnek a bizalmukkal újra, és egyben értékelik azt is, amit a magyar kormány az egész országért tett. Úgy érzem, jó irányba megyünk, a térségemben élő településeken ismerik és elismerik a munkámat és ez erőt ad. „Ha magadba nézel és azt látod, hogy a szíved tiszta, akkor jó az út, amin jársz, és többé ne is fordulj vissza!" – énekli Lukács Laci. Ennek szellemében gondolom azt, hogy továbbra is szolgálni tudom a számomra legfontosabb közösséget.

Cívishír: Hogy szolgál az egészsége? Láttuk a Facebookon, hogy műtéten esett át nemrég. Mi történt?
Tasó László: Kiszakadt porckorong miatt műtöttek. Nem gondoltam, hogy nekem ősszel 58 évesen ilyen jellegű problémám lesz, mert mindig sportoltam, de lám,  bekövetkezett. A mozgásszegényebb életmódomnak tulajdonítom, hiszen évi 60-70 ezer kilométert vezetek, vagy ha nem az autóban, akkor a számítógép előtt ülök, és magamra is kevesebb időt szántam a korábbiakhoz képest, ezért változtatni fogok, több lesz a sport, a mozgás a jövőben.

Cívishír: Akkor most se foci, se tenisz? Hogy bírja?
Tasó László: Négy hónapja szinte semmi, a gyógytornagyakorlatokat csinálom, de már kezdek feszültebb lenni, hiszen nagyon hiányzik a megszokott mozgás. A jövő héttől belendülök, intenzívebb tornába és erősítésbe kezdek.

Cívishír: Gondolom, vadászni azért még tud. Mit lőtt legutóbb?
Tasó László: „A vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás” – olvashatjuk Széchenyi Zsigmondtól, a Nyíradonyi Vadásztársaság névadójától. Vadászaton részt vennem egy hónapja óvatosan már lehetne, ha lenne rá több időm. Megjegyzem, valószínűleg a legkevesebbet vadászó vadásztársasági elnök lehetek az országban. A vadgazdálkodásról, erdőjárásról keveset beszélnek az emberek, pedig egy vadász életében ez jelenti az erdőben eltöltött idő kilencven százalékát! A hajdúhadháziak vadásztársaságáért is megküzdöttem, tiszteletbeli elnöke vagyok, de az elmúlt négy év alatt egyetlen egyszer voltam apróvad vadászaton, szégyelltem, hogy minden meghívást le kell mondanom elfoglaltságaim miatt. Egyébként nem sikerült elejteni semmit, de legalább sétáltunk egy jót remek időben és beszélgettünk a vadászbarátokkal. Ebben az idényben összesen háromszor vettem részt vadászaton, illetve egy kedves preparátor vadászhölgyet kísértem, aki sikeresen elejtett egy dámvadat, és közben kiderült, hogy nagyon fiatal, de már annyit vadászott munkája miatt is, amennyit én egész életemben összesen nem fogok. Legutóbb egy közepes termetű, bő mázsás vadkant hoztam terítékre, még nem tudom pontosan, talán 15-16 centis lehet az agyara. Diagnosztikai lövés volt egyébként, ugyanis a sertéspestis még javában sújtja az állományt.

Cívishír: Gondolja meg, ha nem lenne képviselő, mindenre jutna ideje!
Tasó László: Egészen biztosan nem leszek örökké parlamenti képviselő, de most még olyan sok tennivaló van a választókerületben, hogy mindenképpen folytatni szeretném. Jó lenne látni már a fiatalokban az inspirációt, az erőt, a lelkesedést, hogy úgy akarnak dolgozni a településekért, a közösségekért, az országért, mint a mi korosztályunk. Minden bizonnyal lehetne ezt munkát még eredményesebben, csinálni, például kevesebb konfrontációval, több konzultációval, de nem ismerem még azt az embert, aki ezt a munkát nagyobb akarattal, energiával, elszántsággal és szeretettel végezné. Akik ismernek azoknak továbbra is Tasó Laci maradok, és mindig számíthatnak rám! A megbízatásom folytatásáról április 3-án a választók döntenek, én készen állok!

Cs. Bereczki Attila