Papp Lászlóval a debreceni milliárdokról, a palotaforradalomról, a 2022-es választásról

Cívishír: Ha megengedi, kezdjük egy személyes kérdéssel a beszélgetést: hogyan élte meg a koronavírusos állapotot fizikailag és lelkileg? A nyilvánosság előtt erről eddig még nem beszélt.
Papp László: Vívódtam azon, mennyire tegyem publikussá azt, hogy mi történt velem a vírusos időszakban. Azt is javasolták, vezessek karanténnaplót, de ettől elzárkóztam. Azt gondolom, a betegség alapvetően magánügy, és mártírt sem akartam játszani. Az elején azt hittem, könnyen átvészelem, de sajnos rosszabbodott az állapotom. Öt-hat napig csak enyhe tünetek jelentkeztek, lázam sem volt, csak köhécseltem, de utána rám ijesztett a vírus! Elindult egy tüdőgyulladásos folyamat, 15-20 százalékban érintette a tüdőmet. Láttam tehát az árnyoldalát ennek a betegségnek, s egyáltalán nem volt egyszerű és könnyű leküzdeni. Még hetekkel később – már túl a fertőzésen – is éreztem a hatását. A tüdőnek az a része, amelyet a betegség érintett, még 2-3 héttel ezelőtt is fájt időnként. A harminc napos kontroll alkalmával kaptam engedélyt a fokozatos mozgásra az orvosoktól. Azóta alkalmanként futok, ami kifejezetten jót tesz. Érzem, hogy folyamatosan nő a tüdőkapacitásom, és a kellemetlen utóhatások is elmúltak már.

Cívishír: Az oltáspártiak és az oltástagadók küzdelme jegyében telnek most a napok. Oltassunk vagy ne oltassunk? Mit mond tapasztalatból?
Papp László: Egyértelműen igen, szükség van a védőoltásra, már csak a személyes felelősség miatt is! Ez a betegség rendkívül veszélyes a környezetünkre a lappangás időszakában, amikor még nem is tudunk róla. A vakcina az egészségünk és a szabadságunk záloga. A védettség úgy alakulhat ki, ha minél többen beoltatják magukat.

Cívihír: Sokunk legrosszabb éve volt a 2020-as. Önnek mi hiányzott a legjobban, mit vett el leginkább a koronavírus-járvány?
Papp László: A találkozásokat. Ezek a járvány miatt minimalizálódtak, még a családokon belül is. A féltett szülőkkel, nagyszülőkkel sem tudtunk intenzív kapcsolatot fenntartani, de ugyanez elmondható a barátokról is. Egy politikus számára ráadásul kiemelten fontos, egyenesen a tevékenységének alapfeltétele, hogy az emberekkel, a választóival találkozni tudjon. Az újévi köszöntőmben ezért is fogalmaztam úgy, hogy 2021 legyen a találkozások éve.

