Ilyen garázst sem emeltek még a Nagyerdőn!
Nyolc hársfát ültettek el politikusok és az új debreceni zöld mozgalom tagjai április 22-én a parkerdőben, a szabadtéri színpad mögött. Az alkalmat az 1970-ben életre hívott Föld napja adta, amelyről a rendszerváltozás óta Magyarországon is megemlékeznek.
Balázs Ákos alpolgármester emlékeztetett, a debreceni elődök 1939-ben elérték a Nagyerdő védetté nyilvánítását, vagyis eleve élt bennük a természet megóvásának igénye. Kiemelte, az elmúlt időszakban életre hívott Future of Debrecennel a városvezetés a természeti értékek őrvárosává is tenné a települést, ahol az alpolgármester szerint sok tehetséges ember él, akik közös gondolkodással előre vihetik az ügyet.
Kósa Lajos országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a politikai színezetű környezetvédelem gyakran inkább árt, mint használ; ezért úgy véli, a józan paraszti ész, a gyakorlatiasság és a helyi adottságok irányából érdemes közelíteni a témakörhöz.
Pósán László országgyűlési képviselő a Nagyerdő és Debrecen kapcsolatában arra a kevésbé ismert történeti előzményre világított rá, hogy a tölgyerdő táplálék szempontjából is kiváló terepet nyújtott a sertéskondák számára, ezért is volt jó ez a terület – még hegyek és nagyobb folyóvizek nélkül is – a megtelepedés szempontjából.
