Lendületben a Xanga: épül az Office Bay Irodaház Debrecenben

Új irodaház alapkövét rakták le a debreceni repülőtér melletti Multimodális Logisztikai Központban. Herdon István, a Xanga cégcsoport elnök-vezérigazgatója az esemény kapcsán tartott ünnepségen elmondta:

az irodaház a Xanga Ventures Magántőkealap-kezelő Zrt. által kezelt Debreceni Iparfejlesztési Alap portfóliójába tartozó Debreceni Port Business Kft. beruházásában valósul meg.

A mintegy 2 milliárd forintos fejlesztés eredményeként egy négyezer négyzetméteres modern irodaház épül meg.

Az Office Bay Irodaház a reptérre betelepülő szolgáltatásoknak nyújt telephelyet, több száz dolgozónak biztosítva megfelelő munkakörülményeket. Az épület terveit a Bord Stúdió készítette, a kivitelezést pedig a Hunép Zrt. végzi. Az irodaház a tervek szerint jövő tavaszra készül el - tette hozzá Herdon István. 
Az elnök-vezérigazgató emlékeztetett: a Xanga tíz éve olyan projekteket, fejlesztéseket valósít meg a területen, amelyek kapcsolódnak a repülőtér szolgáltatásaihoz. A beruházásokkal infrastrukturális hátteret biztosítanak az utasforgalom mellett új tevékenységek beindításához, például a légi áruszállításnak. 
Herdon István elmondta azt is: annak érdekében, hogy a jövőbeni befektetésekhez biztosítani tudják a szükséges pénzügyi forrásokat, 2019-ben a Xanga-csoport stratégiai megállapodást kötött az MFB Invest Zrt-vel, és közösen életre hívták a Debreceni Iparfejlesztési Alapot, amelynek kezelését a Xanga Ventures Magántőkealap-kezelő Zrt. végzi.
Az alap tőkéjével és a banki finanszírozással együtt 30-35 milliárd forint forrást áll rendelkezésre kulcsrakész fejlesztések megvalósításához Debrecen kiemelt gazdaságfejlesztési helyszínein. Példaként említette a Debreceni Regionális Innovációs és Tudományos Technológiai Parkot, a nemzetközi reptér melletti Multimodális Logisztikai Központot és a déli gazdasági övezetet. A cégcsoport jelenleg 10-12 jelentős beruházást végez Debrecenben - fűzte hozzá. 

Papp László, Debrecen polgármestere kiemelte: a debreceni nemzetközi repülőtér 2019-re érte el azt a pozíciót, amellyel a régió legnagyobb utasszámmal rendelkező légikikötője lett, megelőzve Kassát és Nagyváradot is. „Ezt a pozíciót nem csupán megőrizni akarjuk, hanem az előnyünket szeretnénk tovább növelni is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Debrecen elmúlt bő tízéves gazdaságfejlesztési sikertörténete szorosan összefügg a reptér fejlődésével, a régióban betöltött jelentőségével.

Célként nevezte meg, hogy az önkormányzat a kormánnyal együttműködve a közeljövőben újabb fejlesztéseket valósítson meg a reptéren. Példaként említette egy új kifutópálya és egy utasterminál építését.

Reményét fejezte ki továbbá, hogy a jelenleg is zajló tárgyalások lezárását követően az állam tulajdonosként is részt vesz majd a fejlesztésekben.
Az önkormányzat és a Xanga-cégcsoport kapcsolatáról szólva felidézte, hogy a felek 2012-ben kötöttek szerződést, amelynek értelmében a Xanga a repülőtér melletti területen fejlesztéseket hajt végre. A cég eddig csak 13 milliárd forintot fektetett be, a többi között logisztikai központokat épített, majd a területen megjelentek a különböző szolgáltatások is, így ma már 13 vállalkozásnak ad helyet az épületkomplexum – ismertette.
Papp László a Xanga-csoportot az önkormányzat egyik legmegbízhatóbb partnerének nevezte az ipar- és gazdaságfejlesztés területén, hangsúlyozva, hogy a cég beruházásaival, befektetéseivel a város három nagy gazdasági zónájában, a Határ úti ipari parkban, a déli gazdasági övezetben és a repülőtéren is jelen van. Hozzátette: a Xanga cégcsoportnak és személyesen Herdon Istvánnak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a debreceni repülőtéren az elmúlt években komoly fejlesztések történtek. 

A polgármester szerint a mostani beruházás azért is nagy jelentőségű, mert Debrecen nem csak a régió ipari központja, hanem egyúttal üzleti centruma is szeretne lenni, ez pedig a gyártási tevékenységek mellett a szolgáltatási oldal erősítését is feltételezi.

Az Office Bay Irodaház felépítésével a reptér irodaház-kapacitása a jelenlegi másfélszeresére nő

– jegyezte meg.

A város rövidtávú gazdasági céljairól Papp László közölte: a 2030-as évek elejére Debrecen ipari, gazdasági tevékenységét a 2020-as bázishoz viszonyítva ötven százalékkal szeretnék növelni. Reális célkitűzésnek nevezte, hogy az évtized végére a cívisváros a Budapesten kívüli Magyarország legerősebb gazdasági centrumává váljon.

T. T.