Cívishír: Debrecen hány milliárd forinttal járul hozzá a járvány elleni védekezéshez, azaz mennyi bevétele esett ki, vagy esik ki a városnak a gépjárműadó és az iparűzési adó részleges elvonása, az ingyenes parkolás miatt?
Papp László: Ezt a kérdést két részre kell bontani, mert az önkormányzatnak két nagy rendszer adja az alapját: az egyik a városi költségvetés, a másik pedig a vállalkozói vagyon, vagyis a vagyonkezelő holding. A városi költségvetésből a központiba csoportosították át a gépjárműadót, ami 720 millió forint. A parkolási bevételek csak áttételesen érintik a várost, hiszen a DV Parking Kft. – a megállapodás értelmében – a parkolók használatáért a bevétel 30 százalékát fizeti meg bérleti díjként az önkormányzat számára. Ez évi 300 millió forintot jelentett az elmúlt esztendőkben. A nagyobb érvágás számunkra az, hogy a vállalkozások segítése érdekében kivezették az év végi adófeltöltés intézményét, ami nekünk 2,5 milliárdos bevételkiesést jelentett. Ugyanakkor más jelentős bevételkiesést is el kellett könyvelnünk: az önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérleti díját csökkentettük, vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy mintegy 250 bérlőnek nyújtottunk támogatást a nehéz helyzetre való tekintettel. Általánosságban a rossz gazdasági év következményei is jelentkeznek – mindennel együtt mintegy 5,5 milliárdos bevételkiesés mutatkozik. A 2020-as év költségvetési főösszege – a zárszámadást majd áprilisban fogadjuk el – nagyságrendileg 188 milliárd forint. Ehhez képest sokan legyinthetnénk is az 5,5 milliárd forintra, de a probléma abból adódik, hogy ez a pénz a működési költségvetésből esik ki. A debreceni költségvetés évek óta olyan szerkezetű, hogy több mint a fele fejlesztési forrás, és a kisebb része – mintegy 45 százaléka – a működési költség. Ezen belül az 5,5 milliárd forint kiesés azért komoly fejtörést okoz. Ráadásul az EU-s vagy kormányzati támogatásból megvalósuló évekkel ezelőtt megtervezett beruházásokhoz, egyre jelentősebb saját erőt kell biztosítani. Ezért, a beruházási programjaink miatt volt arra szükség, hogy 2020-ban az eredetileg tervezetthez képest 1,4 milliárd forint hitelt vegyünk fel. Az iparűzési adó kapcsán meg kell jegyeznem, hogy az évégi adófeltöltés kivezetése és a KKV-szektor számára biztosított 50 százalékos adókedvezmény 2021-re nem kormányzati elvonás. Ez a pénz nem a központi költségvetésbe vándorol, hanem ott marad a vállalkozásoknál! Meggyőződésem, hogy csak akkor vagyunk képesek a járvány után talpra állni, ha működőképesek maradnak a vállalkozások. A vállalkozások életben tartásáért folytatott küzdelemben a kormány mellett az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket.

Cívishír: Mire lehet remény? Tudja kompenzálni majd a kormány a cívisváros bevételkiesését?
Papp László: Az ellenzéki oldaltól nemrég „kikaptam”, mert 1,4 milliárd forint kormányzati támogatást sikerült intézni Debrecennek, ami a kiesett bevételeink egy részét fedezte. Van egy lehetőség, amit a miniszterelnök kínált fel a nagyvárosok vezetőinek: a pénzügyminisztériummal fogunk tárgyalni bizonyos mértékű kompenzációról, már a költségvetési tervezési fázisban. A napokban a megyei jogú városok polgármesterei tanácskoznak a bevételkiesés kezeléséről. A már említett kis- és középvállalkozásoknak nyújtott adókedvezmény – kettő helyett egy százalékot kell fizetni idén – mintegy 3,7 milliárd forintos kiesést jelent az önkormányzat iparűzési adó-bevételeiből. A 2019-es adatokat vettük alapul, amikor ezt kiszámoltuk. 2020-ban az önkormányzat teljes adóbevétele a tervezetthez képest 1,8 milliárddal volt kevesebb, de a 2019-es esztendő adataihoz képest csak egymilliárdos a csökkenés, ami a debreceni gazdaság erejét mutatja. 

Cívishír: Érezzük majd a hiányát a kiesett bevételeknek a mindennapokban? Kevesebb jut fejlesztésre, rendezvényszervezésre, kevesebbet kap a kultúra, vagy netán a sport?
Papp László: Az észszerű gazdálkodás érdekében a megfelelő döntéseket meg fogjuk hozni! Mondok egy példát: ha az első félévben a nagy kulturális programjainkat nem bonyolíthatjuk le, akkor a Főnix Rendezvényszervező Kft. értelemszerűen kevesebb támogatást kap. Takarékos gazdálkodásunk lesz, biztosan a 2020-as szintek alá tervezzük a költségeket. Az a fő szempont, hogy a beruházások ne torpanjanak meg. Az elindított beruházások esetében a fedezetek rendelkezésre állnak. Takarékos, de jó költségvetést akarunk összeállítani! A debreceniek a reményeink szerint ebből annyit éreznek majd, hogy a város válság idején is működőképes és megfelelő életminőséget biztosít az itt élők számára.

