Szómágiával indul a debreceni főpályaudvar újragondolása

Jövő tavasz helyett idén elkezdődhet a főpályaudvarként emlegetett debreceni intermodális csomópont „újratervezése”, ami a gyakorlatban egy megvalósíthatósági tanulmány és egy költség-haszon elemzés elkészítésével indul. Mindkettő a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) feladata lesz, és az időnyerés érdekében a debreceni önkormányzat előzetes kötelezettségvállalási nyilatkozattal „nevére vette” a dokumentumok elkészítésének 35 millió forintos költségét a NIF-nél. A városnak a kormányzat nyújt támogatást a főpályaudvar-projekt előkészítéséhez, vagyis a pénz tulajdonképpen a központi büdzséből az önkormányzaton át egy állami szervhez folyik.

Papp László polgármester a Facebook-oldalán október 25-én írt arról, hogy az állami beruházásban megvalósítandó projekt célja egy korszerű, minden igényt kielégítő közlekedési központ létrehozása.

Ismert, a Hunép által 35 milliárd forintért vállalt főpályaudvar tavaly azért kaszálta el a kormány, mert túl magasnak találták az árat. Hogy valóban azon a 3 milliárd forinton múlt-e, amivel a Hunép-ajánlat túllépte a NIF által 2018-ban 32 milliárdosra becsült beruházási költséget vagy más is van a háttérben, nyilvánosan nem tudni.

Előzőleg a Cívishíren összefoglaltuk, hogy a most elkészítendő megvalósíthatósági tanulmányban már

• elhagynának két, a Homokkerti felüljáróhoz tervezett körforgalmat;
• a villamos esetében maradna a jelenlegi hurok a végállomásnál a tervezett négyvágányos „fej” végállomás megépítése helyett; 
• a buszpályaudvart a felszínen helyeznék el és a 4-es főút sem futna le a föld alá – ez a két elképzelés ugyanis rendkívül költséges a víztelenítés és a résfalak kialakítása miatt;
• átterveznék az intermodális csomópont épületeit, elhagynák a nagy felületű üvegszerkezeteket, amellyel szintén sokat spórolnának; 
• a projekt bizonyos, a vasútállomáshoz kapcsolódó elemeit egy másik beruházásban valósítanák meg.

Az október 22-i közgyűlésen Papp László cáfolni igyekezett azt, amit a Cívishír is írt, hogy a projektet valójában karcsúsítanák az alacsonyabb költségek érdekében. A polgármester szerint erről szó sincs: az ő megfogalmazásában

nem a műszaki tartalom szűkítése történik, hanem „újragondolás, racionalizálás, flexibilitás”, azaz rugalmasítás a megfelelő mozgástér érdekében. Ha a korábbi, 2012-ben tervezni kezdett intermodális csomópont valósul meg, előfordulhatott volna, hogy a város kinövi, amikorra elkészül – igyekezett meggyőzni a közgyűlést, példaként említve, ezért, a rugalmasság érdekében is érdemesebb a felszínen elhelyezni a buszpályaudvart.

Pár mondattal később viszont – az előbbi szómágiának ellentmondva – arról beszélt, hogy „ha korlátlan pénz állna rendelkezésre, a Nagyállomás és környékének rehabilitálása érdekében ma is optimálisabb megoldás lenne a 4-es főút felszín alá süllyesztése és egy föld alatti buszpályaudvar, hiszen akkor a Petőfi térről eltűnne a felszíni forgalom, ami a legjobb lenne a városrésznek”. De be kell látni, vannak pénzügyi korlátok – tette hozzá, mintha a karcsúsítás jelzőnk nem éppen ennek szólt volna.

Leostobázott ellenzéki

Papp László a momentumos Szabó Bence hozzászólását sem viselte jól („ostobaság”), az ellenzéki képviselő azon értetlenkedett, miért kell lebutítani a debreceni főpályaudvart, miközben a kormány vadászati kiállítára, MotoGP-pálya, stadionépítésekre szórja a pénzt. 

– Ez jól fog hangozni a Facebook-oldalán, de nem lebutításról, hanem racionalizálásról, rugalmasságról van szó – ismételte meg, hozzátéve, a Momentum ne szólja le a tervet, amíg a megvalósíthatósági tanulmányt sem látták. Már Kőszeghy Csanád Ábel hozzászólására reagálva kiemelte, nem Debrecen lesz a beruházó, de az önkormányzat az állammal folytatott tárgyalások során minden lehetséges eszközzel érvényesíteni fogja, hogy a közlekedési igényekhez illeszkedő, színvonalas főpályaudvar jöjjön létre.

Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum Debrecen) osztaná a polgármester optimizmusát – mondta –, de a végső döntés ezúttal sem Debrecentől függ. Mi támogatjuk a beruházást, de a projekt nem a város kezében van, így politikai felelősséget nem tudjuk vállalni érte – utalt arra, hogy a debreceniek többsége eddig sem ismerte annyira a részleteket, hogy tudja: az intermodális központ bukása részben annak eredménye, hogy míg a tervezés az önkormányzat kezében volt, és eleget is tettek a feladatnak, addig a megvalósítás az állami NIF felelősségi körébe tartozott. Ez a konstrukció Papp László szerint sem volt helyes, ezért most végig egy kézben, a NIF-nél lesz a beruházás: vagyis a tervezés és a megvalósítás egy szálon, egy szereplőnél fut. 

Barcsa Lajos alpolgármester közbevetette: a megvalósíthatósági tanulmány mellett készülő költség-haszon elemzés célja megmérni a műszaki tartalom, és az emberek – a projekt révén –utazásában megtakarított idő viszonyát.

A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vevő DK-s országgyűlési képviselő, Varga Zoltán, aki nem szavaz, de hozzászólásokra lehetősége van, azzal támadta a polgármestert, hogy bár kiosztja Szabó Bencét, ő maga sem tudja, milyen terv (esetleg nem lebutított) készül majd a főpályaudvar megvalósítására. Mi tíz évvel ezelőtt is azt hittük, hogy a tervek racionálisak és flexibilisek – jegyezte meg, azt a végkövetkeztetést levonva, hogy a háttérben „lenyúlásról” van szó.

A debreceni főpályaudvarra egyébként eddig mintegy 700 millió forintnyi európai uniós pénz ment el.

RaL