Kósa Lajos: Magyarországot ki akarták véreztetni, de nem sikerült!
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. A debreceni önkormányzat az összetartozás napján ezúttal is a Bem téri Magyar Fájdalom szobránál tartott megemlékezést, amelynek szónoka Kósa Lajos országgyűlési képviselő volt.
Magyarországot, a magyarokat ki akarták véreztetni az első világháború győztes nagyhatalmai, de ez nem sikerült!
- erre a gondolatra építette fel beszédét a debreceni politikus, aki szerint a nürnbergi perben Georges Clemenceau francia, Lloyd George brit miniszterelnöknek és Wilson amerikai elnöknek is vádlottak padján lett volna a helyük, hiszen 1920-ban, Versailles-ban ők vetették el az ötvenmillió emberáldozatot követelő második világháború magját. (Kósa Lajos vélhetően mint "posztumusz vádlottak" gondolt a nagyhatalmi vezetőkre, hiszen egyikük sem élte meg 1945 őszét, a nürnbergi per kezdetét.)
Kósa Lajos azt mondta: olyanok állították azt a béketárgyaláson, hogy Magyarország elnyomja a nemzeti kisebbségeit, akik gyarmatosításaik során milliókat gyilkoltak meg világszerte. Aponyi Albert híres beszédét emlegette, a grófot jövőbelátónak nevezte, hiszen
a Trianonban létrehozott új államok közül már rég nincs meg Csehszlovákia, atomjaira hullott Jugoszlávia.
Az akkori nagyhatalmak sincsenek valami rózsás helyzetben ma, Franciaországban a népesség 20 százaléka tagadja a francia kultúrát, Párizs 12. kerületében pedig azt hisszük, hogy Marokkóban vagyunk, Nagy-Britannia is már csak középhatalom, és szétesőben vannak az északír és a skót függetlenségi törekvések miatt, jegyezte meg Kósa.
Kósa Lajos szerint a nemzeti öntudatot, a kultúrát nem lehet hatérokkal elválasztani, ezt még a Ceausescu Romániája és Kádár Magyarországa között húzódó határ sem tudta. Bár Magyarországot ekkora csapás sem előtte, sem utána nem érte, június 4. napja ne a gyászé legyen, hanem az összetartozásé – hangsúlyozta.
A keresztény és a magyarságunkba vetett hit, a nemzeti identitás és a kultúránk a legnagyobb kincsünk, ami segített talpra állni a trauma után. Debrecen ezeket az értékeket folyamatosan őrzi, óvja és ápolja
- mondta Kósa Lajos, aki beszédében felemlegette 2004. december 5-ét is, amikor szerinte a magyar baloldal a „23 millió románnal” örökre megbélyegezte magát. Az országgyűlési képviselő szerint Magyarországot ki akarták véreztetni, de ez nem sikerült, mert ezeréves államisággal kevesebb mint tíz nemzet büszkélkedhet a világon, és mi közéjük tartozunk. Magyarország a következő ezer évben is sikeres lesz! – zárta beszédét Kósa Lajos.
Cs. Bereczki Attila