Cívishír: Vegyük sorba, kezdjük az utakkal! Mit ígér az autósoknak? Több útszakasz a városban „öli” a futóművet!
Papp László: Örök téma ez Debrecenben. Nem lehet annyi pénzt költeni az utakra, hogy az elég legyen. A város közigazgatási területe a harmadik legnagyobb az országban, akkora, mint az osztrák fővárosé. Szétterülő város a mienk, és minden évben jelentős fejlesztéseket hajtunk végre. 2021-ben sem lesz ez másként, amikor egy nagyobb léptékű program valósul meg. Nevesítsünk néhány fontosabb fejlesztést: az Egyetem sugárutat és a Bethlen utcát teljes hosszában felújítjuk, a Bethlen utcát a Kölcsey Központnál kétszer két sávosra bővítjük. Nagyobb összeget tervezünk nagyfelületű aszfaltozásra, illetve a lakossági útépítési kezdeményezések finanszírozására elkülöníteni – ebben lesznek kertségi és belterületi utak egyaránt. Járdaépítésre is jelentősebb összeget tervezünk be a költségvetésbe. Reményeim szerint tavasszal elindulnak a kivitelezési munkák a Hadházi út-Nyíl utca-Bem tér csomópontjában. Ez a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósul meg. Van a NIF-fel egy, a nagy kereszteződések átépítéséről szóló programunk, s szerepel benne az Árpád tér és a Csigekert utca-Szabó Lőrinc utca-Füredi út kereszteződése is. Emellett egy nagyléptékű fejlesztést hajtunk végre az északnyugati gazdasági övezethez kapcsolódóan – a 33-as főút kétszer két sávosítását –, illetve elkészült a kiviteli terve a Kishegyesi út teljes felújításának. Az első ütem – amire már forrásunk is van – az autópályától a vasúti átjáróig tartó szakaszt érinti, a következő ütemben pedig a vasúti kereszteződéstől a Segner térig újul meg a Kishegyesi út. Ez utóbbi ütemet a 2021-27-es fejlesztési ciklus elején tervezzük megvalósítani. A héten járt le a határidő az ajánlatok beadására a nyugati kiskörút Hatvan utca és Mester utca közötti szakaszára, tavasszal már ott is elindulhatnak a munkagépek. Útépítésben tehát nem lesz hiány 2021-ben sem.

Cívishír: Kétéves a belvárosi egyirányúsítás, immár mérleget lehet vonni. Bevált?
Papp László: Én sokat használom autósként ezt a belvárosi szakaszt, s a személyes tapasztalatom az, hogy az ezt megelőzőnél egyértelműen jobb a helyzet. A péntek délutáni csúcsban is sokkal jobb közlekedni a belvárosban, mint korábban. Nem mondom azt, hogy időnként, a nagyobb ünnepek előtti időszakban nincsenek nehéz forgalmi helyzetek, de a közlekedési szakemberek véleménye és a hozzám eljutott kritikák alapján azt mondom, ha nem léptük volna meg az egyirányúsítást, akkor ma nem lehetne közlekedni. A város forgalma dinamikusan nő, ezért is indítottuk el a nagy csomópontok átépítését. De ez egy soha véget nem érő folyamat. 2021-ben elkezdődik a keleti elkerülő út megvalósíthatósági tanulmánytervének elkészítése. Nem ülünk karba tett kézzel: kalkulálva a következő időszak forgalmi növekedésével, új közlekedési vonalakat nyitunk meg, de nem a belváros terhére. 2021-ben egy nagyon fontos vállalkozásunk lesz: elkészítjük Debrecen közlekedési modelljét. A város teljes úthálózatát, szabályozási tervét, a lakóterületek, ipari területek elhelyezkedését, növekedését figyelembe vevő közlekedési modell alapján tudunk majd végleges javaslatot tenni a körgyűrűs nyomvonalakra, tekintettel a közösségi közlekedésre is. A következő években a 3-as és a 4-es villamosvonalak megépítése is a terveink között szerepel, tehát mindenképpen szükségesnek tartom a helyzet kezelhetősége miatt a tehermentesítő körgyűrűrendszer továbbépítését, a közösségi közlekedés további fejlesztését.

Cívishír: Nyugat-Európában – példaként említsük Amszterdamot vagy Brüsszelt – a kerékpárutak fejlesztésével is csökkentik az autóforgalmat. Százak, de lehet, hogy ezrek járnának biciklivel dolgozni, mondjuk a Határ úti ipari parkba, ha lenne bicikliút a Kishegyesi úton…
Papp László: Ezért kötjük be idén a Határ úti ipari parkot a biciklis úthálózatba. A déli ipari park irányában, Mikepércs felé kiépült már a kerékpáros elérhetőség, és Kismacs felé is eljut a kivitelezésig a kerékpárút-építés 2021-ben. Turisztikai kerékpáros-fejlesztéseket is megvalósítunk: a Vágóhíd utcától a Diószegi úton át a Panoráma útig lehet majd kerékpározni. Ennek a bicikliútnak is elkezdődik az építése még ebben az évben.

Cívishír: A mintegy 40 ezer panellakó milyen év elé néz? Örömteli a Tócóvölgy közterületeinek felújítása is, de ott van például mellette a sokkal nagyobb Tócóskert, sokkal nagyobb gondokkal. A Holló László sétány még mindig „babakocsi- és magassarkúgyilkos”…
Papp László: A lakótelepi fejlesztési programban nem válogattunk: mindegyik lakótelepen fejlesztünk, igyekszünk minőségibb életkörülményeket teremteni. Egyszerre azonban nem tudunk mindent megvalósítani! Már az előkészítő folyamat is hosszú és idegőrlő. Rendszerint abba ütközünk, hogy a tervezői-kivitelezői kapacitások végesek, ráadásul minőségben sem ütik meg azt a szintet, amit elvárnánk. A Dobozi lakótelepen, a Libakertben és a Vénkertben elkészültek a tervezett fejlesztések, a Tócóvölgy a következő – ahogy az időjárás megengedi, elindulnak a munkálatok. Az Újkert vonatkozásában hamarosan lezárul a közbeszerzés, és közel 700 millió forintból újulnak meg a közterületek, parkok, játszóterek. A Tócóskert fejlesztése közbeszerzési eljárás alatt van, ami egyébként a legnagyobb léptékű a Zöld város programban. Ebben az évben ez a beruházás is elindul, mégpedig a jégcsarnok mellé tervezett extrémsport-parkéval együtt. A Petőfi tér is megszépül, emléket állítva a régi, második világháborús bombázások előtti Debrecennek.

Cívishír: Apropó, Petőfi tér! A Nagyállomást ne is kérdezzük?
Papp László: Dehogynem! A közgyűlés elfogadta, megszavazta, biztosítunk 36 millió forintot a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. számára, hogy a hatástanulmányokat elkészítse. A NIF-fel és az általa felkért szakértői csapattal folyamatos a konzultáció, a napokban is olyan fontos kérdésben kellett állást foglalnunk, mint az elbontandó vagy megmaradó épületek sorsa, ezzel is segítve az előkészületi munkálatokat. A tanulmányterv elkészítésére vonatkozóan kötöttünk egy megállapodást Palkovics László miniszter úrral: a költségeket az Innovációs és Technológiai Minisztérium biztosítja a NIF számára. Mi itt katalizátor-szerepet töltünk be.

Cívishír: Idén ebből mi észreveszünk valami változást a Nagyállomás környékén?
Papp László: Ez egy hosszú folyamat. Az új pályaudvar az évtized közepére készülhet el. Tudomásul vettük, hogy az állam nem vállalja a költségeit annak, amit én – kvázi kész tervként – megkaptam 2014-ben, de az ügy nem állt le, és reményeim szerint 2023-ban elkezdődnek a kivitelezési munkálatok.

Cívishír: Szállodaépítési láz tört ki Debrecenben. A Bajcsy-Zsilinszky utcán már meg is kezdődött az építkezés, a nagyerdei és a Darabos utcai beruházásokat bejelentették. Mi ez a bumm? Fényes jövő előtt áll a város, vagy sok pénzt ad a kormány szállodaépítésre?
Papp László: A befektetők bíznak a városban, hisznek Debrecenben. Az is igaz, hogy jelentős támogatást nyújt az állam szállodafejlesztésre, de – információim szerint – a felsoroltakon kívül, kormánytámogatás nélkül is megvalósuló, további nagyléptékű szállodaépítések várhatók. Ez is jelzi, hogy Debrecen nagyon perspektivikus város, ahol rengeteg fejlesztésről beszélünk. Minden hétre esik két-három nap, amikor valamilyen építkezést jelentünk be, de biztosan nincs olyan hét, ami debreceni beruházás bejelentése nélkül telne el. Lehet, hogy ez már fel sem tűnik a debrecenieknek, mert már megszokták, de kérem, nézzék meg az én Facebook-oldalamat, és hasonlítsák össze egy másik, akármelyik nagyváros vezetőjének oldalával! Nem hiszem, hogy van olyan település, amelyik felülmúlna minket a fejlesztések, a beruházások számát tekintve! Ennek az az üzenete, hogy a városnak nagy a dinamikája, és nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi relációban is elismerik a gazdaságfejlesztési programunkat, a munkahelyteremtési beruházásokat, azt, hogy válsághelyzetben is képesek vagyunk új gyárak építésében versenyt nyerni a nemzetközi porondon. Amikor üzleti befektetésekről beszélünk, akkor üzleti turizmusról is beszélnünk kell, hiszen a különböző fejlesztések által nagyon sok külföldi jelenik meg a városban. Debrecen nagyon jól aknázta ki a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban a világgazdasági növekedésből származó előnyöket, és az a történelmi tapasztalat, hogy ha egy befektető megveti a lábát egy városban, létrehozva valamilyen termelői kapacitást, akkor az növekedni kezd egy idő után. Mi nagyon sok munkahelyteremtő beruházást hoztunk a városba, és törvényszerűen ezek a vállalkozások növekedni fognak. Igaz ez például a BMW-re és a Vitescóra is. A szállodaépítők mindezeket figyelembe véve gondolják úgy: Debrecenben akkora potenciál van, hogy ide érdemes befektetni. 

Cívishír: Ez mind szép és jó, de sokunk szíve az Aranybikáért vérzik. A város kultikus épülete egyre rosszabb állapotba kerül, rontva a belváros képét is. Az utcán az a pletyka járja, hogy megvette Mészáros Lőrinc. Ön jobban informált, mint az utca embere: mi lesz az Aranybika sorsa?
Papp László: Nincs arról tudomásom, hogy gazdát cserélt volna és Mészáros Lőrinc sincs a képben, abszolút fals ez az információ! Én arról tudok, hogy az Aranybikával kapcsolatban olyan tárgyalások folynak, ami a szálló jövőjét illetően nagyon pozitív és perspektivikus. A megállapodás, a döntés joga nem az én kezemben van, hanem a tulajdonoséban, ugyanakkor bízom a kedvező fordulatban. Természetesen nagyon fontos az Aranybika ügye, hiszen – a Nagytemplom és Nagyerdő mellett – Debrecen szimbóluma, éppen ezért a városvezetés abban érdekelt, hogy az ügye mielőbb megoldódjon.

Cívishír: A reptér a debreceni turizmus fő mozgatórugója, de az üzemeltetése a Xangának, majd a városnak is nagy bukás volt. Az államnak mi lesz benne az üzlet?
Papp László: A repülőtér sorsával még alpolgármesterségem idején kezdtem el foglalkozni. Jómagam vittem végig azokat a tárgyalásokat a Wizz Airrel, amelyek elvezettek oda, hogy elindult a menetrend szerinti repülés. A debreceni repülőtérben óriási potenciál van, és mindig is az a cél vezérelt minket, hogy a régió legnagyobb repülőterévé fejlesszük. Sajnos egy szovjet harci reptér infrastruktúráját örököltük meg, ezt az elmúlt években folyamatosan, a magunk lehetőségeihez mérten fejlesztettük, és el is jutottunk oda 2019 végén, hogy a régió legnagyobb forgalmú reptere lett a miénk. És akkor jött a covid… Jó eséllyel majd a nyár folyamán normalizálódhat a helyzet, de 2021-ben egészen biztosan nem lesz 600 ezer utasunk, mint 2019-ben volt. A repteret mégis finanszírozni kell. Eddig is jelentős állami támogatás segítette az üzemeltetését, mert az állam érdeke is – nemzetgazdasági, országos stratégiai szempontból – egy jól működő debreceni repülőtér. Nagy léptékű fejlesztését magunk nem tudjuk megoldani, ezt sosem állítottuk. Szeretnénk egy olyan megállapodást kötni az állammal, hogy tulajdonosként belép a reptér üzemeltetésébe, és hozza magával azt a forrást, ami a fenntartáson túl a további fejlesztésekhez szükséges. Csak egy példa: új kifutópálya és terminál épül, ez tízmilliárdos nagyságrendű tétel. A város  ezt egyedül nyilvánvalóan nem tudja vállalni, de az állami szerepvállalással sokat nyerhetünk. A repülőtér sorsáról azonban polgármesterként nem fogok egy személyben dönteni, erről a közgyűlés fog határozni. És miért jó az államnak? Amiért Debrecennek is. Olyan versenyelőny a repülőtér, amely jelentős hatással bír a régió gazdaságára, turizmusára és ezáltal a fejlődésére.

Cívishír: Szinte személyes ügyként tekint a nemzetközi iskola létrehozására. A másfél éves fennállás során Pakurár Miklósné már a harmadik intézményvezető lesz...
Papp László: Minden fejlesztésre, amelyért felelősséget viselek, személyes ügyként tekintek. Pakurár Miklósné igazgató asszony a nyáron veszi át az intézmény irányítását. Trina Arsenault a tanév végéig ellátja a feladatait, személyes döntése, hogy két év után visszatér Nyugat-Európába. A Debreceni Tankerületi Központ vezetőjével is konzultáltam, kikértem a véleményét, szerinte ki lehet a legmegfelelőbb a nemzetközi iskola élére, ha helyi szakemberben gondolkodunk. Annak idején a Szoboszlói Úti Általános Iskolát jelöltük ki az IB-akkreditációs (Internatiponal Baccalaureate) folyamatra. Mielőtt a kormánnyal megállapodtunk az iskola létrehozásáról, akkor Pakurárné igazgató asszony menedzselte ezt a folyamatot, aki számos nemzetközi szervezet tagja, a nemzetközi oktatási rendszer kiemelkedő ismerője. Ha a gyerekek többsége magyar az iskolában, miért ne vihetné tovább egy magyar az intézmény vezetését, amellett, hogy a tagozatok vezetői pedig nemzetközi tanárok? Ettől nem változik az iskola IB-orientációja, továbbra is IB rendszerű, angol tannyelvű nemzetközi iskola marad, nemzetközi tanárokkal. Ami nagyon örömteli, hogy most az iskolaválasztás időszaka van és nagy az érdeklődés az iskola iránt.

Cívishír: Az online oktatás működött, működik? Szülőként milyenek a tapasztalatai?
Papp László: Vegyesek. Az online érintkezés nyilvánvalóan nem helyettesíti a személyes találkozást. Apaként is érintett vagyok, a fiam éppen az egyetemet végzi online. Kényszerű, szükségszerű megoldásnak tartom az online oktatást egy világjárvány idején. Azonban ha a járványhelyzet megengedi, akkor érdemes visszatérni az iskolába. Jó döntés volt a kormány részéről, hogy legalább az általános iskolában meghagyták a hagyományos oktatást, és a járványadatok is azt mutatják, hogy nem alakultak ki iskolai gócpontok.

Cívishír: Polgármestersége legrosszabb éve lehetett a tavalyi, de nem csak a járvány miatt. Szurkolóként is csapás érte: kiesett a Loki az élvonalbeli labdarúgó-bajnokságból, ennek nyomán pedig palotaforradalmat robbantott ki. Jó kezekbe került a DVSC?
Papp László: A válaszom: egyértelműen igen! Sokszor beszéltem a Cívishír hasábjain is, máshol is a Lokiról. Az, hogy ide jutottunk – aki a Loki sorsát követi, az tudja – egy kiszámítható, évek óta tartó folyamat volt. Mindig is azért küzdöttem, hogy a város, a közösség kezébe kerüljön a DVSC. Megvívtam a magam harcát ezért az önkormányzati érdekek miatt, de türelmesen tettem mindezt, sok-sok „fegyverszünettel”, kiegyezési hajlandósággal. Sajnos az utóbbi években tudtuk, éreztük, hogy elérjük az „alját”, és ez be is következett 2020-ban. Azt a kérdést tettem fel magamnak: karba tett kézzel nézzem azt, hogy még tovább csúszunk lefelé, vagy adunk egy esélyt magunknak? Nem csak tulajdonos-, hanem szemléletváltást is akartam kezdeményezni ezzel a folyamattal, és azt hiszem, ez sikerült. A DVSC egyesületi tulajdonba kerülése társadalmasítást üzen, de sajnos a pandémia gátolja, hogy ezt az egyesületet tovább bővítsük. Számomra szívet melengető, hogy olyan emberek – akár a futballéletből, akár a debreceni kézilabda világából – adták a nevüket az egyesület alapításakor, akik nagyon komoly sportteljesítményt tettek le az asztalra. A DVSC szellemi-lelki megújulására is készülünk, ami azonban pillanatnyilag mellékes: a legfontosabb most a szakmai előrelépés. A folyamat mindenesetre elindult, hosszú lesz az út, de a siker irányába tartónak gondolom.

Cívishír: A Latinovits Színház megnyitójára mikor kezdjük el fényezni a lakkcipőt?
Papp László: A belső munkálatokkal jól haladnak. Ez a színház egy nagyon különleges játéktér lesz mindannyiunk számára. Nagyon remélem, hogy jövő tavasszal egy szép díszelőadással fel tudjuk avatni.

Cívishír: A 2021-es esztendő politikai fronton már a 2022-es parlamenti választás jegyében telik. Mire számít, Debrecenben is lesznek éles viták?
Papp László: Szerintem a 2022-es választás a legmélyebbre viszi a politikai morált ebben az országban. Politikai ellenfeleink számára a lét a tét, hiszen ha egyesülve sem tudnak minket legyőzni, akkor már nem tudom, mit lehet még kitalálni. Durva hangvételű, általánosságban rossz hangulatú kampányra számítok, ami nyilvánvalóan a városvezetést sem fogja érintetlenül hagyni. Ebben a helyzetben nagyon fontos az ember tiszta, személyes meggyőződése. Az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján Debrecennek az az érdeke, hogy ez a politikai berendezkedés folytatódjon, hiszen annyi mindent tudtunk kiaknázni a város fejlődése szempontjából, hogy nem is mondhatok mást ebben a helyzetben. Azon fogok dolgozni, hogy az országgyűlési képviselőink megőrizzék a mandátumukat. Van mit letenni az asztalra, így azt hiszem, érdemben tudjuk őket segíteni.

Cívishír: Amióta a DK-s Varga Zoltán kiszállt, egy kicsit „laposak” a közgyűlések. Nekünk hiányoznak a Papp-Varga moralizáló, de szórakoztató szócsaták. Önnek?
Papp László: Zoli azért visszajár, mint egy szellem. Annyira szerette a közgyűlést, hogy most sem hagyja szóhoz jutni a képviselőtársait. A fő mondanivalót megtartja magának lakossági hozzászólóként. Van tehát vitánk, sok mindenben nem értünk egyet. Üde színfolt volt azonban, amikor nyáron megdicsérte az átépített Dósa nádor teret, ami a Momentum hisztériakeltése közepette egy érdekes pillanat volt számomra. Nekem azonban nem Varga Zoltán hiányzik, mert ő így is, úgy is ott van, hanem maga a közgyűlés. A veszélyhelyzet miatt nem lehet testületi ülést tartani, a döntéseket sem tudjuk zökkenőmentesen meghozni, és hiányoznak az interakciók, a viták, a beszélgetések.

Cívishír: Be lehet abból pótolni valamit, amit elvett tőlünk a koronavírus tavaly? Legyen kétszer nagyobb a Campus Fesztivál, a virágkarnevál, majd az adventi vásár is?
Papp László: Mindent be lehet pótolni, vissza lehet adni, kivéve a járvány által elvett életeket. Szeretném feledtetni az elmúlt egy év nehézségeit, de tartok tőle, hogy ez nem lesz könnyű. Azt azonban meg tudom ígérni, hogy az adventi vásár kétszer akkora lesz, mint a korábbi években, mert a Dósa nádor térre is kiterjesztjük. Már 2020-ban is ez volt a tervünk, de a járvány felülírt mindent. Természetesen ha lesz, akkor a város és az egyetem a Campus Fesztiválon, a virágkarneválon, és minden közösségi programján a legjobbat akarja majd nyújtani. Ki kell ereszteni a „gőzt”, egyetértek, és ha visszatér az élet a normális kerékvágásba, akkor az önkormányzat a programok támogatásával igyekszik ebben segíteni. Az év második felére várom azt, hogy teljes mértékben „visszakapjuk az életünket”. Egy diákvárosban élünk, szeretném, ha a diákok ragaszkodnának Debrecenhez és ezért célunk, hogy minél több, fiataloknak szóló rendezvényt segítsünk megvalósulni. Ennek jegyében szeretnénk hagyományt teremteni azzal a tavaly elindult kezdeményezéssel, hogy a végzős középiskolás diákok ingyen megkapják az Aquaticum Debrecen Strandot egy napra az érettségi után ebben az évben is és a későbbiekben is. Csak egészség legyen! Minden mást megoldunk!

Cs. Bereczki Attila